1 / 90

Telítetlen szénhidrogének

Telítetlen szénhidrogének. Előadó: Léránt István A prezentációt dr. Bak Judit készítette, kiegészítés: Léránt István. Olefinek. A kettős kötéseket tartalmazó (telítetlen) szénhidrogéneket olefineknek vagy alkéneknek nevezzük. összegképlet: C n H 2n

cirila
Download Presentation

Telítetlen szénhidrogének

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Telítetlen szénhidrogének Előadó: Léránt István A prezentációt dr. Bak Judit készítette, kiegészítés: Léránt István

  2. Olefinek • A kettős kötéseket tartalmazó (telítetlen) szénhidrogéneket olefineknek vagy alkéneknek nevezzük. • összegképlet: CnH2n • --kötést alkotó szénatomjai sp2 hibridállapotban vannak.

  3. Fizikai tulajdonságok • Alkánokhoz hasonló • Molekulatömeg függő • Gáz • Etilén - etén • Propilén - propén • butilén– butén • Cseppfolyós • C9-C15 • Szilárd • C16-tól • -C=C- kötéshossz: 133 pm, kötési energia 100 kcal/mól

  4. Előállítás • Alkánokból dehidrogénezéssel • Vicinális dihalogén-származékból • Zn, Cu • Alkohol - vízelvonás

  5. H2C CH2 H2C CHCH3 Alkének nomenklatúrája propén etén (etilén) H2C CHCH2CH3 1-butén

  6. H2C CHCH2CH3 Alkének elnevezése 1-butén • 1.) Válasszuk ki a leghosszabb el nem ágazó láncot. • 2.) Nevezzük el a molekulát az azonos C-atomszámú alkánok nevéből levezetve az -án végződés helyébe -én végződést helyettesítve. • 3.) A telítetlen kötés helyét számozás segítségével határozzuk meg. A számozást azon a C-atomon kezdjük el, amelyhez legközelebb van a telítetlen kötés.

  7. H2C CHCHCH2Br CH3 Alkének elnevezése • Ha szubsztituent is tartalmaz a vegyület, meg kell határozni a helyét számozással. • A kettős kötés (rangban) elsőbbséget élvez az alkil csoporttal, vagy halogénekkel szemben az alapváz számozásánál. • Például:4-bróm-3-metil-1-butén

  8. H2C H2C H2C CCH3 Alkenil csoport metilén etenil (vinil) 2-propenil (allil) 1-metil-vinil (izoprenil) CH H2C CHCH2

  9. Cikloalkén Ciklohexén • A kettős kötést tartalmazó gyűrűs vegyületek a cikloalkének.

  10. Nevezéktan 6-klór-5-metil-2--hexén Metilén csoport 3-metilén-ciklohexén Vinil csoport 3-vinil-1,5-hexadién 3-bróm-4-metil ciklopentén B r

  11. Nevezéktan • Több kettős kötést tartalmazó alkének: • 2 C=Cdién • 3 C=Ctrién • 4 C=Ctetraén 3-bróm-2,4,6-oktatrién

  12. Az alkének szerkezete:etén (etilén)

  13. Etilén szerkezete • kötésszögek: H-C-H = 117° H-C-C = 121° • kötés távolságok: C—H = 110 pm C=C = 133 pm (-C-C-) = 154 pm A molekula sík alkatú, a molekulát felépítő mind a hat atom azonos síkban helyezkedik el.

  14. Kötések az etilén molekulában • A  kötések váza • C-atomok sp2 hibrid állapotúak     

  15. Etilén szerkezete • A C-atom harmadik p-pályája nem vesz részt a hibridizációban, változatlanul marad és a hibrid pályák síkjára merőlegesen helyezkedik el.

