GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 13.

1. GAZDA – ÁLLATTARTÁS I.13. Csoportosítsa és jellemezze a melléktermékeket! - Szántóföldi melléktermékek (szalmák, kukoricaszár, leveles répafej) - Malomipari melléktermékek (korpa, ocsú) - Olajipari melléktermékek (extrahált darák) - Szeszgyári melléktermékek (moslék, élesztő) - Konzervgyári melléktermékek

2. Mezőgazdasági melléktermékek • A gabonafélék, fűfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek • Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik • Takarmányértékük több tényező (faj, fajta, betakarításkori idő stb.) függvénye • Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre • Szalmafélék • a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt • nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítő-, cukor- és vitamintartalmuk • rosttartalmuk emészthetősége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható • elsősorban kérődzőkkel etethetők, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)

3. Fűfélék szalmái • legfontosabb képviselőik a gabonaszalmák, melyek közül elsősorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra • tavaszi árpa szalma • a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetősége a legkedvezőbb • őszi árpa szalma • rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a tavaszi árpáé • szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját • tavaszi és őszi búzaszalma • a kettő közötti különbség nem számottevő • táplálóanyagaik emészthetősége gyenge • ennek ellenére kérődzőkkel és lovakkal etethető

4. zabszalma • dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma • rozsszalma • nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik • fűszalma • táplálóértékét a fű faja határozza meg • takarmányértéke általában jobb. mint a gabonaszalmáké • muharszalma • kemény szárú, de lovakkal etethető • szudánifű szalma • dús levélzetű, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik

5. kukoricaszár • táplálóértékét jelentősen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejűleg betakarított szár értékesebb • a később érő kukoricahibridek szárának kisebb a rost- és lignintartalma • takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké • legegyszerűbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal • Hüvelyesek szalmái • Értékesebbek a gabonaszalmáknál, mivel több fehérjét tartalmaznak, táplálóanyagaik emészthetősége jobb • Száruk viszont vastag, nehezen szárad, könnyen penészedik

6. borsószalma • a legértékesebb pillangós szalma • magas fehérjetartalom (7-9%), dús levélzet, puha szár jellemzi • elsősorban kérődzőkkel etethető • szója szalma • a szár és a levél nem egyszerre szárad • elsősorban kérődzőkkel etethető • lencse szalma • nagy a fehérjetartalma (10-13%), könnyen emészthető, akár borjakkal, bárányokkal is etethető • bükköny, csillagfürt, lóbab szalma • gyenge minőségűek, sok rostot tartalmaznak, esetleg juhokkal etessük ha nincs más

7. Növényolajipari melléktermékek • Táplálóanyag-tartalmukat befolyásolja a feldolgozás módja: -hidegen sajtolt (olajpogácsa) -melegen extrahált (extrahált darák) → nyerszsír-tartalmuk, nyersrost-tartalmuk különböző Extr. szójadara: 44-46-48% nyersfehérje aminosav garnitúra: kiváló biológiai érték legkiválóbb növényi eredetű fehérjehordozó, lizintart. magas, tripszininhibitor: nedves hőkezeléssel inaktiválható, monogasztrikus állatok takarmányában legfőbb fehérjehordozó,

8. Növényolajipari melléktermékek • Extr. Napraforgódara Mo-n nagy mennyiségben termelődik Nyersfehérje: ~44 %, nyersrost 12 % Lizinben nem túl gazdag (Napliz) Met-ból sokat tartalmaz Antinutritív a.-kat nem tartalmaz, de sok, durva rost, éles maghéj= gyulladások → apróra darálva etetni sok rost higítja: energia-értéke jóval kisebb, mint szójadaráé (Napenerg) tyúkfaj takarmányába kb. 5% viziszárnyas fajok: 10-15 %

9. Növényolajipari melléktermékek • Extr. repcedara: Nyersfehérje: kb. 44 % Antinutritív anyagok: 00-s 000- fajták etetése, Tejben, húsban ízrontó hatása lehet: halíz Kb. 5%-ban keverjük a monogasztrikusok takarmányába Lenmagdara, gyapotmagdara, földidódara

10. Malomipari melléktermékek • Magtisztítási hulladékok: • gazdasági ocsú • tört gabonaszemeket, idegen magvakat tartalmaz • energia- és fehérje-tatalma esetenként meghaladhatja a gabonákét, fehérjéjének is jobb a biológiai értéke • rontja a takarmányértékét, hogy gyakran poros, szemetes, és mérgező gyommagvakat is tartalmazhat • malomocsú • a malom triőrje választja szét az ép szemeket az idegen magvaktól • a sérült gabonaszemek mellett konkolyt, bükkönyt egyéb gyommagvakat tartalmaz • fiatal, vemhes, szoptató állatokkal ne etessük, marhákkal is max. 1kg-ot naponta

11. Őrlési melléktermékek • Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek • korpák • döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiőrlés fokától függően több-kevesebb endospermium részt is • fontos minősítő paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettől függően fehéje-tartalmuk 10-16% között változik • Nmka-tartalmuk 55-60%, rosttartalmuk 8-14% • P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentős, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésű • A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsősorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok

12. A kiőrlés fokának hatása a gabonaipari melléktermékek vázanyagának összetételére

13. búzakorpa • a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre • nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem • összetétele és minősége változhat, célszerű ezért gyakrabban bevizsgáltatni • elsősorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik • fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényező • rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa • kevesebb fehérjét tartalmaznak • kevesebb képződik belőlük, ritkán használjuk takarmányként • etetésük előtt célszerű bevizsgáltatni őket

14. takarmánylisztek • a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak • energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké • döntően búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képződik • gabonamagvak csírája • az őrlés előtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát • 26-29%-os nyersfehérje-, 6-8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány • E-vitamin-tartalma említésre méltó • avasodásra hajlamos

15. Növényolaj-ipari melléktermékek • olajpogácsa • régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képződött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentős, 10%-os zsírt tartalmazott. • extrahált darák • napjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képződött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzője, hogy magas a fehérje-tartalmuk (25-40%), zsírtartalmuk kicsi (1-2%). A zsírszerű anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.

