NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 11. előadás Dr. Bartha Dénes

1. NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN11. előadásDr. Bartha Dénes

2. II. Fátlan élőhelyek: gyepek és vizes élőhelyek

3. Természetes /természetszerűfátlan élőhelyek

4. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

5. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) - álló és lassan folyó vizeinkben (duzzasztott folyóvizek, víztározók, tavak sekély vizű öblei, holtmedrek, lápszemek) alakulnak ki - a vízi feltöltődési folyamatok szukcessziójának kezdeti stádiumai - a vízi növényzet összetételét befolyásolják: 1. a vízbe hatoló fénymennyiség 2. a víz kémiai összetétele (kémhatás, tápanyag) 3. a vízmélység változásai - egyszerű felépítésű, lazább kapcsolódású életközösségek - időben és térben könnyen változnak, gyakran mozaikos felépítésűek - alacsony fajszámúak (1-2), nagy egyedszámban és nagy borítással - jól elviselik a természetes zavaró hatásokat (pl. hullámverés, elárasztás, leeresztés) - az ország területének 0,1 %-át teszik ki

6. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) úszóhínár békalencsefélék (Lemnaceae) békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) rucaöröm (Salvinia natans) sulyom (Trapa natans) vízimohok

7. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Úszóhínár

8. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Úszóhínár

9. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) lebegőhínár békaliliom (Hottonia palustris) rencék (Utricularia spp.) aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) moszatok (Chara spp.)

10. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Lebegőhínár

11. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Lebegőhínár

12. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) rögzült hínár vízfelszínre emelkedő (a levelek a vízfelszínen úsznak) tündérrózsa (Nymphaea alba) békaszőlők (Potamogeton spp.) tündérfátyol (Nymphoides peltata) kolokán (Stratiotes aloides) vízitök (Nuphar lutea)

13. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízfelszínre emelkedő

14. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízfelszínre emelkedő

15. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) vízközt maradó (a levelek a víztestben találhatók) víziboglárkák (Batrachicum spp.) süllőhínárok (Myriophyllum spp.) átokhínár (Elodea canadensis) tüskéshínárok (Najas spp.)

16. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízközt maradó

17. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízközt maradó

18. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) sziki hínár (szikes tavakban, tócsákban, pocsolyákban) tófonal (Zannichellia palustris) tüskéshínárok (Najas spp.) víziboglárka fajok (Batrachium spp.) Veszélyeztető tényezők: Lecsapolás és vízszennyezés.

19. MOCSARAK

20. MOCSARAK • főleg a patakok és folyók hullámterein, tavak, holtágak környékén • alakulnak ki • állandóan vagy az év nagy részében vízzel borított vagy víztől • befolyásolt termőhelyek • hidrofiton sajátosságok (HH, gazdag aerenchyma, hidatódák, kiemelkedő • sztómák) • átlagosan 5-10 faj építi fel őket, többnyire 1 domináns fajjal • többnyire 2-3 szintből állnak • friss, oxigénben gazdag víz  nincs tőzegképződés • az ország 1%-án találhatók

21. NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

22. NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK - 2(-3) m vízmélységig a partot szegélyező életközösségek - fajai a vízben gyökereznek, de magasan a vízszint fölé emelkednek, többnyire polikormon-képzők - a szennyező anyagok kiszűrésében jelentős szerepük van, továbbá a partot védik a vízeróziótól

23. NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK nádasok, gyékényesek tömegesen megjelenő fajok nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.) gyékények (Typha spp.) téli sás (Cladium mariscus) kísérő fajok sövényszulák (Calystegia sepium) ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) vízi peszérce (Lycopus europeus) réti füzény (Lythrum salicaria) vízi menta (Mentha aquatica) mocsári tisztesfű (Stachys palustris) mocsári kányafű (Rorippa palustris) kiszáradó nádasokban aranyvessző fajok (Solidago spp.)

24. NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK Földrajzi előfordulás: A középhegységek belsejét kivéve az egész országban megtalálhatók. Veszélyeztető tényezők: Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

25. NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

26. NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

27. MOCSÁRNÖVÉNYZET

28. MOCSÁRNÖVÉNYZET - sekélyebb vizekben ( -1 m) találhatók - laza szerkezetű életközösségek - növényeik java része ambifikus („kétéltű”), vízi és iszaplakó formájuk is van sekélyvízű parti mocsárnövényzet közepes vagy nagy méretű fajokból felépülő altípus kálmos (Acorus calamus) borgyökerek (Oenanthe spp.) hídőrök (Alisma spp.) kányafüvek (Rorippa spp.) virágkáka (Butomus umbellatus) nyílfű (Sagittaria sagittifolia) sárga nőszirom (Iris pseudacorus) békabuzogányok (Sparganium spp.) mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) békakorsók (Sium spp.) vízitorma (Nasturtium officinale) pántlikafű (Typhoides arundinacea) rizsfű (Leersia oryzoides) harmatkásák (Glyceria spp.) kisméretű fajokból felépülő altípus csetkákák (Eleocharis spp.)

