190 likes | 505 Views
Adktelezettsg 1.. Az ostermelokre vonatkoz 2010. vi szemlyi jvedelemad trvny ltal megfo-galmazott legfontosabb rendelkezsek, amelyek nem vltoztak a megelozo(2009)vhez kpest:2010. vben is admentes az ostermeloi tevkenysgbol szrmaz bevtel amennyiben ves szinten nem haladja me
E N D
1. Az ostermelok adó- és járulékkötelezettségeit érinto legfontosabb szabályok a 2010. adóévben.
2. Adókötelezettség 1. Az ostermelokre vonatkozó 2010. évi személyi jövedelemadó törvény által megfo-
galmazott legfontosabb rendelkezések, amelyek nem változtak a megelozo(2009)
évhez képest:
2010. évben is adómentes az ostermeloi tevékenységbol származó bevétel amennyiben éves szinten nem haladja meg a 600 ezer forintot, ( bevallani sem kell )
4 millió forintos bevételi értékhatárig lehet nemleges nyilatkozatot tenni feltéve, hogy rendelkezik az ostermelo a bevétel 20%-át eléro igazolható költséggel,
8 millió forintos bevételig minosül az ostermelo kistermelonek (azaz bizonylat nélkül megilleti a 40%-os kistermeloi költségátalány elszámolása, valamint az átalányadózás választásának lehetosége),
alkalmazható a veszteségelhatárolás lehetosége, amely biztosítja, hogy a korábbi években felmerült, bevételt meghaladó költség levonható legyen a 2010-ben kifizetésre kerülo bevételbol,
a tételes költségelszámolást vagy 10%-os költséghányadot alkalmazó ostermelo csökkentheti az összevont adóalap adóját az e tevékenységbol származó éves jövedelme adójának összegével, de legfeljebb 100 ezer Ft-tal, feltéve, hogy az összes jövedelme a 7.620.000 Ft-ot nem haladja meg, az értékhatárt meghaladó rész 15%-ával csökken az érvényesítheto adókedvezmény összege.
3. Adókötelezettség 2. Ami változott 2009. évhez képest:
a veszteség elhatárolásához nem szükséges az adóhatóság engedélyének a beszerzése, ugyanakkor eloírás, hogy a veszteségnek a rendeltetésszeru joggyakorlás mellett kellett keletkeznie, (már 2009-ben is alkalmazható volt)
a tételes költségelszámolást alkalmazó mezogazdasági ostermelok esetében nem csökkentheto a bevétel a megfizetett és költségként elszámolt helyi iparuzési adó összegével,
2010-tol módosul az adófizetési kötelezettség meghatározásának módja. Amennyiben az ostermelonek van adóköteles jövedelme, az adófizetési kö-telezettség alapjaként nem a jövedelmet (mint eddig), hanem annak adó-alap-kiegészítéssel növelt összegét kell figyelembe venni (szuperbruttósí-tás).
Az adóalap-kiegészítés a jövedelem és a társadalombiztosítási járulék (egészségügyi hozzájárulás) általános mértékének szorzataként megál-lapított összeg, (adóalap-kiegészítés = jövedelem x 27% )
az összevont adóalap részét képezi 2010-tol az átalányadózást alkalmazó kistermelo esetében az átalányban megállapított jövedelem és így erre is vonatkozik az adóalap-kiegészítési kötelezettség.
4. Adókötelezettség 3. Az adott évben megtermelt és értékesített termény ellenértékét az adózás során az aláb-
biak szerint kell figyelembe venni, ha a kifizetésre az adott év december 31-ig nem ke-
rült sor.
Ha a termelo a 2010-ben értékesített termény, állat ellenértékét csak 2011-ben kapja
meg, akkor arra már a 2011. évi szabályok vonatkoznak.
A 2010. évi személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség megállapítása során figyelmen
kívül kell hagynia ezt a bevételt még akkor is, ha esetleg a 2010. adóévre vonatkozó adó-
bevallás benyújtásáig megkapja a termelo az ellenértéket.
