190 likes | 319 Views
Csoportosan elkészített önálló feladat. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapest 2012. Gazdasági Informatika II. SGTGS011N.
E N D
Csoportosan elkészített önálló feladat Szent István EgyetemGazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapest 2012.Gazdasági Informatika II. SGTGS011N Paradicsom-gömbCsoport tagok:Buti Ágnes (GYBSXZ)Gergely Kálmán (DQG9DL)Hochmajer Cintia (FTO5XH)Rátkay András (NMJPZB)Somogyvári Edina (C2CHPI)Török Anna (ECA6CI)
1.Bevezetés • Adatgyűjtés • Elemzés • Célcsoportok • Az elemzéshez felhasznált programok, adatok
2.Szakirodalmi feldolgozás • A vizsgált piacok • A magyarországi paradicsom termesztés (1961-2005) • A belföldi és az import (gömb) paradicsom ára a Budapesti Nagybani Piacon • A felvásárlási árak alakulása
A belföldi és az import (gömb) paradicsom ára a Budapesti Nagybani Piacon
Paradicsom felvásárlási átlagárainak alakulása 2010-2011 között KSH-s adatok alapján
3.Anyag és módszertan (Hogyan készült az elemzés?) • Adatbázis létrehozása • Elemzési téma kiválasztása • Adattábla -> Kimutatás • Darabteli függvénnyel meghatározott oszloptelítettség • A hiányzó adatok feltöltése (Adatpótlás) • Rangsorok létrehozás (normál, inverz) • COCO STD • Hitelesség és Értékelés létrehozása • Összefoglaló tábla létrehozása • COCO Y0
4. Eredmények • Legelső grafikon a budapesti fogyasztói piacok paradicsom árait tartalmazza. A grafikonból láthatjuk, hogy legalacsonyabb áron a Fővám téri piacon értékesítik a gömb paradicsomot, legmagasabb áron pedig a Lehel és Fény utcai piacon. A grafikon mutatja, hogy amint tavasztól a hazai paprika kerül piacra, az árak alacsonyabbak lesznek, a téli hónapokban az import áru megérkezésével pedig emelkednek a hazai paradicsom árai. A 26. héten ugrásszerű áremelkedést figyelhetünk meg, de ennek okát nem olvashatjuk le a grafikonról, valószínűleg az import terméket cseréli fel a hazai termék ebben az időszakban.
A 2. grafikonon a vidéki piacokat vizsgáljuk. Az ár csökkenése-növekedése ugyan úgy magyarázható, mint a budapesti piacoknál. Vidéki piacokat vizsgálva, a Szegedi piac lesz a vásárlóknak a legkedvezőbb, ugyanis itt a legalacsonyabb a paradicsom ára, legdrágább a Kecskeméti piac, bár ez nem azt jelenti, hogy az értékesítőknek itt lesz a legnagyobb haszna, mivel nem ismerjük az ottani díjakat melyek az eladóra hárulnak rá.
A 3. grafikon a belföldi és import paradicsom árait hasonlítja össze. Észrevehetjük a rendkívül nagy árkülönbséget, főleg a téli hónapokban. A belföldi paradicsom csak a nyári szezonban lesz „versenyképes” az importtal szemben. Érdekesség, hogy mekkora árkülönbség van a belföldi 9-10. heti és a 33-34. heti árak között. Az importnál kisebb ez az ingadozás.
Következő grafikonunk az Y0 elemzésből készült, ami az ún. jóságpontok szerint, és a részpiacokat független változóként kezelve szemlélteti az árrangsort. Az év első 5 hónapjában túlértékelt, majd ezt követően alulértékeltek voltak az árak a vásárlók szempontjából. Eszerint a legkedvezőbb árak 30. és a 41. hét között voltak, legdrágábbak pedig januárban és februárban.
5.Következtetések • A célcsoportok hierarchikus sorrendje • 1. Termelők • 2. Kereskedők és viszonteladók • 2. Fogyasztók
Összegzés (a hasonlóság-elemzés előnye, hátránya) • a hasonlóságelemzés igen jó alapokat adhat különböző gazdasági döntések meghozatalához • teljesen objektíven közelíti meg az adott ágazatot így nehéz manipulálni az elemzéseket • egyértelmű következtetéseket sokkal könnyebb levonni • Az elemzés egyetlen hibája az, mint ami minden döntéshozó legnagyobb problémája: A jövő sosem számítható ki százszázalékosan.