16. extrahált napraforgódara • hazai viszonylatban a legtöbb ebből képződik • antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz • az I. osztályú, 10-12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet • lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké • jelentős a P-tartalma • rosttartalma fontos minősítő paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerű emiatt apróra darálni • elsősorban kérődző takarmány, de a kis rosttartalmú termékekből baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5-10%-os arányban

17. Különböző minőségű extrahált napraforgó- darák táplálóanyag-tartalma

18. extrahált szójadara • a monogasztrikusok meghatározó fehérje-takarmánya • nagyrészt importáljuk • magas fehérje- (44-48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin • zsírtartalma csupán 1-2% • többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb.), amelyek hőlabilisak • tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainak inaktiválására kidolgozott hőkezelési eljárás (kb 120oC; 10-15 perc) • nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat • minden fajjal etethető, felhasználását jórészt ára limitálja

19. A hőkezelés hatása a szója emészthetőségére és a fehérje biológiai értékére

20. extrahált repcedara • nagy mennyiségben áll rendelkezésre • a hagyományos fajták daráit jobbára kérődzőkkel etették, az abrak max. 7-8%-áig • nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak) • fehérjetartalma jelentős (36-38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott • rosttartalma 12-15%, foszforban gazdag (8-9 g/kg) • 00-ás vonalak, lehetőség a monogasztrikusok takarmányozására is • extrahált gyapotmagdara • elsősorban fehérje-kiegészítő (36-39% ny.fehérje) • lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé • rosttartalma 10-15% • E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérődzők kevésbé érzékenyek • elsősorban kérődző takarmány

21. extrahált lenmagdara • a legjobb étrendi hatású extrahált dara • fehérjetartalma 30-34%, biológiai értéke közepes • nyálkaanyagai miatt kedvező hatású az emésztőszervi betegségekben szenvedő állatoknak • linamarin glikozidát főleg az éretlen magok tartalmazhatnak • extrahált földimogyoró dara • takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja • a héjtalanított magból készülő darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6-8%) a rostja • potenciálisan aflatoxinttartalmazhat • a takarmányok maximálisan megengedhető aflatoxin szintje 0,05mg/kg • kérődzőkkel, lovakkal az abrak maximum 10-15%-ában célszerű etetni

22. Sörgyári melléktermékek • malátacsíra • a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, őrlése és főzése előtt • nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag • nyersrostja 10-15%, foszforban (7-9g/kg) és B-csoportbeli vitaminokban gazdag • szarvasmarhákkal max. 3kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10-15%-ában szerepeltethető • sörtörköly • az édes cefre leszűrését követően visszamaradó melléktermék, a keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt (zsír, rost, fehérje) • a nedves sörtörköly 20-22% sza.-tartalmú, laktagóg hatású • teheneknek 10-15kg, kocáknak, juhoknak 0,5-1 kg adható naponta • könnyen megromlik, penészesedik • szárított formában is forgalmazzák

23. sörélesztő • a cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék • 50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin • a B12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza • elsősorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3-5%)

24. Szeszipari melléktermékek • A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folyamat. • A cukrot az élesztőgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlania egyszerű cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során). • A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követően képződő melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztő. • szeszmoslék • az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz, • a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik • a friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárazanyag-tartalmú • a gabonákból származó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi hatású, mint a a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék • híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethető (15-25kg/nap)

25. vinasz • a melasz alapú szeszgyártás 60-70%-os sz.a.-tartalomra besűrített mellékterméke • kukoricamoslék • a legnagyobb jelentőségű hazánkban • elsősorban hízómarhákkal (10-20kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető • szárított formában kérődzők és sertések tápjaiban szerepeltethető (5-15%) • répa- és burgonyamoslék • a vinasznál kedvezőbb összetételű, de csak maximum a fele etethető a kukoricamosléknál szereplő értékeknek • szeszélesztő • lepárlás után szeparálást, sűrítést, szárítást követően képződik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztőével

26. Keményítőgyári melléktermékek • Hazánkban keményítő gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak. • Az alapanyag zúzása, őrlése utána keményítőt kioldják, kimossák. • Az oldás után a szitán, szűrőn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítő ülepítését követően oldatban marad az a moslék. • Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelődés helyéhez közel célszerű felhasználni takarmányozási céllal. • burgonya-, búza-, kukoricatörköly • 10-15% sz.a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek • sertéssel és marhával etethetők • táplálóanyag-tartalmuk előzetes vizsgálata indokolt • kukorica glutén • a kukorica alapú keményítőgyártás során keletkezik • magas (40-50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes • sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására

27. Konzervgyári melléktermékek • Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képződő melléktermékek. • Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja. • Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó. • paradicsomtörköly • a paradicsom héj és mag részét tartalmazza • fehérjetartalma kb. 20% • célszerű etetés előtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak • elsősorban kérődző takarmány • almatörköly • az almalé előállításakor keletkező 10-15% sz.a.-tartalmú termék • a héj és a hús részt tartalmazza • mivel édes ízű a kérődzők (15-20kg) és a sertések (3-5kg) is szívesen fogyasztják