Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. Fischer Ferenc: A kétpólusú világ

1. Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.Fischer Ferenc: A kétpólusú világ A klasszikus hidegháború korszaka (1947-62): Az első berlini válság, a NATO létrejötte, a koreai háború, az NSZK remilitarizálása és a Schuman-terv

2. Az első berlini válság és berlini légihíd, 1948-1949 • A német kérdésben beállt amerikai fordulat: londoni konferenciák 1948. február-március • Gazdasági talpra állítás: A nyugat-német zónák bevonása a Marshall-tervbe – önfinanszírozás • Szovjet válasz: 1948. március Kivonulás az Szövetséges Ellenőrző Tanács munkájából • Megszűnik Németország nagyhatalmi kontrollja • = megvalósíthatatlan cél No. gazdasági egységként való közös kormányzása (eltérő gazdasági érdekek, gazdaságpolitikák).

3. No. gazdasági egysége 1947-ben csak formálisan létezett. • 1948. márciusában a Szövetséges Ellenőrző Tanács befejezi munkáját. • Nyugat-Berlin? – „kapitalista sziget” • Német valutareform 1948. június 20. • A hidegháborús korszak első nagy keleti-nyugati krízise • Szovjet válasz: egész Berlinre a maga valutareformját akarta rákényszeríteni • Sztálin meg akarta akadályozni Nyugat-Németország talpra állítását és nyugati integrációját. - Nyugat-Berlin blokádjával megpróbálta feltartóztatni ezt a folyamatot.

4. Berlin státusa • Berlin külön megszállási területet jelentett. – egységesen kellett irányítani = négyhatalmi „kommendatúra” – a városnak négyhatalmi státusa volt. • Nyugat-Berlinben 2 millió fő élt – a napi ellátás a keleti zónától függött. • Szovjet blokád – cél: a nyugat adja fel berlini pozícióit.

5. Nyugati válasz a blokádra

6. Három légifolyosón (1944-es, 1945 márciusi megállapodások) – költséges ellátás • 32 km széles légifolyosók, csak 3300 m magasság alatti repüléssel. • Gyors amerikai reakció a blokádra – Lucius Clay tábornok (volt tapasztalat: Kínában Csang Kai-sek támogatása légihíddal) • Az oroszoknak nem kellett atomtámadástól félni • Élelem + energiaellátás • A város napi fogyasztása lisztből 646 tonna, zsírból 64 tonna, hús és halból 109 tonna, szárított burgonyából 180 tonna, cukorból 180 tonna volt. • A teljes ellátmány 4500 tonna. (3 percenként szálltak le a repülőgépek.) • Gatow, Tempelhof, Tegel

7. 1948 december: Sztálin belátta a blokád sikertelenségét • A nyugati blokk érzelmi, katonai (1949 április 4. NATO), védelmi, gazdasági, pénzügyi összekovácsolódása • A légihíd egyedülálló volt az emberiség eddigi történelmében: az angolszász nagyhatalmak olyan mértékben mozgósították saját gazdasági és katonai erőforrásaikat egy legyőzött ország megsegítésére, amelyre sem előtte, sem utána nem akadt példa. • Első alkalommal álltak szembe katonailag a volt szövetségesek

8. 1949 május 12. újra megnyitották a Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi és vízi utakat. • Nyugat-Berlin státusa további vitakérdés maradt.

9. Az NSZK és az NDK létrejötte, 1949. • A berlini blokád után: a Nyugat győzelme, a SZU presztízsvesztesége • A kettős valuta miatt felgyorsult Németország kettészakadása. • 1949-ben megalakul az NSZK (első kancellár: Konrad Adenauer CDU), majd szovjet válaszlépéssel 1949. októberében az NDK. • Az NSZK modellje az USA föderalizmus, az NDK modellje a sztálini szocializmus (Német Szocialista Egységpárt)

10. Az Észak-atlanti Szerződés, a NATO létrejötte, 1949. április 4. • Előzmények • Szovjet expanzió • Nyugat-Berlin blokádja 1949. április 4. – NATO – a „feltartóztatás politikájának” intézményesülése (= N. Spykman geopolitikai nézeteinek gyakorlati megvalósítása) Egységes amerikai atomgarancia, nukleáris védőpajzs

13. NATO Szerződés • „… megőrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökséget és civilizációját… • 2. cikk… megerősítik szabad intézményeiket … arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban kiküszöböljenek minden ellentétet és bátorítani fogják a bármelyikük és valamennyiük közötti gazdasági együttműködést… • 5. cikk … a Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek…”

14. A szovjet-kínai hatalmi tömb, a „vörös magterület” létrejötte, 1949-1950 • „vörös fordulat”: a SZU atomhatalommá válása (1949. augusztus 21.) + a Kínai Népköztársaság 1949 október 7-i kikiáltása • 1950-ben a szocialista világban élt az emberiség több mint egyharmada (1950. február 14. szovjet-kínai barátsági szerződés – feltétel a mandzsúriai szovjet jelenlét) – szocialista világrendszer fogalma • Az USA nem ismerte el diplomáciailag a kommunista Pekinget. Helyette a Kuomintang Tajvan szigetére evakuált Csang Kai-sek rendszerét tekintette Kína törvényes ENSZ-képviselőjének 1971-ig. (1945-49 között 6 md $ segély a polgárháborúnak) • A „két Kína” problematikája – ENSZ BT tagság?

