1.6.4. A PUg mássalhangzók megfelelései a POU-ban és az obi-ugor nyelvekben

1. 1.6.4. A PUg mássalhangzók megfelelései a POU-ban és az obi-ugor nyelvekben

2. Vigyázat! Egyes kérdésekben eltérő véleményen vagyunk!

3. A PUg mássalhangzó-rendszer a korszak végén (=POU)

4. A POU mássalhangzó-rendszere A Honti- rekonstruálta rendszerben (1999) nincs egyetlen szibiláns sem (miközben egyéb réshangok vannak) A leggyakoribb réshang-típus a nyelv elülső részével (dentális vagy alveoláris) helyen képzett zöngétlen szibiláns [s] (Ian Maddieson 1984 Patterns of sounds. [UPSIDE – 317 nyelv] CUP. 44.)

5. C1VC2C3V C1≠ *§, *q C2≠ *q C3≠ *q C1VC2V C1≠ *§ fonotaktikai tulajdonságok

6. orális zárhang • PUg *p> POU *p • PUg *t> POU *t *k • PUg *k > POU *k allófónia *q meginduló és a POU-ban folytatódó *k ~ *q allófónia (a PUg *k képviseletei különfélék az obi-ugorban – Honti 1977. 11)

7. affrikáta • PUg *¢> POU *¢ *C • PUg *C> POU *Cszórványos változás *s

8. szibiláns *s • PUg > PUg *θ> POU *θ *š • PUg *S> PUg *S > POU *s (de l. másként Honti 1999. 124-131: PUg *s > POU *s, *š)

9. réshang • PUg *>> POU *> • PUg */> POU */ • PUg *θ > POU *θ

10. nazális • PUg *n>POU *n • PUg *m>POU *m • PUg *N>POU *N *§ > POU *q • PUg *§ *§k > POU *§k

11. félhang • [C2,3]PUg *w> PUg *q >POU *q • PUg *j> POU *j • PUg *q > POU *q

12. mássalhangzó-kapcsolatok • gemináta (ikerített) mássalhangzók • *k-elemű mássalhangzó-kapcsolatok: *Ck, *kC 2.1. (PFU *§ > ) PUg *§k 2.2. *lk • félhangzó-elemű mássalhangzó-kapcsolatok

13. 1. gemináta (ikerített) mássalhangzók • PUg *pp> POU *pp • PUg *tt> POU *tt • PUg *kk > POU *kk • mássalhangzó-kapcsolat vagy hosszú mássalhangzó?  mássalhangzó-kapcsolat • a degeminálódás korszakolása: a*kk tanúságtétele

14. a degeminálódás korszakolása:a*kk tanúságtétele • a PUg *péspp,valamint a*téstt folytatói egybeestek a POU-ban: POU *p,*t • a PUg *k és *kk folytatói azonban nem: PUg *k > POU *q PUg *kk > POU *k egyetlen kivétel: PFU *rakka ‘közel(ség/-i)’ >> POU *rOq ~ magyar rokon

15. 2. *k-elemű mássalhangzó-kapcsolatok: *Ck, *kC a zárhang-elem réshangúsodása NEMugor kori változás, hanem az előmagyarban, illetőleg az POU-ban ment végbe, vö. „meginduló és a POU-ban folytatódó *k ~ *q allofónia”

16. nem szisztematikus változás legkorábban a PUg-ban jelentkezett folytatódott a POU-ban, s külön-külön mind a három ugor nyelvben leggyakoribb a magyarban 2. *k-elemű mássalhangzó-kapcsolatok:2.1. (PFU *§ > ) PUg *§k

17. például • PFU *jä™e’jég’ > PUg *j£™k< > POU *jE™k ~ magyar jég • PUg *θ£™< ’ék’ > POU *θü™k ~ magyar ék • PFU *a™e’nyitni’ > PUg *a™e > POU *U™k/*Ü™k ~ magyar a(j), á(j) • PFU *šu™e’lélek’ > POU *θU™ > őshanti *θu™k ~ ősmanysi *>ôq • PU *pä™e fej’ > PUg *pä™e > manysi *pä™k ~ magyar fő, fej

