A felvilágosodás

1. A felvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus

2. A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlata. • az értelmet állították a középpontba, • lényege a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök megkérdőjelezése. • A célja az volt,hogy a világot „a fejlődés útjára vezessék”.

3. A felvilágosodás legfontosabb gondolatai • Merj tudni! • A világ megismerhető! • A tudás forrása a megfigyelés és a tapasztalat! • Jelmondata: Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! • Az alapvető polgári jogokat követelik • törvény előtti egyenlőség, • szólás –, • gondolat-, • sajtószabadság, • Legfontosabb kulturális eredménye: az Enciklopédia • 28 kötetben jelent meg • Összegzi az eszme nézeteit

4. A felvilágosodás államelmélete • Montesquieu (1689-1755) • A hatalmat a nép választott képviselők útján ellenőrizze • Cenzusos választójogot kívánt • A zsarnokság elkerülésének feltétele: a hatalmi ágak megosztása: törvényhozó, végrehajtó, bírói • A hatalmi ágak egymást kell, hogy ellenőrizzék, kölcsönösen korlátozzák. • Műve: A törvények szelleméről (1748) • Földrajzi determinizmus: az éghajlat befolyásolja az emberek vérmérsékletét + az államok mérete meghatározza, hogy milyen az államberendezkedés

5. Rousseau (1712-1778) • Elveti a képviseleti rendszert, mert ez nem teszi lehetővé a néphatalom/népszuverenitás érvényesülését. – a hatalmi rendszernek a társadalom kisebb közösségeire kell épülnie. • Közvetlen demokráciát jelent • Mivel a nép hoz minden döntést, a hatalmi ágakat nem kell szétválasztani, mert a hatalmat nem is kell ellenőrizni. • A többségi akarat a közjó – az egyénnek alá kell rendelnie magát. • Az emberi társadalom bajainak fő oka a magántulajdon

6. A felvilágosodás és a vallás • Harc a régi értékek és a hagyományok ellen • Viszonyuk a valláshoz és az egyházhoz • A. egy részük ateista • B. Isten az „első mozgató” – deizmus (megteremtette, a működésébe nem avatkozik) • C. sokan támadják az egyházat. Pl. Voltaire élesen bírálja az egyházat, de szükségesnek tartja az erkölcsök fennmaradása érdekében.

7. A kor közgazdasági elméletei • Fizikokratizmus – az állam feladata csak a tulajdon és a vállalkozás szabadságának biztosítása – szabad verseny. Csak a mg. Teremt új értéket – a mezőgazdaságot állítják a kozéppontba – Quesnay, Turgot • Adam Smith (1723-1790) – az ipar és a kereskedelem jelentősége: munkaérték-elmélet

8. Felvilágosult abszolutizmus • Spanyol örökösödési háború – Franciaország gazdasági válságához vezet. • 18. sz. végén Kelet-Közép-Európában, Dél-E, Skandináviában létrejövő kormányzati forma.- centrum és periféria • Felülről jövő reformok – gazdasági és társadalmi modernizáció – felvilágosodás eszméi-abszolutizmus módszerei • Infrastruktúra javítása, • közigazgatás és adózás egyszerűsítése, • oktatási rendszer korszerűsítése. • Egyház visszaszorítása. • Zsarnoki módszerek bevetése. • Politikai reformtól óvakodnak – a politikai rendszer érintetlen marad