Világgazdasági félperifáriák: Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsia

1. Világgazdasági félperifáriák: Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2. Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon 2 2

3. Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

4. Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Angol- és Latin-Am. Latin-Amerika: Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) Északi határa: Mexikó–USA határa (Rio Grande folyó) 20,5 mó km2 (V14%) 600 mó fő (V9%) Részei Dél-Amerika Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség) 4 4

5. Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem Prekolumbián időszak Gyarmati korszak (XVI- sz-tól) Függetlenedés (XIX. sz-tól) Kuba speciális helyzete (1959-től) 5 5

6. Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) Városaik világviszonylatban óriásiak voltak Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) Teotihuacan Azték Birodalom Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) Inka Birodalom: Andok országai Hatásuk ma is meghatározó Mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Kuba, Karib térség, Amazónia Kevésbé fejlett civilizációk Társadalomtörténet 1.Prekolumbián időszak 6 6

7. Társadalomtörténet 2.Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Kuba: Kolumbusz Fontos „logisztikai központ” Új-Spanyolország Alkirályság 1519: Hernán Cortés Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) Panama: Kolumbia része Világ ezüstkivitelének 2/3-a Függetlenedés: 1821  Fontos terület: „spanyol korona ékköve” Perui Alkirályság Grenada Portugál területek 7 7

8. Világgazdaság szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra Spanyolok érdeke: gyarmati országaik iparcikkpiacainak (kialakuló ipar) vámvédelme Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt, mert a centrum országok az ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonták a térségből 8 8

9. Korai függetlenedés 9 9

10. Társadalomtörténet 3.Függetlenség, de USA-befolyás Függetlenedés: 1821 Mexikó Közép-amerikai Államok Szövetsége: 5 állam Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981) Zűrzavaros időszak Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) 10 10

11. A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

12. Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 12 12

13. Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820-tól) 13 13

14. III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X 2003: 530 millió (V8,4%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7  16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység 14 14

15. Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950-2000 Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html 15 15

16. IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 16 16

17. Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 17 17

18. Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Sűrűbben lakott Max: Antillák Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek 18 18

19. Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI 19 19

20. A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkigForrás: ENSZ 20 20

21. Urbanizáció Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás 21 21

22. A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ 22 22

23. A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

24. Gazdasági fejlődés 1880-as évektől Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás) 24 24

25. Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%) Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek 25 25

26. Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek 26 26

27. Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol 27 27

28. Cukornád • Latin-Am: világtermelés 44%-a • Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program • Mexikó • Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” • Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” • Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány • Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

29. Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék Kuba: jobban fejlődnek Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra Brazília Fűszerek: Szegfűbors: Jamaica Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) 29 29

30. Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Erdőgazdálkodás Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Mexikó 30% Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína Halászat: Kuba, Mexikó 30 30

31. Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó) 31 31

32. Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Andok országai (ANDEAN) 32 32

33. Az Iszlám Világ

34. Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Az iszlám közösségek a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Világ Terület: 25 mó km2 (17%)  VR1 Népesség: 850 mó (12%) Részei: Észak-Afrika Magreb + Szahara Közel-Kelet Arab-félsziget Termékeny Félhold Kisázsia Előázsia Közép-Ázsia 34 34

35. Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád) Irányzatok Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 35 35

36. A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya Szuezi-csatorna: 3 Mrd t Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

37. Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése 37

38. Afrikai arab országok „Dzsezírat el Maghreb” (= Nyugati-sziget): Atlasz-országok Távoli-Maghreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Maghreb: Algéria, Tunézia Közeli-Maghreb: Líbia Egyiptom Mauritánia, Szudán Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád 38 38

39. Észak-Afrika országai Hasonlóságok: Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása Tőkeszegénység, szakemberhiány Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek Különbségek: Marokkó: feudális maradványok, konzervatív Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció 39 39

40. A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

41. Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Alexandria (Kleopátra) Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

42. Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Kézműipar, kereskedelem Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) Jelentősebb vezető: Mohamed Ali Részleges függetlenség Gyapot, öntözés

43. Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok 1911–1912: olasz-török háború XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta központjuk Kufra 43 43

44. Önállósulás útján Egyiptom 1922.: királyság Líbia II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Háború után: ENSZ gyámság 1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság)

45. Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság Nasszer 1970-ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

46. Nemzetközi konfliktusok Algéria: FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek

47. Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában 47

48. Nagy és kicsi Ter. Nagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó km2 Kisebb: Marokkó: 460 ezer km2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km2 Nép. Óriás: Egyiptom 72 mó Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó Néps. Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2 Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2 Népnöv. Igen gyors: Líbia 2,6% Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22% Tunézia: 0,99% 48 48

49. Egyenlőtlen benépesültség, policentricitás USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) Mexikó (USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) Tagok: Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay Társult tag: Chile, Bolívia Közép-amerikai Közös Piac Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom) Tagok: Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása 49 49

50. Kétarcú országok Líbia Tengerpart: 2 centrum Sivatag: Szahara-i tábla Egyiptom Tengerpart + Nílus 1 centrum (Delta) Sivatag: Szahara-i tábla