  16. Etilén szerkezete • A  kötést létesítő elektronpár az atomok síkja alatt és felett helyezkedik el.

  17. p-kötés az etilénben

  18. Izoméria Konstitúciós izoméria Sztereoizoméria C4H8 összegképletű alkének lehetséges izomériái

  19. H3C H CH2CH3 H C C C C H3C H H H H3C CH3 H H3C C C C C H H H CH3 1-butén 2-metil-propén transz-2-butén cisz-2-butén

  20. H3C H CH2CH3 H C C C C H3C H H H H3C CH3 C C H H 1-butén 2-metil-propén Konstitúciós izomerek cisz-2-butén

  21. H3C H CH2CH3 H C C C C H3C H H H H H3C C C H CH3 1-butén 2-metil-propén Konstitúciós izomerek transz-2-butén

  22. H3C CH3 H H3C C C C C H H H CH3 Sztereoizomerek transz-2-butén cisz-2-butén

  23. Cisz-transz izoméria Cisz izoméria: ha a két szubsztituens a szabad rotációban gátolt pillératomok azonos oldalán helyezkednek el. Transz izoméria: ha a két szubsztituens a szabad rotációban gátolt pillératomok ellenkező oldalán helyezkednek el.

  24. van der Waals kötés alakul ki a cisz-metil csoportok között Cisz-transz-2-butén sztereoszerkezete cisz-2-butén transz-2-butén

  25. Cisz-transz izoméria Az alkének sztereoizomerei közötti interkonverzió nem lehetséges, csak a kettős kötés “eltörésével”. cisz transz

  26. Cisz-transz izoméria energetikai állapota cisz transz

  27. E (entgegen =ellentétesen), Z (zusammen = együtt) izoméria alkéneknél Amennyiben a pillératomok azonos oldalán találhatók a rangosabb szubsztituensek (cisz-izomer analógia) Z-izomerről, ha viszont ellentétesen (transz-izomer analógia) E-izomerről beszélünk. Br CH Br Cl 3 C C C C CH Cl H H 3 Z-izomer E-izomer

  28. Acetilén

  29. - sp hibridállapotú C-atomok - hármas kötés (, ,) o 1.06 A H C C H o 180 Acetilén

  30. Alkének reakciói:addiciós készség

  31. A B C C C C Alkének reakciója: Addició • A reakció során az olefin a reagenssel úgy lép kapcsolatba, hogy ezek egymással egyesülnek, egyetlen termék keletkezik. + A—B Kétféle addiciós utat különböztetünk meg: 1.) gyökös mechanizmusú addició (AR), 2.) elektrofil addició (AE)

  32. Alkének reakciói:gyökös mechanizmusú addició AR

  33. H H H H C C H H C C H H H H Etilén gyökös mechanizmusú hidrogénaddiciója (AR) • exotherm H° = –136 kJ/mol • katalizátor: Pt, Pd, Rh, Ni     + H—H

  34. H H B Y H H C C A X A katalitikus hidrogénaddició mechanizmusa

  35. H H H H A katalitikus hidrogénaddició mechanizmusa B Y C C A X

  36. B Y X A H H H C C H A katalitikus hidrogénaddició mechanizmusa

  37. H H H H A katalitikus hidrogénaddició mechanizmusa B Y X A C C

  38. B Y X A H H C C H H A katalitikus hidrogénaddició mechanizmusa

  39. B Y X A C C H H H H A katalitikus hidrogénaddició mechanizmusa

  40. A hidrogénaddició sztereokémiája

  41. Két térbeli (sztereokémiai) aspektusa van az alkén hidrogénaddiciójának szün addició anti addició

  42. C C C szün addició H H C + H—H Hidrogén addició sztereokémiája

  43. H CO2CH3 H2, Pt CO2CH3 H Példa: “szün” addició CO2CH3 CO2CH3 (100%)

  44. Alkének reakciói:elektrofil addició AE

  45. Reakciók • Halogén addició • Hidrogénhaloid (HCl,HBr) addició • Kénsav addició

  46. Általános ismeretek az AE mechanizmusáról • Az addiciót a kation kezdeményezi A+ • kötés a támadás célja (az alkén Lewis bázisként viselkedik), • kialakul a karbokation, ami pozitív töltésű átmeneti ion, Lewis savként képes viselkedni, • a karbokationt kedvezőtlen állapota miatt B-támadja, • B- saját elektronpárjának felhasználásával kötést létesít a második C-atommal

  47. Halogén addició(Br2,Cl2)

  48. Elektrofil addició • Elektrofil reagensek: Br2 és Cl2 • Általánosan ábrázolva: • Példa: • Példa:

More Related