Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában

1. Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában Bajót – Péliföldszentkereszt 2008. júli. 5., 9.00-10.00 óra Patsch Ferenc SJ

2. Szükséges lehatárolások: • Nem vagyok szakember (sem közgazdász, • sem politológus) • - A történelemfilozófia sem szakmám… • A trendek viszont keresztény (teológiai) • szempontból is értékelhetőek!

3. Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában

4. Az előadás felépítése: 2. Posztmodern kihívások 1. A globalizáció korszaka 3. Egy alternatíva: a keresztény lét módjai és esélyei korunkban

5. 1. A globalizáció korszaka Negatív aspektus: Űrszekerek (74.): Stratos bolygó és a trogliták sorsa – avagy: egy modern allegória korunkra

8. „Nyári teológia”: az élet és gondolkodás megváltozott, globális perspektívája Teológia szokatlan (ázsiai) nézőpontból: Tissa Balasuriya, Kereszténység és vallások szemben a jövővel (2007). • A világrend • Világméretű apartheid • Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága

9. Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága • Az „erősebb joga” elvére alapul; • rejtett szélsőségesen rasszizmust tükröz; • további egyenlőtlenség és nélkülözés forrása; • megfoszt a munkalehetőségtől, az élelemtől és az ellátástól; • az adósságtörlesztést a szegényekre terheli; • elősegíti a túltermelést, a föld, a víz és a levegő szennyezését; • sérül a szabad piac és a szabad költözési jog elve; • ellentétben áll a vallások központi értékeivel; • munkanélküliséget és migrációt generál.

10. Nyári teológia: az élet és gondolkodás megváltozott, globális perspektívája Teológia szokatlan (ázsiai) nézőpontból: Tissa Balasuriya, Kereszténység és vallások szemben a jövővel (2007). • A világrend • Világméretű apartheid • Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága • A kereszténység és a létező világrend

11. 1. A globalizáció korszaka Pozitív aspektus: Kultur- és vallásközi találkozások: kognitívdisszonancia – avagy: megszokott világunk kereteinek szétfeszítése

12. Kelet és nyugat különbsége két vers tükrében Matsuo Bashō (1644-1694) „Jobban megnézem – Nazuna virágzik ott A sövény alján!” Alfred Lord Tennyson (1809-1892) „Virág a falrepedésben, gyökerestül kitéplek én – kis virág, a kezemben tartalak, de ha meg tudnám érteni, hogy mi vagy, gyökerestül-mindenestül, egészen: Istent meg az embert is érteném.” Gondolkodásbeli „stíluskülönbségek”

13. Euro-amerikai Bal agyféltekés Elvonatkoztatással Racionális Szisztematikus Fogalmak, ideák Aut-aut… (ellentmondás elv) „Objektív” Ázsiai Jobb agyféltekés Szimbolumokkal Immaginatív Koherens Elbeszélések Et-et… (holisztikus elv) „Interpretatív” Teológiai „stíluskülönbségek” „Az emberi természet lehet azonos mindenütt; csakhogy az emberek természetből és kultúrából állnak” (M. Amaladoss, id. mű, 28. o.)

14. Euro-amerikai Kizárólagos (exkl.) Elméleti-intellekt. Hitletéteményből indul ki Abszolutisztikus Dogmák Deduktív Főként rációval Ázsiai Bennfoglaló (inkl.) Gyakorlati-tapaszt. Hittapasztalatból indul ki Korrelatív Mítoszok Induktív Főként intuícióval Teológiai „stíluskülönbségek” „Az emberi természet lehet azonos mindenütt; csakhogy az emberek természetből és kultúrából állnak” (M. Amaladoss, id. mű, 28. o.)

