Hogyan ismerhetem fel a magatartászavarok hátterében a függőséget?

1. Hogyan ismerhetem fel a magatartászavarok hátterében a függőséget?

2. A személyiség fogalma • Rendelkezik egyfajta állandósággal, de mindig kölcsönhatásban áll környezetével  állandó változás. • A születéstől a halálig folyamatos mozgásban van. • Jó esetben megszakítás nélküli a fejlődés, rossz esetben megszakad valahol. • Ha a fejlődés megáll, azt KÓROS FOLYAMATNAK hívjuk – az egyik lehetséges tünet a függőség kialakulása.

3. A függőségek közös jellemzői • A viselkedés feletti irányítás/kontroll elvesztése. • A nem kívánt következmények sem bírnak visszatartó erővel.

4. A függőségek közös jellemzői • Belemélyedés, megszállottság (túl sok idő töltése a tevékenységről való gondolkodással, vagy annak végzésével) • Öröm-elv • Elmagányosodás

5. Családi közeg –ahová egy gyermek születik… • Vajon mennyire meghatározó? • Teszteljük magunkat… • Milyen emlékképeim vannak gyermek-koromból? • A szülői minta mennyiben jelentkezhet életemben?

6. Az egészséges családi háttér jellemzői (A Szeretet választható – 119.o.) • Józan, kiegyensúlyozott szülők (nincs depresszió, szélsőséges frusztráció) • Semmilyen addikció nem tartja rabságban a szülőket (munka, vásárlás, étkezés, TV, szexualitás) • Lelkileg érett szülők, képesek eligazodni az életben • Pozitív, erős énképű, jó közérzetű szülők • Boldog házasságukhoz ragaszkodó szülők • Istennel megfelelő viszonyt kialakítani képes szülők  afféle központi családtag

7. A „beteg” család • Pszichésen egyik, vagy mindkét szülő kiegyensúlyozatlan.  Ha csak az egyik problémás, a másikat leköti párja „betegsége”. (pl. mániás depressziós családfő) • Szenvedélybeteg szülők, kényszeres viselkedés-formák rabjai.  a környezet már kis korban gondoskodást, alárendelődést vár el. (munkamániás apa) • Lelkileg éretlenek – a gyermektől várnak támogatást, vagy én-megerősítést.  parentifikáció – gyermekként koraérett, vagy még szomorúbb esetben szülői szerepbe kényszerülés.  önértékelése azon fog múlni, mennyire képes a kontrollra. („Tudok, vagy nem tudok segíteni?”)

8. A „beteg” család • Fejletlen, vagy torzult énképű szülők • Elvált, vagy különélő gyűlölködő szülők, a „gyermek kedvéért” maradtak együtt • Istennel zavaros kapcsolatban lévő szülők • agnosztikus (a világ kiismerhetetlen), ideológia nélkül élő szülő • túlbuzgó, bigott szülő (Isten csak akkor fogad el, ha kifogástalan a viselkedésem, kinézetem, gondolataim) • merev teológiai felfogású szülők (Istennel való egyetlen helyes kapcsolat az övék, a gyereknek pontosan ezen az úton kell járniuk

9. Az anya-lány kapcsolat

10. Az anya-fiú kapcsolat

11. Az apa-lány kapcsolat

12. Az apa-fiú kapcsolat

13. A kialakulás fázisai 1. fázis: Hangulatingadozás tanulása 2. fázis: Hangulatingadozás keresése 3. fázis: Belemélyedés a hangulatingadozásba 4. fázis: A szer szükséges a „normális” érzet kialakításához

14. II. Mi történik az ilyen család-ban élő gyermekekkel, fiatalokkal?

15. A HŐS

16. Jellemzők • „Többnyire a legnagyobb gyermek, aki a szégyen miatt meg akarja mutatni, hogy nincs baj a családban, ő kiköszörüli a csorbát. Kitűnően tanul, sportol, mindenben jó, karriert csinál, sokszor segítő szakmában, orvos, pap stb. …Mivel saját érzéseit háttérbe szorítja, elmagányosodhat, munkamániássá válhat, vagy más függőség keríti hatalmába… Pszichoszomatikus, vagy stresszbetegségekben szenvedhet felnőttkorában.” (Szikszay-Tóth) • Sokszor mások is csodálják, felnéznek rá, teljesítményei miatt. Ha nem a legjobb valamiben, gyakran lesz frusztrált, dühös, hisztérikus. • Uralkodó érzései:fájdalom, düh, félelem, zavarodottság és szégyen, kifelé azonban heroikus, különleges, erős és függetlennek tűnő személy.

17. BOHÓC

18. Jellemzők • Általában, de nem törvényszerűen a legkisebb gyermek. A negatív belső érzésekkel szemben kifelé mutatott viselkedése tréfás, szeretnivaló, törékeny, figyelmet követelő, komolytalan, kedves és békekötő. Lehetséges, hogy a későbbiekben látszólag a társai között is népszerű infantilis magatartásával. • „Bohóckodásával, bolondozásával, felvidítani próbálja a szülőket, a figyelmet maga felé fordítva, a kettejük közötti konfliktust csökkentve. Pszichiátriai lehetséges betegségük felnőttkorban: az éretlenség – infantilizmus, vagy a mániás depresszió.” • Ha a személyiségben rögzült a szerep, a Bohócnak nehéz később kitörni belőle és megtalálnia önmagát.