Az Szja bevallás benyújtásának határideje:
Áfa kötelezettséget választó ostermelo esetén: 2011. február 25.
Nem áfa-s ostermelo esetén: 2011. május 20.
5. Adókötelezettség 4. A mezogazdasági ostermelokre vonatkozó költségelszámolási szabályokat az Szja tv. 3.
és 11. számú mellékletében találhatunk, de az Szja tv. elismert költségekre és a költsé-
gek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseket is figyelembe kell venni a költ-
ségelszámolás során.
Költségnek csak a bevételszerzo tevékenységgel közvetlenül összefüggo, kizárólag a
bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen
kifizetett, szabályszeruen igazolt kiadás minosül. A kiadások megfelelo bizonylatok
(számla, egyszerusített számla, adásvételi szerzodés stb.) alapján számolhatók el.
Fontos!
Amennyiben egy ostermelo más tevékenységet is folytat (pl. egyéni vállalkozóként más tevékenységet is végez), úgy a felmerült kiadásait tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartania. Az el nem különítheto, közös költségeket a bevételek ará-nyában kell megosztani kivéve, ha ettol eltéro rendelkezést tartalmaz a jogszabály.
Ilyen speciális szabály vonatkozik a tárgyi eszközök használatával kapcsolatosan felmerült költségek elszámolására. Ha például a magánszemély az ostermeloi és a vállalkozói tevékenységéhez egyaránt használja a traktorát, választania kell, hogy melyik tevékenység bevételével szemben számolja el a tárgyi eszköz üzemeltetésé-nek költségeit. A költségek tehát nem oszthatók meg a bevétel arányában vagy más módon. A megosztási tilalom valamennyi, az adott tárgyi eszköz üzemeltetésével kapcsolatos költségre vonatkozik.
6. Adókötelezettség 5.
Lényeges, hogy a döntés hosszabb távra szól, utóbb sem visszamenolegesen sem pe-
dig a jövore vonatkozóan nem változtatható meg kivéve, ha az egyik tevékenységet meg-
szünteti a magánszemély. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét amelynek keretében
valósult meg a költségelszámolás utóbb megszünteti, a továbbiakban nincs akadálya
annak, hogy ostermeloként folytassa a költség elszámolást.
A tárgyi eszközök költségelszámolásánál különös szabály, hogy a regisztrált ostermelo
és a családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja ezeket a kiadásokat egy ösz-
szegben is elszámolhatja.
7. Adókötelezettség 5. Érvényesítheto költségek többek között:
a különbözo felhasznált anyagok (vegyszer, mutrágya, gyógyszerek), termények (vetomag, takarmány stb.) illetve egyéb anyagok költségei,
az alkalmazottak munkabére és azok közterhei,
az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értéke, (amíg hatályos volt)
különbözo bérleti díjak, energia költség, telefon telefax díja, internet használat dí-jának 30%-a,
az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak a tevékenységgel összefüggésben fizetett adó (kivéve a saját szja-t), illeték, hatósági díj, kötbér, késedelmi kamat,
a tevékenységgel kapcsolatban kifizetett vagyon, felelosség- kockázati élet és bale-setbiztosítás díja,
munkaruha, védoeszköz vásárlására fordított összeg,
köztestület illetve az ostermeloi tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti felada-tot ellátó szervezet számára fizetett tagdíj,
üzleti utazásra, szállás díjra fordított kiadások,
reklámköltség,
pénzintézeti hitel kamata, kezelési költsége,
a fofoglalkozású ostermelo által befizetett nyugdíjbiztosítási járulékot is magába foglaló 9,5%-os nyugdíjjárulék 72%-a.
