Bevezetés

1. Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet rendszer  logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság

2. Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülő ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselőkészítés Példák: - általános - közlekedési - műszaki - oktatási

3. Döntő az EMBER szerepe! A hazai munkaerő képzetlen, ill. nem megfelelően képzett → TANULÁS!!! Kitűnő diákolimpikonok – a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) „Funkcionális analfabéták” a felsőoktatásban!!! - főiskolák - egyetemek

4. Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - „kis színesek” - külföldi szerzők művei - előszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások

5. Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet 70757 2. Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet71049 3. Kovács,P. (szerk.): Üzemszervezés j. elektronikus jegyzet, Bp., 2010. Könyvek: 1. Maynard, H. B.:Gazdasági mérnöki kézikönyv Műszaki Kiadó, Budapest, 1977.

6. 2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. 3. Miller, L. M.: A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezőgazdasági Kiadó, 1982. 4. Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.

7. 5. Bálint, Erdősi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1984. 6. Morita Akio : Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, 1989. 7. Iacocca, l.: Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.

8. 8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2004. 9. Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 2002. 10. Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.

9. Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelőssége Tanulás

10. A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintű elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás

11. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya • a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) előállítása • a munka: használati értékek előállítására irányuló célszerű tevékenység • történelmi fejlődés→ a munka társadalmivá vált → bonyolult rendszerek → termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) • az üzemszervezéstan általános feladata

12. Az üzemszervezés tárgya • az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elem-zése→ bizonyítás → általános összefüggések, tör-vényszerűségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerő létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehető anyagokat és energiákat - az igénybe vehető eszközöket és gépeket

13. Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege • műszaki tudományok • munkatudományok, fiziológia, pszichológia • közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan • rendszerelmélet • szabályozáselmélet • információelmélet • logisztika • marketing • IT (információtechnika)

14. Az üzemszervezés feladata • Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek • Termelési folyamatszervezés: a munkaerő, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése • Megszervezés: új rendszer létrehozása • Átszervezés: meglévő rendszer átalakítása • Reengineering: radikális átszervezés (újraszer-vezés)

15. A termelési folyamat rendszerszemléletű értelmezése • Az iparvállalat általános rendszermodellje • Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata

16. Információáramlás Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A logisztika fogalmának bevezetése Ellátás Termelés Elosztás Hulladék feldolgozás megsemmisítés Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk

17. A logisztikai szemléletmód alappillérei • Rendszerszemlélet • Teljes költség szemlélet • Partnerszemlélet • Integrált informatikai rendszer alkalmazása (közös adatbázison alapuló)

18. A logisztika fogalma A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. /Dr. Felföldi L./

19. A logisztika célja 6 M-elv: • A megfelelő áru • A megfelelő időpontban • A megfelelő helyre • A megfelelő mennyiségben • A megfelelő minőségben és • A megfelelő költséggel jusson el.

20. Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A raktározás és a logisztika kapcsolata Ellátás Termelés Elosztás megsemmisítés Átfutási idő 60% 15% 25% 60% Várakozás 42%

21. A raktározás és a logisztika kapcsolata JIT (Just in Time) – éppen időben: - Termeld ma azt, amire holnap szükséged van. - A készletek mennyisége (nagysága) csökken, összetétele (választéka) nő. - Kihelyezett raktár – Áruforgalmi Központ – Logisztikai Szolgáltató Központ - Virtuális logisztikai központ

22. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • termékéletciklus: az az időtartam, amíg a termék a piacon értékesíthető • a szükséglet életciklus-görbéje

23. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése

24. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a termékéletciklus alakulása, szakaszai

25. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A termékéletciklus csökkenő tendenciája • Az ellátás (beszerzés) → termelés (gyártás)→ elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje • Az együttes átfutási idő rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerű szervezési módszerek alkalmazása • Az együttes átfutási idő rövidítésének területei - a termelési átfutási idő rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése → logisztika

26. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A logisztika értelmezése • A logisztika alapelve, célja (6M elv) • A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére • Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pull-típusú gyártás)

27. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidő csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek • Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM – Computer Integrated Manufacturing) • A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

28. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (MakeorBuy?)

29. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A saját gyártás előnyei: • költségcsökkentés • jobb ütemezés • nagyobb fokú rugalmasság • gyártási titkok megőrzése • egyszerűbb gyártmánystruktúra-váltás • nincs kiszolgáltatottság a beszállítókkal szemben • közvetlenül, áttételek nélkül érvényesíthetők az igények A saját gyártás hátrányai: • sokféle jó szakember kell • tőkeigényes • növekszik a szervezet • növekszik a járulékos létszám • nagy fejlesztő munkát igényel

30. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel működő folyamatok • Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)

31. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális járművek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerű rakodástechnikai megoldások • Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CIT-Computer Integrated Transportation) • CIM – CIL – CIT kapcsolat

32. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: • az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitűzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelőző és követő területeken • a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is • a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttműködés!)