15. Kína túl nagy volt hogy csatlós legyen, de egyenrangú félnek sem tekinthette Sztálin. • A szovjet-kínai kapcsolatok nem voltak felhőtlenek, de Sztálinnak jókor jött a kommunista Kína megalakulása – hatalmi játszma keleten • A hosszú ideig Kínához tartozó Korea felszabadítása a kínai forradalom szerves folytatásának tűnt. (a koreai status quo megváltoztatásában a SZU is érdekelt volt)

16. A koreai háború, 1950-1953

17. Ázsiai erőkoncentráció: szovjet atompotenciál + szovjet-kínai tengely = a koreai fsz. demarkációs vonalának kiigazítása (38. szélességi foknál) • 1948-ban a szovjet-amerikai csapatok elhagyták a félszigetet • Határincidensek • 1950 június 25. Észak-Korea (Kim Ir Szen) „villámháborúja” • A SZU leplezni akarta részvételét.

18. Az ENSZ-haderő belép a háborúba (SZU nem alkalmazhatta vétójogát) • Jelentős amerikai fölény a tömegpusztító fegyverek tekintetében. - Sztálin óvatossága • A konfliktust meg kellett tartani a hagyományos fegyverek szintjén. • „kínai önkéntesek” • Állóháború • Az USA 50 md $-t költött a háborúra • Háborús konjunktúra: gazdasági „boom”

19. Berlini krízis, koreai háború – a felek önmérsékletet tanúsítottak (a világháború elkerülése közös érdek) • A hidegháború fő jellegzetessége: a konfrontációknak a kritikus, világháborús szint alatt tartása, a krízisek „menedzselése” • Japán részvétele a koreai háborúban az USA oldalán – gazdasági talpra állás – 1951 szeptember 8. amerikai-japán biztonsági szerződés) • 1951. szeptember 1. – ANZUS-paktum (Australia, New Zeeland, US) • 1956. október – Japán ENSZ tagsága

20. Nukleáris versengés • A hidrogénbomba-kutatások meggyorsítása – USA: 1952 november 1. első H-bomba robbantás (10 megatonna) • Az angolok első A-bomba robbantása: 1952 október 2. (3. atomhatalom) • 1953 augusztus 12.: a SZU első H-bombája • 1954. március 1.: USA legnagyobb termonukleáris bombája (15 megatonna) – emberáldozatok • Az 50-60-as évekre – nukleáris paritás

21. Az NSZK remilitarizálása és a Schuman-terv • A koreai háború alatt nyugat-európai félelem erősödése • Szükségszerű a NATO katonai megerősítése • Az USÁ-ban nagy repülőgép-anyahajóépítési program • A SEATO, CENTO megszervezésének folyamata • Bilaterális katonai egyezmények (1953 Spanyolország, Fülöp-szigetek) • Görögország, Törökország felvétele a NATO-ba 1951-ben • COCOM-listák – gazdasági háború • A feltartóztatási stratégia helyett – „visszafordítás” politikája, a „tömeges megtorlás” doktrínája

22. „Európa védelmét a lehető legkeletebbre kell megszerveznünk, olyan védelem pedig nem lehetséges a nyugatnémetek részvétele nélkül.” • Az NSZK teljes szuverenitása visszaállításának „villámprogramja” – 1949. november petersbergi egyezmény: leállítják a jóvátétel szedését • 1951: felállították a bonni külügyminisztériumot • A francia Schuman-terv keretében létrejön a Montánunió (a francia-német kibékülés első állomása) • Amerika támogatta az integrációt – biztonsági garanciát nyújtott a NATO-nak. • 1951. július 9.: a három nyugati győztes hatalom bejelenti, hogy megszűntnek tekinti a hadiállapotot Németországgal • 1952 május: bonni szerződések helyreállították az NSZK szuverenitását - felállították az Európai Védelmi Közösséget (EVK).

23. SZU válaszlépések: 1952 március 12. német békeszerződés-tervezet (semleges Németország megteremtése) • „Hallstein-doktrína” = „egyedüli képviselet elve) • Ellenségképek rögzülése • Sztálin halála 1953. március 5. – utódlási harc – G. M. Malenkov, L. P. Berija, Nyikita Sz. Hruscsov