8. Adókötelezettség 6.
Az elozoeken felül a tevékenységhez használt jármuvek költségei is elszámolhatók. Üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás, vagy az APEH által közzétett üzemanyag ár figyelembe vételével az útnyilvántartás alapján üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a rendeletben szabályozott fogyasztási norma mértékénél. Egy adott negyedéven belül vagy csak számla vagy csak az APEH ár figyelembe vételével lehet elszámolni.
Útnyilvántartás vezetése nélkül a saját tulajdonban lévo személygépkocsi használata címén havi 500 km út számolható el a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag mennyiséggel, továbbá kilométerenként 9-Ft általános normaköltséggel. Ezt a módszert csak teljes adóévre illetve az adóéven belül az ostermeloi tevékenység teljes idotartamára lehet alkalmazni. Az 500 km-es költség-átalány alkalmazása esetén nem kell cégautó adót fizetnie az ostermelonek, amennyiben útnyilvántartás alapján számol el cégautó adó fizetési kötelezettség terheli.
Elszámolható továbbá a mezogazdasági ostermelo által a tevékenységével kapcso-latban felvett pénzintézeti hitelre ( kölcsönre ) kifizetett kamat.
9. Családi gazdaságok adókötelezettségei 1. Családi gazdaság:
a gazdálkodó család tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termoföld tulajdonával ill. haszonbérletével, használatával rendelkezik és
valamennyi termoföld valamint az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosítása la. egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közremuködésével valósul meg.
A családi gazdaság végezhet:
mezogazdasági tevékenységet (növénytermesztés, kertészet, állatte-nyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgaz-dálkodás, erdogazdálkodás, vegyes gazdálkodás) és
kiegészíto tevékenységet (falusi- és agroturizmus; kézmuvesipari tevékenység; furészáru-feldolgozás; elsodleges élelmiszer feldolgozás; a mezogazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetu hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekbol keletkezett termékek közvetlen termeloi értékesítése; mezogazdasági szolgáltatás).
10. Családi gazdaságok adókötelezettségei 2. A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közremuködo családtagok az ostermeloi tevékenységük tekintetében:
az adóév utolsó napján,
a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszunése esetén a megszunés napján a közös ostermeloi tevékenységre (azaz a közös os-termeloi igazolvány alapján végzett tevékenységre) vonatkozó szabályok alkalmazásával állapítják meg adókötelezettségüket.
Tehát, a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közremuködo
családtagoknak az általános forgalmi adózás és a jövedelem meghatározására
tekintetében azonos adózási módot kell alkalmazniuk; valamint a bevételeket,
költségek és ráfordítások összegét a családtagok számával történo elosztás-
sal egy fore kell meghatározniuk. A bevételek és költségek igazolására bár-
melyikük nevére kiállított bizonylat megfelelo.
11. Családi gazdaságok adókötelezettségei 3.
A családtagok külön-külön tesznek eleget adóbevallási-, adóeloleg fizetési és adófizetési kötelezettségüknek.
Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban a közös gazdálkodást megelozoen tételes költség-elszámoló és átalányadózó is volt. Ez azt jelenti, hogy az év elso napjától beérkezett valamennyi ostermelésbol származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelem-számításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, így még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elott szereztek meg.
12. Családi gazdaságok adókötelezettségei 4. Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, akkor az ostermeloi tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt, a közös ostermeloi igazolvánnyal rendelkezokre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.
Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, melyek korábban az ostermeloi/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható.
A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása esetén csökkenthetik az ostermeloi tevékenységbol származó jövedelmüket annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elott határoltak el. Ebbol az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.
13. Családi gazdaságok adókötelezettségei 5.
Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés idopontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel.
Ha a kilépo családtag az ostermeloi tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás idopontjában fennálló vevoi tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni.
Az ostermeloi tevékenységen kívüli tevékenységbol származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.
14. Családi gazdaságok adókötelezettségei 6.
Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfabevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Fontos tudni, hogy a családi gazdaságban végzett tevékenységek tekintetében azonos adózási módot kell választaniuk (kompenzációs felár, alanyi adómentesség, általános szabályok szerint adózás).