29. MOCSÁRNÖVÉNYZET szikes mocsarak zsióka (Bolboschoenusmaritimus) szikikáka (Schoenoplectustabernaemontani) Veszélyeztető tényezők: Mint a nádasok és gyékényesek esetében. Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

30. MOCSÁRNÖVÉNYZET Sekély vizű, közepes vagy nagy méretű fajokból felépülő mocsárnövényzet

31. MOCSÁRNÖVÉNYZET Sekély vizű, kisméretű fajokból felépülő (csetkákás) mocsárnövényzet

32. MOCSÁRNÖVÉNYZET Sekélyvízi parti mocsárnövényzet

33. MOCSÁRNÖVÉNYZET Sziki mocsárnövényzet

34. MOCSÁRNÖVÉNYZET Sziki mocsárnövényzet

35. MAGASSÁSOSOK

36. MAGASSÁSOSOK - sekélyvizű vagy csak időszakosan vízzel borított területeken alakulnak ki - nagytermetű sásfajok dominanciája jellemző - "savanyúfüvek" építik fel  almozás - a sásfajok növekedési típusa alapján két alcsoportja van: 1. zsombéksásosok 2. tarackos sásosok

37. MAGASSÁSOSOK zsombéksásosok rostostövű sás (Carex appropinquata) tőzegeper (Comarum palustre) zsombék sás (Carex elata) vidrafű (Menyanthes trifoliata) bugás sás (Carex paniculata) tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) csőrős sás (Carex rostrata) mocsári kocsord (Peucedanum palustre) lápi nádtippan (calamagrostis stricta) tarackos sásosok posvány sás (Carex acutiformis) hólyagos sás (Carex vesicaria) éles sás (Carex gracilis) rókasás (Carex vulpina) parti sás (Carex riparia) mocsári galaj (Galium palustre) réti füzény (Lythrum salicaria) közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris)

38. MAGASSÁSOSOK Veszélyeztető tényezők: Vízelvezetés, kiszárítás, égetés, túllegeltetés, feltörés, erdőtelepítés és az ezek következtében fellépő gyomosodás, cserjésedés.

39. MAGASSÁSOSOK Zsombéksásosok

40. MAGASSÁSOSOK Zsombéksásosok

41. MAGASSÁSOSOK Tarackossásosok

42. MAGASSÁSOSOK Tarackossásosok

43. LÁPOK

44. LÁPOK • lefolyástalan medencékben, árterekről lefűződő pangóvizes területeken • vagy rétegforrások mentén alakulnak ki • bő vízellátású területeken, tápanyagszegény környezetben jönnek létre • anaerob lebontási folyamatok dominálnak  tőzegesedés • vízviszonyaik alapján két típusuk van : • 1. dagadólápok (fellápok): • - a vízszint, a kidagadó lápi növényzetnek köszönhetően • kapillárisan a környék talajvízszintje fölé emelkedik, • - vizük csak csapadékvízből táplálkozik. • 2. síklápok (allápok): • - a vízszint a környék talajvízszintjével azonos • - vizük a láp határain kívülről származik (tóból, folyóból, talajból) • - állóvizek feltöltődése nyomán alakulnak ki • - ilyenek bizonyos úszólápok, ingólápok , zsombéksásosok • tőzegesedő típusai • (köztes típust jelent az átmeneti lápok egysége)

45. TŐZEGMOHALÁPOK (dagadólápok)ésTŐZEGMOHÁSLÁPOK (átmeneti lápok)

46. TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok) - mészben és ásványi anyagokban szegény, szerves anyagokban gazdag, savanyú vizű és talajú területeken alakulnak ki - jellemző a tőzegképződés - felszínhez közeli, vagy felszíni, állandó vízborítás van - a tőzegmohák (Spaghnum spp.) borítása a dagadólápok esetében nagy (szőnyegszerű), az átmeneti lápoknál gyérebb (mozaikos) - a gyepszint a dagadólápoknál alacsony borítású, az átmeneti lápoknál fejlett

47. TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok) sások szürkés sás (Carexcanescens) töviskés sás (Carexechinata) gyapjasmagvú sás (Carexlasiocarpa) gyapjúsások (Eriophorumspp.) természetvédelmi szempontból értékes fajok fürtös lizinka (Lysimachiathyrsiflora)† harmatfű (Droserarotundifolia) tarajos pajzsika (Dryopteriscristata) tőzegáfonya (Vacciniumoxycoccos) vidrafű (Menyanthestrifoliata)

48. TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok) Földrajzi előfordulás: Hazánkban 25 ismert, előfordulnak az Alföld északi része (Szatmár– Beregi-sík: Csaroda, Beregdaróc), Északi-középhegység (Sátor-hegység: Pálháza, Putnoki-dombság: Kelemér, Bükk: Egerbakta, Mátra: Sirok), Dunántúli-középhegység (Bakony: Öcs, Balaton-felvidék: Monostorapáti), Nyugat-Dunántúlon (Kőszeg: Alsó-erdő; Őrség, Vendvidék, Kemeneshát). Veszélyeztető tényezők: Kiszáradás, taposás, vegyszer- és egyéb szennyezőanyagok-bemosódása

49. TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok)

50. TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok)