350 likes | 714 Views
Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei. A Föld belsejéből származó erők.
E N D
A Föld belsejéből származó erők. Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk. Belső (endogén) erők
A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők. Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is. Külső (exogén) erők
az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék), a víz (tenger, folyók), a jég (jégtakarók, gleccserek), az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája, valamint a tömegmozgások. A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll: lepusztítás, elszállítás (együtt: denudáció) és építés (akkumuláció). A külső erők:
A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.
A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög. A felszínformák típusai: 1. Síkság 2. Völgy 3. Medence 4. Hegy 5. Hegység 6. Lépcső 7. Part A Föld felszínformái
Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et. Típusai: Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence) Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla) Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.) 1. Síkság
A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott. Keletkezhet: belső erők hatására pl: tektonikus árok külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre. 2. Völgy
Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés. Keletkezhet: belső erők hatására pl: tektonikus medencék külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék 3. Medence
Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet. Keletkezhet: belső erők hatására pl: vulkáni hegyek külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja) 4. Hegy
Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.Magassága szerint: alacsony- (500 m-ig), közép- (500-1500 m) és magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg. Kialakulásának ideje szerint: lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak. röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa. 5. Hegység:
Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze. Keletkezhet: belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők) külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat) 6. Lépcső
A szárazföld és a tenger érintkezési sávja. Típusai: Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel) Épülő part ( lapos, általában homokos part) 7. Part
A Föld külső erőihez köthető folyamatok a tömegmozgások, a jég, a szél, a víz, és az élővilág felszínalakító hatása A külső erők felszínformáló ereje
Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró. A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk: gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások Tömegmozgások (derázió)
Ősidő (4,6 milliárd év – 590 millió év) • A Földünk kialakulása után felszínébe nagy számú meteorit csapódott be. A becsapódás hatására keletkezett hő több helyen megolvasztotta a kérget, és a köpeny egy részét, ez vulkáni tevékenységet indított el. • a vulkáni tevékenység hatására CO2 és vízgőz került a légkörbe --- kialakult az ŐSLÉGKÖR • A hőmérséklet csökkenésével a kéregdarabok megszilárdultak, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízgőztartalomból kialakult az ŐSÓCEÁN. • Ekkor keletkeztek az ŐSMASSZÍVUMOK (ősföldek), a földkéreg legidősebb kéregdarabjai. • Élet jelei megjelennek: baktériumok, kékmoszatok
Ősmasszívumok • Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai. • Főleg gránit és kristályos kőzetekből épülnek fel. • Nincs jellemző felszínformájuk, hegységek és síkságok egyaránt lehetnek. • Típusai: • Fedett ősmasszívum: a tengeri elöntések üledéktakaróját viselik magukon • Fedetlen ősmasszívum: a lepusztulás következtében a felszínre kerültek. Fontos ásványkincsei: vas, nikkel, króm, platina