15. Ázsiai teológia? „Stilisztikai” sajátosságok Példa az elbeszélésekből építkező teológiára: Férj: „Elhatároztam, hogy nagyon szorgalmasan fogok dolgozni, hogy egy napon gazdagok legyünk!” Feleség: „De hiszen máris gazdagok vagyunk, hisz’ megtaláltuk egymást. Egy napon pedig majd pénzünk is lesz…” (Antony de Mello) • Létezik „ázsiai” mód? • Kontextuális teológia (az euro-amerikai absztrakt objektív gondolkodás ellentéte!) • Értelmezés új tapasztalati horizonton: az egyház és a vallások modelljei • Vallási sokszínűség, mint legfőbb ázsiai sajátosság:a kiegyensúlyozó jobb agyfélteke

16. Dalit- és törzsi teológiák,valamint az „út” és a harmónia teológiája „Dicsőség neked Isten, akit vallás ki nem sajátíthat!” (Guru Nána, a szikh hagyományból) „A rózsa sokkal több, mint zavart bocsánatkérés a tüskéiért” (Rabindranath Tagore)

19. A szolidaritás paradigmái: dalit- és törzsi teológiák • Dalit: az 5. kaszt – „érinthetetlenek” (1. brahman (pap); 2. ksatria (harcos); 3. vaisya (kereskedő); 4. sudra (szolga). • Az „ellenállás”teológiája, egy „alulról induló” kontextuális teológia, mely harcol a társadalmon belüli isteni igazságosságért. • Lázadás a gyarmatosító „misszionáriusi teológia” (annak felsőbbrendűsége, technológiai fejlődés- és férfiközpontúsága, valamint Ige-központúsága) ellen. • Kulcsfogalmak: emberi méltóság, gazdasági igazságosság, föld, béke, remény, megbocsátás

20. A harmónia szempontja a keleti gondolkodásban • Keleti hagyományok: a kínai kozmológia (Confucius, Lao-Tze) • Egy szimbólum és jelentése: az ellentétek kiegyenlítésének igénye (fent-lent, jó-rossz, férfi-nő, ég-föld, pozitív-negatív, világosság-sötétség, hideg-meleg, kemény-lágy, erős-gyenge, agressziv-befogadó, száraz-nedves, első-utolsó, isteni-emberi, igaz-nem-igaz, lét-nem-lét stb.) • A „harmadik kizárásának elve” (architektonikus megközelítés) helyett egy új felismerés: a különbség – gazdagító (organikus megközelítés)!

21. 2. Posztmodern kihívások • Szókratész: klasszikus görög • gondolkodás születése • Jézus: a kereszténység születése • Galilei: a modern tudomány születése • Nietzsche: a posztmodern tudat születése

22. „Aki úgy véli…, hogy a tudomány az egyedül érvényes világértelmezés, az a modernitás álláspontját képviseli. Aki a tudományt hamis világmagyarázatnak tekinti, az premodern állásponton áll. Aki viszont azt állítja, hogy a kétségtelenül érvényes tudományos világértelmezés mellett más világmagyarázatok is lehetségesek és érvényesek, az már a posztmodernt képviseli” (Vajda Mihály)

23. MODERN a 17-18. századi felvilágosodás mozgalma az ipari forradalom (1769 – az első szövőszék) nagy francia forradalom– 1789 (liberté, égalité, fraternité) Szekularizmus és szekularizáció POSZTMODERN a meta-elbeszélések és az erős racionalitás iránti bizalmatlanság „a meghaladás meghaladása” igénye fragmentáció, regionalizáció, dekanonizáció, hibridizáció, karnevalizáció, disszociáció, performance, de-konstrució Arról, hogy mi is az a posztmodern…

24. „A Nyugat szellemtörténetét illetően sok általánosítást tehetnénk, ám ma mégis az tűnik ki leginkább, hogy a kezdetektől fogva mindvégig túlnymórészt a férfiakkal társítható jelenség: Szókratész, Platón, Arisztotelész, Pál, Ágoston, Aquinói Tamás, Luther, Kopernikusz, Galilei, Bacon, Descartes, Newton, Locke, Hume, Kant, Darwin, Marx, Nietzsche, Freud… A nyugati szellemi hagyományt szinte kizárólag férfiak hozták létre és kanonizálták. S így az főleg férfiak szemléletét tükrözi.

25. A Nyugat intellektuális történetének e férfidominanciájának bizonyára nem az az oka, hogy a nők a férfiaknál kevésbé intelligensek. Írhatjuk-e azonban kizárólag a nők társadalmi korlátozásának a számlájára? Úgy gondolom, hogy nem. Véleményem szerint a magyarázat sokkal mélyebben […] keresendő.” (R. Tarnas, A nyugati gondolat stációi, AduPrint, Budapest, 1995, 492. o.).

26. A posztmodern pozitív oldala: feminista gondolkodás, avagy: a nők felszabadítása a) egzisztenciálisnézőpont b) antropológiainézőpont c) biblikusteológiainézőpont

27. Feminizmus: a nők felszabadítása Egy jogos társadalmi törekvés filozófiai és teológiai vetületei.

28. Feminista teológia A „feminista teológia” a kifejezés eredeti és hiteles értelmében: • nem mellékes/kiegészítő résszempont; • nem ráadás vagy kiegészítés, a hagyományos értelmezések mellőzhető kibővítése; • nem is szokatlan, különös divatjelenség, hanem inkább: • egyetemes szempont és kihívás a domináns férfiközpontú látásmóddal szemben; • eleddig méltatlanul elhanyagolt horizont a teológia művelői számára; • mellyel kapcsolatban azonban óvakodni kell az ideológiai egyoldalúságtól!

29. a) Egzisztenciális megközelítés A „férfi” és a „nő” viszonyfogalom: rendkívüli erejű szimbólumok (vö. Jung). Cél: az integráció! • Egy élmény papszenteléskor… • Pápaválasztás… • Szentmise szerzetesnővéreknek… • A megoldás iránya nem az „egyenlősdi”! • A különbségek letagadása nem gyümölcsöző! (vö. baloldali ideológiák…) • Szükséges előfeltevések: a férfi és a nő egyenrangú (antropológiai); a Bibliában vannak korhoz kötött tanítások (teol.); a szentírás és az egyházi hagyomány férfiközpontú (feminista).

30. b) Antropológiai megközelítés 1. A (jogi vagy emberi méltóság tekintetében való) „egyenlőség” nem egyenlő a (biológiai vagy pszichés tulajdonságokat illető) „azonossággal” vagy „egyformasággal”! 2. A nemek „mássága” nem jelenti, hogy „jobb” vagy „rosszabb”! • Agyunk méhen belüli beidegződése és hormonjaink hatása határozza meg, hogy miként gondolkodunk és viselkedünk. • A férfiak és a nők egyenlősége politikai vagy erkölcsi kérdés, a köztük lévő különbségek jó része azonban természettudományos jellegű. • Jobbára már agyunk szoftverével együtt látjuk meg a napvilágot.

31. c) Biblikus teológiai megközelítés „A Bibliát kritikus szemmel és teremtő fantáziával kell olvasni.” (Denise Jornod: A feminista megközelítés, in: A viszály könyve?, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1996, 59. o.) • A Biblia egésze, patriarchális kulturális környezete miatt, férfiközpontú(példák:1.az 1Kor 15,6-8-ban Pál apostol a feltámadás tanúinak felsorolásakor kihagyja Mária Magdolnát;2.a Kol 4,15különböző szövegvariánsai közül egyesek „Nymphát” mint nőt, mások mint férfit jelölik!). • Férfias istenkép:Király, Úr, Hitelező, Mester (szemben a nőivel: jelenlét, lélek, bölcsesség).

32. c) Biblikus teológiai megközelítés Egy példa: a Márk 6,30-44 magyarázata • A nők meg vannak fosztva a számba vétel jogától is (Mt 14, 13-21 nem is említi őket!). • Pedig ez egy esemény a „nők birodalmában”… • Jézus úgy gondoskodik a sokaságról, mint egy édesanya. • 1. Az élet értelme és 2. a kenyér iránti éhség megelégítése (utalás a harmadik/negyedik világgal szembeni felelősségünkre!). • Ide kapcsolódik még: a szír-főniciai asszony története (Mk 7,24-30): az állhatatosság segít áttörni a korlátokat.

