1 / 31

A családsegítők világa

„Nincs társadalom, mely virágzó és boldog lehetne, ha tagjainak nagyobb része szegény és nyomorult.” (Adam Smith). A családsegítők világa. Mózer Péter. Miről lesz szó?. Egy survey felmérés tanulságai : A felmérés módszertana, célok Főbb kutatási adatok ismertetése

corinthia-verga
Download Presentation

A családsegítők világa

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. „Nincs társadalom, mely virágzó és boldog lehetne, ha tagjainak nagyobb része szegény és nyomorult.” (Adam Smith) A családsegítők világa Mózer Péter

  2. Miről lesz szó? Egy survey felmérés tanulságai: A felmérés módszertana, célok Főbb kutatási adatok ismertetése Levonható társadalompolitikai konzekvenciák

  3. Survey felmérés módszertana A „Családsegítést nyújtó szervezetek vizsgálata” című kutatás a TÁMOP 5.4.1. kiemelt program keretén belül (III. pillér, kutatásvezető: Mózer Péter) készült. Az adatfelvételre 2011 januárjában és februárjában került sor, méghozzá úgy, hogy a kérdezőbiztosok maguk is szakmabeliek (a szociális módszertanok munkatársai), míg a megkérdezettek az adott szolgálat vezetői voltak. A tervezett mintanagyság 346 intézményt foglalt magában, amiből a kérdezés során 333 interjú valósult meg.

  4. A felmérés eredeti célkitűzése annak vizsgálata, hogy a családsegítő szolgálatok a szociális szolgáltatási rendszeren belül, valamint egyéb jóléti szolgáltatások között mennyire lennének képesek koordináló (kapu) funkció betöltésére. Ennek értelmében a kérdőív struktúrája sem kimondottan az ügyfélkörre koncentrált, hanem az alábbi dimenziókra: technikai ellátottság (PC, internet, szkenner, nyomtató stb.); dokumentációs rendszerek; személyi feltételek (szakdolgozók, technikai személyzet, önkéntesek); szervezeti forma (gazdasági keret, szakmai kapcsolatok); nyújtott szolgáltatások típusai és jellemzői; szociális problémák percepciója, valamint szolgáltatási-hiányok feltérképezése; intézeten kívüli együttműködési formák, a különböző jóléti és nem-jóléti intézményekkel való kapcsolattartás feltérképezése; szakmai fórumok szerepe.

  5. A családsegítést nyújtó szervezetek

  6. ~ középkorú, 8 általánost végzett, községben élő álláskereső. Ki az „átlagos”ügyfél? A családsegítést végző szerveztek ügyfeleinek iskolai végzettsége (2009, %) Forrás: OSAP adatbázis, 2009 (saját számítás)

  7. Szakmai stáb A szolgálatok többségében teljes munkaidőben foglalkoztatott, főiskolát végzett nők dolgoznak. Végzettségüket tekintve majdnem felüknek szociális munkás diplomával rendelkeznek.

  8. Tevékenységek, szolgáltatások Legnagyobb arányban (24 és 22 százalékban) az információnyújtás és tanácsadás, továbbá az esetkezelés jelent meg a nyújtott szolgáltatások között. A szolgáltatások 16 százaléka pszichológiai tanácsadásból áll, 11 százalékot viszont a kliensek számára végzett ügyintézési munkálatok tesznek ki.

  9. Észlelt problémák és rá adott válaszok

  10. Az adott probléma kezelése és súlyossága közötti összefüggés

  11. A családsegítést nyújtó szerveztek intézményi kapcsolatainak gyakorisága a nyújtott tevékenységek („ügyek”) szerinti megoszlása alapján (%)

  12. Mely „ügyekben” jellemző az együttműködés? Amikor együtt vesszük számba az együttműködés különböző mutatóit és azt, hogy egy-egy ügy során mennyi intézménytípus, -rendszer mozgósítódik, megállapítható, hogy a családsegítést nyújtó szervezetek elsősorban az intézményi elhelyezés, az álláskeresési ügyek során, valamint a segélyezés területén, a pénzbeli ellátások igénylésekor, illetve a szociális ügyintézés közben tartanak fenn kapcsolatot más intézményekkel. Ezek azok az „ügyek”, amelyek az esetek számottevő részében „előhívják” (kikényszerítik) az együttműködést. Másképpen megfogalmazva: úgy tűnik, hogy amikor közös munkáról beszélünk, azoknak egy része a közszolgálati (elsősorban a jóléti) intézményrendszerben való tájékozódást segíti. Másik fele pedig a hozzáférés, az igényjogosultság megszerzésének egyik csatornája.

  13. Összegzés: főbb megállapítások • Az intézményrendszer duális szerkezetű • Az ügyfélkör: többségük aktív korban lévő szegénységben élő család • A szakdolgozók: magasan kvalifikált szakemberek • Nyújtott szolgáltatások: egyéni esetkezelés; információszolgáltatás; ügyintézés • Együttműködés: Helyi szervezetekkel (PH, gyerjo, munkaügy), általában 2-5 településre kiterjedően, az ügyfelek harmadát bevonva, intézményelhelyzés; álláskeresés; szociális ügyintézés (főként: segélyezés) eseteiben.

  14. Súlyos problémák: Társadalmi és gazdasági működésből fakadó feszültségek! Kezelés: Kapcsolati nehézségek, krízishelyzetek. A lényeg a probléma beazonosítása! Összegzés: észlelt problémák és a rá adott válaszok

  15. Akkor mit is látunk a survey felmérés adataiból? A családsegítést végző szerveztek, egy duális struktúrában, jellemzően a szűkebb (mikro)térség igazgatási és szociális szolgáltatási rendszerébe bekapcsolódva végzik munkájukat. A tevékenységük döntően az egyéni problémák kezelésre koncentrál, melyben nagy szerepet kap az információnyújtása és az ügyintézés.

  16. Levonható társadalompolitikai konzekvenciák Merre tovább?

  17. Társadalmi feltételek életesélyek

  18. Gazdasági válság

  19. Zavar az ellátórendszerben

  20. jogosultságok megszűntetése represszív szegénypolitika központosítás Társadalompolitikai irányok

  21. Nem egy doboz, amibe mindent be lehet pakolni!

  22. Szervezeti – szabályozási változás Humánerőforrás-allokáció esetmenedzser Segélyezési rendszer átalakítása

  23. Új szolgáltatási csomag tartalma Lakhatási problémák kezelése Aktiválási politikákban való részvétel

  24. Arra a kérdésre, hogy „Milyen olyan tevékenységre lenne szüksége a környéken élőknek, amit nem nyújt a családsegítő” a 333 intézményvezetőből 300 válaszolt, átlagosan 2,6 hiányzó szolgáltatást jelölt meg. Talán nem véletlen, hogy a leginkább hiányolt szolgáltatás az adósságkezelés.

  25. Az együttműködés csak célcsoportok mentén lehet elképzelni! -Megváltozott munkaképességűek; -Fiatalok; -Képzetlenek, iskolázatlanok (tartós mn); -kisgyermeket nevelő szülők; -szenvedélybetegek; -lakásprobléma, rezsihátralékosok. Munkaügy szociális szolg

  26. Szocpol Tanács közép szint Aktiválási politikák Szolgáltatások kistérség Munkaügyi kirendeltség INTEGRÁLT SZOLGÁLTATÁSOK település esetmenedzser Ü G Y F E L E K Egy elképzelt rendszer sémája:Munkaügyi és szociális szolgáltatások horizontális kapcsolódása Munkaügyi központ

  27. Prioritások Szakmai, intézményi kapcsolatok esetmendzser Középszint megerősítése A kapu és a támogató funkció erősítése!

  28. Ehhez alapvető változásként szükséges a segélyezési rendszer átalakítása

More Related