33. A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők (és egyben rendszerjellemzők) a folyamat (rendszer) megismerése, tervezése, ellenőrzése céljára megfelelően megválasztott, számszerűen is megadható mérőszámok. A legismertebb folyamatjellemzők a különböző normák. A sokféle norma közül az idő-és teljesítménynormával, vala-mint az anyagnormákkal foglalkozunk.

34. A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma - t (óra/db) - az az emberi munka, vagy gépi idő felhasználás, amely valamely feladat tartós végrehajtásához - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - szükséges. A teljesítménynorma- n (db/óra) - az a termékmennyiség, amely - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - időegység alatt előállítható.

35. A folyamatjellemzők meghatározása A definícióból kiolvasható, hogy az idő- és a teljesítménynorma egymás reciprokai: A fenti módon definiált normák az ún. haladó átlag normák, ami azt jelenti, hogy az időnorma értéke csökkenő tendenciát mutat.

36. A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma haladó jellegének bemutatása

37. A folyamatjellemzők meghatározása Anyagnormák • anyagfelhasználási norma (késztermék + technológiai veszteség+hulladék) • anyagszükségleti norma (a felhasználási norma szállítási-tárolási veszteséggel, és a selejtszázalékkal növelt értéke) Anyagszükségleti együttható a késztermékben lévő anyagmennyiség és a felhasználási norma hányadosa, százalékban kifejezve

38. A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők meghatározásának módszereit két fő csoportra oszthatjuk • globális módszerek • szabatos módszerek A globális módszerek közül az alábbiakat említjük: • becslő vagy tapasztalati eljárás • összehasonlító módszer • statisztikai elemzés

39. A folyamatjellemzők meghatározása A szabatos módszerek közül az alábbiakat említjük: • megfigyeléseken, méréseken alapuló eljárások • adattáblázatokat használó módszerek • műszaki számítás • kiszabási módszer

40. A folyamatjellemzők meghatározása Munkafolyamatok időbeliségének vizsgálata • Munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg - mélység szerint: • teljeskörű • mintavételes • az adatgyűjtés technikája (a felvétel módja) szerint: • hagyományos • műszeres • mozgóképes 2. Időmérés: elemi tevékenységek időszükségletének mérése sokszori ismétlés mellett

41. Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés (a munka- és időráfordítás 70-80 %-át is kiteheti!) - az emberek megnyerése, - a hozzáférhető írásos anyagok (forgalmi és egyéb adatok, rajzok, diagramok stb.) áttanulmányozása, - a folyamat megismerése, - a helyszín megismerése, - az adatfelvételi táblázatok megszerkesztése, - próbamérések végzése - szükség esetén a táblázatok átalakítása, - résztvevők betanítása, tájékoztatása.

42. Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 2. Adatgyűjtés (körjáratok) lebonyolítása. 3. Eredmények elemzése, értékelése - statisztikai jellemzők meghatározása, - eredmények műszaki értékelése.

43. Mintavételes munkanapfelvétel A próbafelmérések eredményei:

44. Mintavételes munkanapfelvétel Az adódott legkisebb előfordulási arány: p=5,19 %. Ha 10 % relatív pontosságot és 95 % - osvalószí-nűségi szintet tételezünk fel, akkor a szükséges megfigyelések száma: ahol: - u: a megkívánt valószínűségi szinttől függő állandó - p: a vizsgált tevékenység előfordulási aránya - s: a vizsgált tevékenység relatív pontossága ahol az abszolút hiba nagysága

45. Mintavételes munkanapfelvétel A körjáratok száma, ha átlagosan 76 hallgatót kell megfigyelni: A 76 diák tevékenységének regisztrálása - a próbamérések alapján - kb. 2 percet vesz igénybe. A megfigyelések (körjáratok) kezdési időpontjait egyenletes eloszlású véletlenszám generátor (táblázat) segítségével állapítjuk meg.

46. Mintavételes munkanapfelvétel Adatfelvételi táblázat

47. Mintavételes munkanapfelvétel Az eredmények összesítése:

48. Mintavételes munkanapfelvétel Az egyes tevékenységek statisztikai paraméterei 1. Jegyzetel - előfordulási arány: 24 % - abszolút hiba: - a tevékenység előfordulásának konfidencia (érvényes- ségi) határai 95 %- os valószínűséggel (megbízha- tósági intervallum): - relatív pontosság:

49. Időmérés A vizsgált folyamat felbontása

50. A folyamatjellemzők meghatározása Statisztikai jellemzők MunkanapfelvételIdőmérés • előfordulási arány - átlag • abszolút hiba - relatív hiba • relatív pontosság - szórás • érvényességi határok - érvényességi h.