Óidő (590 millió év – 235 millió év) • Moszatok oxigént termeltek, így kialakulhatott az ózonréteg, mely megszűrte a Napból jövő káros ultraibolya sugarakat, így az élőlények elhagyhatták az óceánt. • 2 hegységképződési folyamat indult meg: • Kaledóniai: összekapcsolódott Ős-Európa és Ős-Észak-Amerika • Variszkuszi: hozzájuk csatolta a déli kontinensmagot • A kontinensek az óidő végére egyetlen ősföldbe, a PANGEÁBA tömörültek, melyet az ősóceán, a PANTHALASSZA vett körül • Legjobb minőségű feketekőszén keletkezése
TETHYS PANGEA PANTHALASSZA
Hegységképződések az óidőben Variszkuszi-hegységrendszer • Francia-középhegység • Francia-rögvidék • Ardennek • Német-középhegység • Cseh-medence peremhegységei • Lengyel-középhegység • Szlovák-érchegység • Rodope • Tien-san • Altáj • Appalache D-i része • Nagy Vízválasztó-hegység • Velencei-hegyéség Kaledónai-hegységrendszer • Appalache É-i része • Grönland K-i része • Skócia • Anglia • Nyugat-Skandinávia
Röghegységek • Kiemelt rögök • Beszakadt árkok • Lépcsős felszínek • Medencék • Általában közepes magasságú, vagy alacsony hegységek • Külső erők hatására erősen lepusztultak • Lejtői lankások, hegyhátak gömbölyűek, lekerekítettek, medencéik tágasak
Középidő (235 millió év – 65 millió év) • Tenger térhódítása – üledékképződés • A Pangea kettészakadt, és a Tethys benyomult, melynek szétválásával LAURÁZSIA északra, GONDWANA délebbre tolódott. Ez egy hosszanti hátság, az Atlanti-óceán kialakulásához vezetett, ami elválasztotta Észak-Amerikát Eurázsiától, illetve Dél-Amerikát Afrikától. • Hegységképződés: Pacifikus és az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása • Élővilág: ősgyíkok, ősmadarak, nyitvatermők és már megjelentek a zárvatermők • Ásványkincs: kőszén, kőolaj, földgáz, kősó
Tethys Atlanti-hátság Atlanti-óceán
Hegységképződés a középidőben Pacifikus-hegységrendszer • Kordillerák • Andok • Kelet-Ázsia Eurázsiai-hegységrendszer • Atlasz • Pireneusok • Alpok • Appenninek • Kárpátok • Dinári-hegység • Balkán-hegység • Kaukázus • Pamír • Himalája
Gyűrthegység (fiatal lánchegység) • Párhuzamos vonulatok • Hosszanti völgyek • Hegyes csúcs • Éles, csipkézett hegygerinc • Meredek, szakadékos lejtő • Mélyre vágott folyóvölgy
Újidő (65 millió évtől –napjainkig) • Két nagy időszaka van: - harmadidőszak: 65 millió évtől -2 millió évig - újidő: 2 millió évtől napjainkig - pleisztocén: jégkorszak - holocén: jelenkor
Újidő - harmadidőszak • Észak-Amerika teljesen elvált Eurázsiától • A Tethys teljesen megsemmisült, mai utóda a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger • Megindultak a lepusztulások – a hordalékból feltöltött síkságok keletkeztek • Összezárult a szárazföldi híd Észak- és Dél-Amerika között • Ásványkincs: barnakőszén, kőolaj, földgáz, sótelepek • Élővilág: emlősök, virágos növények
Újidő-negyedidőszak • A földrészek, óceánok már mai helyükön voltak, de a jégkorszak alaposan átformálta a szárazföldek arculatát. • Hatalmas eljegesedés a puhább kőzeteket kivájta, a keményebb kőzetsávokat legyalulta. (Finn-tóvidék) • A magashegységekben a fagyás és olvadás gyakori változása elaprózta a kőzeteket. A levegőbe jutó kőzetport a szél messze szállította, majd lerakta, ebből lett a lösz. • A jelenkorban erőteljes felmelegedés következett be, s kialakult a mai élővilág: zárvatermők, emlős állatok, és a mai ember (homo sapiens sapiens)
Síkságok A fölfelszín vízszintes, vagy közel vízszintes területei. Lejtésük nem haladja meg a 100 méterenkénti 60 cm-t. • TÖKÉLETES SÍKSÁG: teljesen sík, a km2-enkénti magasságkülönbség 10-20 méternél is kevesebb • TÖKÉLETLEN SÍKSÁG: a km2-enkénti magasságkülönbség 20-50 m Keletkezés szerint a síkságok: • Feltöltött: Pó-síkság, Mississippi, Alföld • Lepusztult: fedetlen ősmasszívumok • Táblás: Dekkán-fennsík A síkságok a tengerszint feletti magasság szerint: • Mélyföld: 0 m alatt • Alföld: 0-200 m • Fennsík: 200 m felett