33. c) Biblikus teológiai megközelítés Még egy példa: az egyiptomi Hágár története • Egy asszony az idegenségben, az elhagyatottságban, a kétségbeesésben (más kultúrából, más vallásból, más etnikai háttérrel!)… • A próbatétel alkalmával Isten valószínűtlen közelsége (a legszebb teofániák egyike!)… • „Isten hallotta a csecsemő sírását”… • Egy szimbólum a kultúrára: a vízhordó asszonyok törékeny cserépedénye…

34. 3. Egy alternatíva: a keresztény lét módjai és esélyei korunkban A „válasz” személyes szinten: - kevés fogyasztás - a TV és a reklámok kerülése - alternatív életmód és gondolkozás A „válasz” kollektív /társadalmi/ szinten: - szolidaritás - ökológiai érzékenység

36. Profán kontextus: a globalizáció és mai keresztény értékelése David C. Korten az Emberközpontú Fejlesztési Fórum (People-Centered Development Forum) alapítója (vö. Id., Tőkés társaságok világuralma) • Igazságosság: minden ember alanyi joga, hogy anyagi, szellemi és lelki igényeit megfelelő szinten kielégíthesse. Ez a társadalmi, szellemi és lelki élet életminőséget tükröző mutatóival mérhető. • Részvétel: minden embernek joga van arra, hogy elismert és méltányolt módon részt vegyen az életét alakító döntésekben. • Fenntarthatóság: az emberi fogyasztás egyensúlyban tartása a többi élő igényeivel és az ökoszisztmák regeneratív képességével.

38. a) Globális gondolkodás: a jelenkori teológia új hermeneutikai horizontja  Teológiai hermeneutika: „teológiai ökoszisztéma”-kutatás (ökoszisztéma=az emberi életközösségekből és a környezetünket képező abiotikus faktorokból felépülő „fizikai” rendszer).  Mint minden gondolkodás, a kinyilatkoztatásról való gondolkodás is mindig környezetébe ágyazott (kontextuális/szituált) (kérdésfelvetéseit nem légből kapja, és válaszainak megértése is feltételekhez kötődik!).  Az értelmezési horizont ma: az alapvetően megváltozott (globalizált/-ódó) világ kontextusa.

39. Világegyházban: az ázsiai teológia ébredése Nemeshegyi Péter, „Krisztus egyháza Ázsiában”, in Szolgálat 68 (1985), 18-31 o.;Michael Amaladoss, „C’è un modo asiatico di fare teologia? Introduzione [Létezik ázsiai módja a teológia művelésének? Bevezetés]”, in Teologia in Asia, Queriniana, Brescia, 2006, 17-41. o. • Kegyelmi idő egy nép életében: Kórea • A beláthatatlan lehetőségek hazája: Kína • Ázsia keresztény nemzete: Fülöp-szigetek • A felforgatott bölcső: Közel-Kelet • A jövő misszionáriusainak termőföldje: India • Kisebbségben: Sri Lanka, Indonézia, Vietnám • Cseresznyevirágzás és jégverés: Japán

40. Hogyan legyünk vallásosak vallásközi módon? Globális etika, és ami azon is túl van: a határátlépés lelkisége Peter C. Phan: kísérlet a hagyományos misszió-fogalom átértelmezésére (Id., „Párbeszéd a kultúrák és vallások között mint kihívás a keresztény misszió számára” [2006]). Az inkulturáció (mely nem adaptáció, nem inkarnáció és nem akkomodáció) helyes lépései:1.interakció;2.asszimiláció;3.transzkulturáció. • A jelenlét lelkisége • A kenózis lelkisége • A harmónia lelkisége • A teljesség lelkisége

42. 4. A férfiasság felfedezésének három aspektusa A férfiasság felfedezése… - mint a „nő” felfedezése - mint folyamat és életfeladat („két utazás”) - mint elszakadás az anyától Tiziano Vecellio: Keresztelő Szent János

43. 5. Örömhír: az integráció lehetséges A kiegészülés: az animus és az anima harmonikus egyesülése A szemlélődő életforma: követelmény! Szemlélődő ima: hagyom, hogy Isten alakítson, próbálok együttműködni. Assisi Szent Ferenc

44. Irodalom: R. Rohr Imádság