19. BŰNBAK

20. Jellemzők • Az összes közül a „legőszintébb” szerep, hisz tisztán megmutatja, hogy a családban baj van. • „Belül szégyen, sértettség, magány, bűntudat, félelem, düh és elutasítottság az érzéslista, kifelé pedig mogorva, dacos, távolságtartó, rossz tanuló, aki keresi az egyenrangú társakat. A család dühének „felszívója”, feljogosít mindenki mást, hogy különbnek érezze magát, számára a negatív figyelem is jobb, mint a tudomásul nem vétel. (Koltai Mária) • Gyakran jelenik meg náluk a szerfüggés – akár a szülői minta pontos követése szintjén is.

21. AZ ELVESZETT GYERMEK

22. Jellemzők • Nevezhetnénk „magányos farkasnak”, vagy „félős nyuszinak” is. • „Az ő lelkében szégyen, félelem, magány, megsebzettség és düh a meghatározó érzés, kifelé viszont csendes, kőarcú, távolságtartó, kaméleon, szuperfüggetlen, visszahúzódó és gyakran étkezési rendellenességekkel küzdő.” (Koltai Mária) • Gyakran megfigyelhető náluk a beilleszkedési nehézség, könnyen válnak mások élcelődésének céltábláivá – ez csak még inkább „bezárja” őket. Hajlamosak a depresszióra, öngyilkosságra.

23. (Andrew Matthews)

24. A függőség kialakulása „A gyermek sérül, ha valami úgy avatkozik szülei életébe, hogy azok többé nem tudják szükségleteit kiszolgálni. Ha megtagadják tőle az életfontosságú gondoskodást, megtorpan kicsi énjének fejlődése. Fájdalmas, megszállott, addiktív családi körülmények között megtanulja az önpusztító magatartás abc-jét azáltal, hogy szemléli a hozzá legközelebb állókat, amint destruktívan élnek, és egymáshoz diszfunkcionálisan viszonyulnak. Ilyenkor tanul alkalmazkodni, mégpedig ahhoz, amit példaképei cselekednek: a valóságot kerülni, érzelmeket ápolgatni, menekülni, elszigetelődni, haragudni, hibáztatni, kontrolálni és követelőzni. Nem fejleszt felnőtt szociális képességeket. Valójában ő már igazi függő, csak még vár a szerre.”

25. A felelősség kérdése… II. Az én felelősségem, hogy nem voltam képes beilleszkedni kortársaim közé? • Szocializáció – társas kapcsolataim • (Húgom sem volt képes rá…) III. az én felelősségem, hogy szerettem volna a bennem lévő fájdalmakat tompítani? Az én felelősségem, hogy „megbetegedett” a lelkem?

26. Forgatókönyvek

27. Sorompók „Ne élj!” „Ne légy boldog!” „Ne közelíts senkihez! Tarts 3 lépés távolságot!”

28. Sorompók „Ne légy gyermek!” vagy „Soha ne légy felnőtt!” „Te vagy a legjobb! Sosem veszíthetsz!” „Ne hozd létre, nem tudod létrehozni!” „A te érzéseid nem fontosak, csak én számítok.”

29. Sorompók II. „Beilleszkedési” helyzetek az életben: • új közegbe kerülés (költözködés, iskola-váltás) • közeli családtag elvesztése • betegség • szerelmi csalódás • általunk fontosnak tartott ember „bukása” • törés a karrierben stb.

30. Sorompók III. Megfertőzött, beteg, irányított gondolkodásunk Saját döntéseink, kialakított szokásaink  bűntudat, önvád A rossz szokások által kialakult jellemünk Beteg kapcsolataink

31. Mi az én felelősségem? MIT TEHET EGY PEDAGÓGUS? Öngyógyítás/függőség (A hitelesség kérdése) Amikor felnövekszik bennem a feszültség… Amikor összecsapnak a fejem felett a hullámok… Amikor szomorúnak és magányosnak érzem magam… Amikor keserű kedvű vagyok és haragszom… Amikor közömbös, közönyös vagyok és fáradt… Mihez nyúlok/mit csinálok/hogyan csillapítom a bennem lévő hiányt?

32. A jellemzők • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei találgatják, hogy mi a normális. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei nehezen valósítják meg elejétől végéig, amit elterveztek. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei akkor is hazudnak, amikor ugyanolyan könnyű lenne igazat mondani. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei kíméletlenül ítélik meg önmagukat. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei nehezen szórakoznak. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei nagyon komolyan veszik önmagukat.

33. A jellemzők • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei nehézségekkel küszködnek a bensőséges kapcsolatok terén. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei túlzott mértékben reagálnak olyan változásokra, amelyeket nem tudnak irányítani. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei állandóan elismerésre és megerősítésre vadásznak. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei általában úgy érzik, hogy mások, mint a többi ember. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei nagyon felelősségteljesek, vagy nagyon felelőtlenek. • A szenvedélybetegek felnőtt gyermekei rendkívül hűségesek, még ha vissza is élnek mások ezzel.

34. Segítség: Nem vagyunk egyedül, mindannyian menekülünk önmagunk és problémáink elől. A megosztás, kibeszélés, segítségkérés nyomán indulhat el a gyógyulási folyamat életünkben. A „sebzett gyógyító” (Rollo May)