Mechanikai vizsgálatok

1. Mechanikai vizsgálatok

2. SzakítóvizsgálatEN 10002-1:2002 • Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása • egy szabványosan kialakított próbatestetegytengelyű igénybevétellel a szabványban előírt sebességgel szakadásig terhelnek, és közben mérik a próbatest által felvett erőt és a megnyúlást.

3. A szakítóvizsgálat elve

4. Szakítópróbatest Arányos próbatest

5. Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatestek Betonacél

6. Lágyacél szakítódiagramja A I. a rugalmas alakváltozás szakasza.  = E . (Hook törvény), ahol  - feszültség, E - rugalmassági modulus  - alakváltozás.

7. Lágyacél szakítódiagramja II.a.folyási szakasz a folyási szakasz az FeH erőnél kezdődik maradó alakváltozásmegindulása

8. Lágyacél szakítódiagramja II.b. egyenletes alakváltozás szakasza. próbatest minden keresztmetszete egyenletesen alakváltozik. keményedés jelensége

9. Lágyacél szakítódiagramja III.kontrakciós szakasz a próbatest alakváltozása egy meghatározott téfogatrészre korlátozódik .

11. A szakadás folyamata

12. Mérnöki rendszer feszültség :  = F/ So alakváltozás, fajlagos nyúlás :  =L/Lo ahol F az erő So az eredeti keresztmetszet Lo a jeltávolság eredeti értéke L a megnyúlás

13. Valódi rendszer feszültség: alakváltozás azaz az integrálás után F az erő S a megváltozott keresztmetszet dL a pillanatnyi megnyúlás a pillanatnyi hossz do az eredeti átmérő d a pillanatnyi átmérő

14. Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség Mértékegysége: N/mm2

15. Folyáshatár – egyezményes folyáshatár

16. Egyezményes folyáshatár A terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár : N/mm2 adott maradó alakváltozáshoz tartozó feszültség

17. Finom-nyúlásmérés

18. Szakítószilárdság A szakítószilárdság a vizsgálat során mért legnagyobb terhelő erő és az eredeti keresztmetszet hányadosa: Mértékegysége: N/mm2

19. Alakváltozási mérőszámok • Szakadási nyúlás vagy nyúlás. Jele: A Mértékegysége: %

20. Alakváltozási mérőszámok • Keresztmetszet csökkenés vagy kontrakció . Jele: Z Mértékegysége: %

21. A szakítóvizsgálat során kapott eredményeket befolyásolják a próbatest alakja, mérete, felületi minősége a terhelés növelésének sebessége a vizsgálati körülmények pl. a hőmérséklet

22. Fajlagos törésmunka Az anyag szívósságát jellemzi. A fajlagos törésmunka (Jele: Wc) sima, bemetszés nélküli próbatesten, a törés helyén mérve a külső erők munkája, amely a próbatestet törésig felemésztődik. Mértékegysége J/cm3.

23. Korszerű szakítógép

25. Szakítóvizsgálat nagy hőmérsékleten

26. Az acél viselkedése magasabb hőmérsékleten

27. Nyomóvizsgálat Nyomószilárdság:

28. Példák a nyomóvizsgálatra

29. Hajlító vizsgálat Nyomott oldal Húzott oldal

30. Meghatározható mérőszám Hajlító szilárdság Jele: Rmh Mértékegysége: N/mm2 ahol M a maximális hajlítónyomaték a K a keresztmetszeti tényező, ami kör keresztmetszet esetén négyszög keresztemetszetre

31. Hajlító vizsgálat

32. Keménységmérés a mérés gyors, egyszerű a darabon "roncsolásmentesen" elvégezhető az eredményekből egyéb anyagjellemzőkre is következtethetünk a technológiai folyamatba beilleszthető

33. A Brinell keménység értelmezése • Brinell keménységen az F terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosát értjük. • Jele: HB. A gömbsüveg felülete Dh. Ezzel a keménység számértéke: • A keménység mértékegység nélküli szám!

34. Vickers keménység mérőszáma A Vickers keménység a Brinellhez hasonlóan a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérjük.

35. A Rockwell keménységmérés elve

38. Hordozható keménységmérő

39. A különböző anyagok keménységi értékei