1 / 20

Albi

Albi. város délnyugat Franciaországban. Zene hállgatáshoz kattints az ikonra. A délnyugat franciaországi Albi városban található a lenyűgöző hatású, vöröstéglás St.Cécile katedrális a 13-14. századból és a város nagy szülötte, Henri de Toulouse-Lautrec műveit bemutató múzeum.

clay
Download Presentation

Albi

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Albi város délnyugat Franciaországban Zene hállgatáshoz kattints az ikonra

  2. A délnyugat franciaországi Albi városban található a lenyűgöző hatású, vöröstéglás St.Cécile katedrális a 13-14. századból és a város nagy szülötte, Henri de Toulouse-Lautrec műveit bemutató múzeum. Albi a katárok fővárosa a Tarn folyó partján épült. A katárok elleni keresztes háború szinte másnapján hozzákezdtek a püspöki palota, a palais de la Berbie megépítéséhez. Az elnevezés a helyi nyelvből ered, a bisbia püspököt jelent, ennek módosult változata adja a palota nevét a mai napig. Érthető módon a palota inkább hasonlít egy erődítményre, mint egy fényűzően berendezett püspöki palotára, pedig az idő múlásával az erődjellegen sokat változtattak, de az a mai napig is szembetűnő. A palota 1922 óta ad otthont a város híres szülötte, Henri Toulouse-Lautrec múzeumának A püspöki palota mellett emelkedik a St. Cécile, az ének és zene védőszentjének katedrálisa csupa téglából építve. Franciaországban ez a legnagyobb téglaépítmény. Az építkezést 1282-ben kezdték és egy évszázadon belül be is fejezték. A későbbiekben csak a belső díszítéssel és néhány későbbi kiegészítéssel módosult az eredeti tervekhez képest. A főbejárat a déli oldalon található, a XV. század elején építették hozzá, 51 lépcsőn lehet megközelíteni és baldachinos mennyezet védi a bejáratot, amit gazdag kőfaragások díszítenek. A bejáratot Amboise Louis püspök építtette. A bejárat könnyed stílusa ellentétes az egész építmény várszerű jellegével. Falai vaskosak, a támpillérek félkörívesek, ablakai keskenyek és magasan kezdődnek, harangtornya is inkább egy donjonra emlékeztet, semmint egy katedrális tornyára. Az erődítmény jellegét még tovább hangsúlyozta a XIX. századi tetőfelújítás során a kicsi erődítményeket helyeztek el a felső részen. A katedrális belseje hihetetlenül gazdag. Nincs olyan felület, amely ne tartalmazna valami díszítést. A katolikus templomok oltára hagyományosan keleti tájolású. Így volt ez a St. Cécile megépítésénél is, de a XVII. század végén az oltár a templom nyugati felébe került át. A keleti felén megmaradt a jubével lezárt szentéj, ami a 100 méter hosszú templom felét foglalja el. A jubé arra szolgált, hogy innen olvassák fel az evangéliumot és elzárja a misét végző egyházi személyeket a köznéptől. A XVII. században egy zsinati határozat nyomán a jubéket Franciaországban lebontották és csak néhány kerülte el ezt a sorsot. Ilyen a Ste Cécile katedrális jubéje is. Feltehetően az akkori püspök tisztában volt a művészeti jelentőségével és nem engedte lebontatni az akkor még 96 szobrot tartalmazó építményt. A szentéjt magas csipkeszerű kőkerítés fogja körül, Ószövetségi alakok szobraival díszítve. Belülről az Újszövetség legjelentősebb alakjai, az apostolok, Szűz Mária és Cécil névadó szobra kiemelkedően szép. A legenda szerint Mazarin amikor erre járt vésőt és kalapácsot kért, hogy megbizonyosodjon arról, valóban kőből faragták-e a jubét és a leheletfinom kerítést. Sajnos a forradalom erre is járt, a jubé 96 szobrából 6 maradt meg. Szerencsére a szentéj belsejében, illetve a körüljáró külső oldalán a szobrok átvészelték a barbár pusztítást. Minden szobor saját arculattal, személyiséggel rendelkezik. Szépek a faragott stallumok, a püspöki szék és a XIV. századból származó üvegablakok. A nyugati oldalt egy XVIII. században készült orgona foglalja el. Alatta látható a XV. században készült Utolsó ítélet freskója. A freskón a festéket közvetlenül a téglára vitték fel, és tojássárgájával rögzítették. Sajnos az oltár áthelyezésével a freskó közepe eltávolították. Megsemmisítették ezzel az ítélkező Krisztus alakját és a hét főbűn közül a lustaság ábrázolását. Ezek az alkotások francia ismeretlen művészek alkotásai. Amboise püspök a mennyezet festésére bolognai művészeket hívott. Az alap azúrkék, az alakok az Ótestamentumból valók szürkék, az Újtestamentumból valók, illetve a szentek színesek, ezzel is elhatárolva a Jézus előtti és utáni kor alakjait. A festmény alig három év alatt készült el és a mai napig nem újították fel, mégis egészen elragadó a színei gazdagsága. Valamit nagyon tudtak a régi mesterek, aminek ma is csak a csodájára járhatunk.

More Related