Az a nem áfa adóalany családtag, akinek a családi gazdaságban végzett tevékenysége nem terjed ki a termékek vagy szolgáltatások saját néven, ellenérték fejében történo értékesítésére, nem is válik adóalannyá, azaz neki nem kell bejelentkeznie az általános forgalmi adó hatálya alá.
Abban az esetben, ha az értékesítést nem végzo tagok már más tevékenység kapcsán alanyai az általános forgalmi adónak, adózási módjukat nem kell megváltoztatni, mert a családi gazdaságon belüli értékesítési tevékenység hiánya miatt nem kötelezettek az azonos adózási módra.
15. Járulékkötelezettség 1.
2007. január 1-jétol biztosítottnak minosül az az ostermelo, akinek a reá irány-
adó nyugdíjkorhatárig hátralévo és a már megszerzett szolgálati ideje együtte-
sen eléri a 20 évet.
Ugyanakkor nem válik biztosítottá a fenti feltétel teljesülése esetén sem az
alábbi pontokban felsorolt ostermelo:
a közös ostermeloi igazolványban feltüntetett kiskorú személy, valamint a családi gazdaság kiskorú tagja,
aki már egyéb jogcímen biztosított kivéve, ha az díjazás ellenében munka-végzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve választott tisztségviseloi jogvi-szony,
a saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesülo személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt elérte.
16. Járulékkötelezettség 2. A járulékfizetés szempontjából három csoportot különböztethetünk meg:
1. - a tárgyévben kezdonek minosülo ostermelok, és
- akiknek az elozo évi támogatások nélküli bevétele a 8 millió Ft-ot meghaladta.
Járulékalap: a tárgyhónapot megelozo hónap elso napján érvényes minimálbér.
A járulék mértéke:
nyugdíjbiztosítási járulék: 24%
természetbeni egészségbiztosítási járulék: 1,5% + 4%
pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 0,5%+ 2%
nyugdíjjárulék: 9,5% (magánnyugdíj pénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék 1,5% tagdíj: 8%, nov. 1-tol esedékes járulékok esetében - magánnyugdíj-pénztári tagság esetén is - 9,5% nyugdíjjárulék és 0% tagdíj)
2. - azon kistermelok, akiknek az e tevékenységbol származó, tárgyévet megelozo évi támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a 8 millió Ft-ot.
Járulékalap: az elozo évi bevétel 20%-ának 1/12 része.
( Fontos, hogy a járulékalapot meg kell növelni a támogatások összegével. Kivételt ké-
peznek azok a támogatások, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minosülnek.
A járulék mértéke:
nyugdíjjárulék: 9.5% (magánnyugdíjpénztár tag esetében 7.2% nyugdíjjárulék és 2.3% tagdíj)
természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4%
17. Járulékkötelezettség 3. 3. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik a magasabb összegu társadalombiztosítá-si ellátások megszerzése érdekében vállalják, hogy a kötelezonél magasabb összeg után fizetik meg a járulékokat.
Aki élni szeretne ezzel a lehetoséggel, a tárgyév elso negyedévére vonatkozó beval-lásában (58) kell nyilatkozatot tennie a vállalt magasabb összegrol. Illetve kezdo ostermelo a kezdés negyedévében adhatja le nyilatkozatát.
A járulék alapja: az ostermelo által megjelölt összeg lesz.
A járulék mértéke: ugyanaz, mint a minimálbér után fizetok esetében, tehát teljes-
köru járulékfizetés.
A mezogazdasági ostermelo a fent említett járulékokat a 1058 számú járulékbevallásban
vallja be elektronikus úton, a negyedévet követo hónap 12-éig.
Nem kell járulékot fizetni arra az idotartamra amíg az ostermelo táppénzben, baleseti
táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,
katonai szolgálatot teljesíto önkéntes katona vagy fogvatartott. A gyermekgondozási
segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülo ostermelo csak
abban az esetben mentesül a járulékfizetés alól, ha tevékenységét ez ido alatt szemé-
lyesen nem folytatja.
