1 / 12

A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati problémái Bardóczi Krisztina

A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati problémái Bardóczi Krisztina Áldozatsegítő szakreferens Közigazgatási és igazságügyi hivatal Workshop 2013.06.05. A gyermekvédelmi jelzőrendszer.

Download Presentation

A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati problémái Bardóczi Krisztina

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati problémái Bardóczi Krisztina Áldozatsegítő szakreferens Közigazgatási és igazságügyi hivatal Workshop 2013.06.05.

  2. A gyermekvédelmi jelzőrendszer • A jelzőrendszer az egyének, családok szociális helyzetéről, problémáiról szóló folyamatos információáramlás. • A segítségnyújtás érdekében szervezetek, intézmények, magánszemélyek között fenntartott kapcsolat. Célja • A problémák időben történő felismerése és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. • A már kialakult veszélyeztetettség és krízishelyzet következményeinek enyhítése, az ehhez vezető okok feltárása és a probléma forrásának feloldása.

  3. Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c)a köznevelési intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g)a pártfogó felügyelői szolgálat, h)az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i)a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j)a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, k)a munkaügyi hatóság.

  4. Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (2)Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

  5. Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (4) Ha az (1) bekezdés a)-i) és k) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)-i) és k) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.

  6. Jogszabályi háttér 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 43. §(2) Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez.

  7. A jelzőrendszer működését hátráltató okok • Nincsenek tisztázva a feladatok és a felelősségi körök

  8. A jelzőrendszer működését hátráltató okok • nincs egységes fogalom meghatározás és használat • veszélyeztetettség: (a Gyvt. alapján) olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődést gátolja vagy akadályozza • elhanyagolás: ha a szülő vagy gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét és ezzel súlyosan veszélyezteti a gyermek egészségi állapotát, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődését • gyermekbántalmazás: ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek vagy a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt nem akadályozza meg, illetve nem jelenti (fizikai, érzelmi, szexuális)

  9. A jelzőrendszer működését hátráltató okok • hiányzik az információk áramoltatása, a tagok közötti folyamatos kapcsolattartás • a gyermekjóléti szolgálatok által a jelzőrendszeri tagok számára tartott munkaértekezleteken nem vesznek részt • a tagok félnek a felelősségvállalástól • nem bíznak a változásban • félnek az esetleges negatív következményektől, kellemetlenségektől (főleg kis településeken)

  10. Ingyenesen hívható a nap 24 órájában! Áldozatsegítő Vonal 06 80 225 225

  11. A jelzéstételi kötelezettséggel kapcsolatban milyen problémáitok, aggályaitok vannak, mik a tapasztalataitok? • A gyakorlatban valóban működik-e a kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagok között? (rendszeres, személyes kontaktus, részvétel a gyermekjóléti központok által szervezett találkozókon) • Tudtok-e jó gyakorlatot megosztani velünk?

More Related