18. fonetikai háttér • m__ > mp angol warmth > warmpth • §__s >§ksangol youngster > youngkster az artikulációs folyamatban mássalhangzók között jelentkező zárhangbetoldás esetében a betoldott hang homorgán képzésű az őt megelőző nazálissal

19. fonetikai háttér • nazális képzésekor a lágy szájpadlás leengedett, nyitott állapotban van • a szájüregben a lágy szájpadlás előtti térben képződik a zár • a nazálist követő réshangra való áttéréshez a lágy szájpadlásnak először záródnia kell • ha ez a záródás — az időzítés eltolódása következtében — korábban történik meg, mint ahogyan a nazális képzéséhez szükséges orális zár felnyílnék, a nazális képzéshelyével azonos zárhang jelentkezik

20. fonetikai háttér epentetikus zárhang jelentkezhetik azért is, mert a beszélők legalábbis egy részének nyelvi kompetenciája szerint az adott nazális+réshang környezetben epentetikus zárhangnak kell jelentkeznie

21. fonetikai háttér n__#> nt# magyar tulipán > tulipánt nazálist követő epentetikus zárhang nemcsak réshang előtt, hanem szünet előtt is jelentkezhetik: a lágy szájpadlás ebben az esetben is idő előtt — ti. a szünetet megelőző teljes orális zárat megelőzően — záródik

22. [ŋ] • vokális képzésének az egyik feltétele a lágy szájpadlás zárt állása: nazálist követő magánhangzó képzéséhez a lágy szájpadlásnak zárulnia kell • ha a lágy szájpadlás a nazális megképzése után (a vokálisba való átmenethez) előbb záródik, mint ahogyan az orális zár felnyílnék, ugyancsak homorgán zárhang keletkezhetik

23. 2.2. *lk > *kl/*ql (Honti 1985, Bakró 2006) • szisztematikus változás az obi-ugor nyelvekben • megindulása a PUg-ra tehető • a magyarban sporadikus • valóban megjósolhatóvá a POU-ban válik

24. szélesebb kontextusban [*θ/*l]+[*k >*q] > [*q]+[*θ/*l]

25. például • lq>ql: PUg *palqл’falu’ > POU *pUql • q>q: PU *maksa ’máj’ > PUg * makл > POU *mÜq

26. kivételek • PUg *närkл’nyereg’ > POU *nÄqr, magyar nyerëg • PFU *alka’vég, kezdet’ > POU *Alq • PFU *Cлlkл’csillogni’ > POU *Cлlq, magyar csillog • PFU *tulkл’vonóháló’ > POU *tôlq

27. következtetések • a POU-ban e hangátvetés szisztematikus: • tartománya a tőmorféma • a résztvevő hangok a veláris félhang + a laterális likvida/dentális réshang • a folyamat egyirányú (a félhang balról jobbra mozdul el) • az eredményeként előálló szekvencia a hangátvetéstől függetlenül is létező elrendeződést másol • valószínűsíthető, hogy a résztvevő hangok, illetőleg azok sorozatának észlelési tulajdonságai indukálják a változást • az eredményként kialakult elrendeződés eleget tesz az univerzális szótag-jólformáltsági feltételeknek

28. 3. félhangzó-elemű mássalhangzó-kapcsolatok 1. • *wC/*Cw > *C • *jC/*Cj > *C 2. • *qC/*Cq > *qC/*Cq

29. A POU-ban lezajlott legfontosabb mássalhangzó-változások • zörejhangok • zárhangok: *k> *q, *k> *0, *pp > *p, *tt > *t, *kk > *k, • affrikáták: *C > *s • réshangok: *>> *l, */ > *l (csak intervok.) valamennyi gyöngüléses folyamat • zengőhangok • nazálisok: *N> *n, *§> *q/*0/*§k • likvidák: *l > *r, *L > */ • félhangzók: *0> *w, *j(vokális előtt szókezdő helyzetben) *w, *j> *0 (vokális előtt szókezdő helyzetben) *q> *0(egyetlen lexémacsoportra jellemző változás)