18. Járulékkötelezettség 4. A fizetendo járulékok körébol látszik, hogy az ostermelo nem kötelezett munkaero-
piaci járulék fizetésére.
Egyéb fontos tudnivalók!
A nyolcmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerzodés alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. Ugyanakkor a járulékalap a támogatás összegét is magában foglaló ostermeloi bevétel 20%-a lesz. ( pl. ha 9 millió forint a megelozo évi bevétel, de ebbol 3 millió forint uniós támogatás, akkor is lehet a kedvezobb szabályok szerint járulékot fizetni, de a járulékalap 9 millió Ft 20% lesz ).
Az az ostermelo, aki az adóévet megelozo évben is ostermelonek minosült, ugyan-akkor ostermeloi bevételt nem szerzett az elozo adóévben, nem köteles ( 1058 ) járulékbevallás benyújtására az adózás rendjérol szóló törvény 31.§ (9) bekezdése alapján, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonat-kozóan nyilatkozatban vállalta a magasabb összeg utáni járulékfizetést.
Személyi jövedelemadó szempontjából ugyan adómentesnek minosül az évi 600.000 Ft alatti ostermeloi bevétel, ugyanakkor a következo évben járulékalap keletkezik ebben az esetben is, ami a megelozo évi bevétel 20%-a lesz, függetlenül attól, hogy személyi jövedelemadó bevallásban ez az összeg nem került bevallásra.
Az az ostermelo, aki sem ostermeloként, sem más jogviszony alapján nem vált bizto-sítottá 2010. évben, valamint a Tbj törvény 16.§ alapján szolidaritási alapon sem volt jogosult egészségügyi szolgáltatásra, köteles volt havonta megfizetni 2010. évben a 4.950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.
19. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 1. Amennyiben a mezogazdasági ostermelo a tételes költségelszámolást választotta és bevétele nem haladta meg a 4 millió Ft-ot, valamint rendelkezik a bevétel la. 20%-ának megfelelo költséget igazoló számlával, akkor dönthet úgy, hogy nemleges nyilatkozatot tesz. Ebben az esetben a bevétel 5 %-a után 15% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ezt a kötelezettséget a 1053 számú Szja bevallás 9. lapján, mint adóévet követoen esedékes összeget kell bevallani az f) oszlopban.
Ebben a sorban tehát a b-e) oszlopokba nem kerülhet adat.
Ha az ostermelo a 90%-os szabályt választotta a jövedelem meghatározására, vagy tételes költségelszámolás mellett a bevétele meghaladja a 4 millió Ft-ot, akkor az Szja bevallás 12-es mellékletén kell számot adni az ostermelésrol. Ha az ostermelo nem átalányadózó és az ostermelésbol jövedelme származott, akkor az ostermeloi jövedelemre jutó adóval, max. 100 ezer Ft-al csökkentheti a fizetendo adóját, aminek feltétele a bevalláson a regisztrációs szám feltüntetése.
Fontos!
Az említett bevételi határokat a támogatások nélkül kell vizsgálni.
Ha az ostermelo átalányadózást választott, akkor szintén a 12-es számú mellékleten kell számot adni az ostermeloi tevékenységérol és ebben az esetben 2010-tol új sza-bály, hogy már nem az adó 25%-át kell egészségügyi hozzájárulásként megfizetni, hanem az összevont adóalap részét képezo átalányadó alapját képezo jövedelem összegének alapulvételével kell 27% eho-t fizetni, melyet bevallani szintén a 09-es lapon kell.
20. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2.
Abban az esetben, ha az ostermelonek az e tevékenység végzése miatt Tb járulékot kell fizetni, akkor a Tb járulék alapjával csökkentheti az esetlegesen fizetendo Eho alapot.