LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK OKOZTA STRESSZ

1. LÉGSZENNYEZŐANYAGOK OKOZTA STRESSZ Készítette:Kovács Enikő Biológia-földrajz

2. ÁLTALÁNOS TÜNETEK

3. ÁLTALÁNOS TÜNETEK • Az erdő a légszennyező anyagoknak forrása és célpontja is, és változás a fiziológiai paraméterekben nem állapítható meg. • A második fokozat esetében egyes egyedek károsodnak a légszennyező anyagok hatása következtében, ami a növekedés mérséklődésében, produkciócsökkenésben nyilvánul meg. • A harmadik fázisban már az egész ökoszisztéma érintett, melynek következménye egyes fajok kiszorulása, az anyag- és energiaháztartás zavara, hidrológiai változások és erózió a talajban.

4. A légszennyező anyagok közvetlenül, vagy közvetett módon juthatnak hatáshelyükre. • Közvetlen útról akkor beszélünk, ha az anyag a növény talaj feletti részeit éri és arra is hat. • Közvetett útról, pedig akkor van szó, ha a hatás egy közbülső közegben, pl.: a talajon keresztül éri a növényt.

5. Akut hatás:rövid időtartalmú, de nagy koncentrációjú behatás eredménye, ami nekrózist okoz. • Nagy koncentrációjú anyag hosszan tartó behatása nyomán krónikus elváltozások lépnek fel. • Vannak olyan hatások, melyek önmagukban nem okoznak látható tüneteket, csak akkor, ha a növényt egy további stresszhatás is éri. Ilyenkorbeszélünklatens hatásról.

6. A levegőből nemcsak gáz formában érheti károsító hatású anyag a növényeket, hanem egyéb állapotban is. a, nedves kicsapódás: eső vagy hó b, intercepciós kicsapódás: köd- vagy felhőcseppek c, száraz depozíció: por vagy aeroszol

7. ELLENÁLLÁSOK, AMELYEKET LE KELL GYŐZNI • Légköri ellenállás • Diffúziós ellenállás • Kutikuláris ellenállás • Sztómaellenállás • Intercelluláris ellenállás • Mezofill ellenállás

8. A nitrogénoxidok, kénvegyületek és az ózon hatásai • A nitrogénoxidok pozitív és negatív hatással is lehetnek a növényekre, hiszen a nitrit a nitrátnak ammóniává történő redukciója, majd annak glutaminsavba történő beépülése útján egy normális köztes termék. A nitrit okozta károsodás sötétben nagyobb, mint fényben.

9. A nitrogénoxidok, kénvegyületek és az ózon hatásai • A szulfit- és a biszulfition képes arra, hogy számos sejtalkotó vegyületet közvetlenül is megtámadjon, így különösen a zsírsavak kettős kötéseit, ami a membránok épségét veszélyezteti, enzimek funkcionális csoportjainak kialakulásában résztvevő aldehideket, ketonokat és proteinek diszulfid-hídjait.

10. A nitrogénoxidok, kénvegyületek és az ózon hatásai • Az ózon az intercelluláris térben, gázfázisban reaktív terpénekkel képes reagálni. Az exracelluláris folyadékban az ózon gyorsan bomlik. Ha az ózonhatás nyomán keletkezett reakciótermékek más oldott anyagokkal lépnek kölcsönhatásba, akkor az utóbbi anyagok a membránt védő anyagokként funkcionálnak. Ilyen védőhatású anyag az aszkorbinsav. • Ózonhatásnak kitett spenótlevelekben a redukált aszkorbinsav részaránya az összeshez képest csökken, miközben a citoplazmában ugyanakkor semmilyen változás nem következik be.

11. REZISZTENCIA • Diffúziós ellenállás növelése • A káros hatás kivédése

12. Xenobiotikumok okozta stresszek

13. Xenobiotikumok • A xenobiotikumok általában olyan a növény számára idegen vegyületek, melyek a növényi sejtre mérgező hatással vannak. Ezt a mérgezést a növény stresszhatásként éli meg, ami végső esetben pusztulásához is vezethet.

14. Xenobiotikumok • A letális hatású xenobiotikumokhoz az ember által a környezetbe juttatott gyomirtó szerek tartoznak. Továbbá a rovarirtók, gombaölő szerek, különböző féregirtók is xenobiotikumoknak tekinthetők.

15. Letális mérgezések • Enzimek, proteinek gátlása és inaktiválása • Reakcióképes szabad gyökök generálása

16. A terpenoid-bioszintézis egy szakasza

17. A korofillok és más tetrapirrolok szintézise

18. Nemletális mérgezések • Herbicidsafenerek: ezek olyan anyagok, amelyek a herbicidek mérgező hatását a kultúrnövényeknél kivédik, megakadályozzák. • Immunokkemikáliák: olyan anyagok, melyek azokat a faktorokat aktiválják, amelyek a növény rezisztenciáját a genetikailag meghatározott variációs tartományom belül a nagyobb ellenállóképesség felé tolják és ezáltal a növényt mintegy immunizálják.

19. A xenobiotikumok elleni általános védőmechanizmusok • A magasabb rendű növények egy része rendelkezik olyan védekező rendszerrel, amely védelmet nyújt a xenobiotikumok hatásai ellen. • Ha a gyomirtó szerek ezek a xenobiotikumok, akkor ezt a szelektivitást a mezőgazdaságban használják ki, hogy a termesztett növény számára konkurenciát jelentő gyomokat kiirtsák, de a kultúrnövény ne károsodjék.

20. Köszönöma figyelmet!