Az államfő a középkori alkotmánytörténetben

1. Az államfő a középkori alkotmánytörténetben A király jogállása - A középkori állam igazgatása - - Az előadás egyszerűsített vázlata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

2. A magyarság társadalmi szerveződésének kezdetei és a magyar nomád állam • a nomád állammodell • a törzsszövetség és a fejedelemség • fejedelem és kísérete • a kalandozások és a honfoglalás

3. A törzs - törzsszövetség • a társadalom alapegységei (kiscsalád; nagycsalád; nemzetségek; törzsek) • A nemzetségek szerveződése életre hívja a törzset – fiktív vérrokonság • Hadi demokrácia – katonai szerveződés Törzsfői funkció: örökletesség lép a rátermettség helyébe Katonai stáb → fejedelmi/királyi kíséret • A vérségi igazgatás helyébe a katonai-politikai adminisztráció lép!

4. Fejedelem és a kíséret • Az állam kialakulása előtt a katonai erő a különböző kíséretekben tömörül. • Társadalom: a társadalmak élén a törzsi nemzetségi arisztokrácia áll, a középréteget zömmel a katonai kíséret fegyveres elemei képezik, alsó rétegét pedig a nemzetségek népe és a meghódítottak alkotják. • A meggazdagodott kíséret tag, ha később a fejedelem vagy más rangú vezetője szolgálatában „hivatalt” kap, megindul a nemessé válás útján.

5. Törzsszövetség 800-850. • a nomád fejedelemség modellje és ismérvei • A törzsfők közös vezetése → „egy fő alatti lét” fejedelemség • Két „király”: kende/kündü – szakrális uralkodó nagyfejedelem gyula – tényleges/katonai vezető + karcha/horka – bírói funkció

6. Uruszág – gyepű-gyepűelve • Törzsfői centrumok – törzsi államok: kíséret – hadviselés/diplomácia/igazgatás/bíráskodás központjai • Törzsfő/úr → uruszág – uraság – ország • Törzsek szállásai: gyepű: természetes akadály, mocsaras, erdős vidék gyepűelve: gyepűk előtti lakatlan terület/ lövők-őrök védik

7. A magyar királyság kialakulása (980-11.sz.) Géza fejedelemsége és I. Szent István uralkodása • a keresztény állam megteremtése • a király a magyar alkotmánytörténetben • a királyi vármegye és várispánság

8. A patrimoniális monarchia • Fejedelmi hatalom • Magánjogi természetű • Állam földje feletti tulajdon • Királyi földbirtokszervezet • Királyi magángazdaság → kir. vármegyerendszer • Földbirtokra települő királyi hatalom • Itt felépülő egyszerű államüzem

9. Személyes hatalomgyakorlás Kizárólagosságra törekvés: Személyesen, vagy hívei/apparátusa segítségével Egyedüli törvényhozó Birtoktömeg megszerzése Legfőbb bíró és kormányzó Közfeladatok-kormányzati teendők ellátása magánjogi eszközökkel

10. Az egyházi hatalom • Teokratikus állameszme: az uralkodó az egyház feje, a klérus tagja, egyházi javadalmakat tölt be; • Egyházkormányzati jogok: Szervezője – egyházmegyék/monostorok, stb. Egyház pénzügyi kérdéseinek rendezése Törvénykezés Zsinati részvétel - tvhozás Dei gratia – vicarius Dei Főkegyúri jog Királyi tetszvényjog – placetum regium jog (1404. Zsigmond)

11. Hűbéri modell – magyar változat • Nyugati minta • Tisztségek nem jártak javadalmazással • Hűség NEM az adománybirtokhoz hanem a kíséretben való részvételhez kötődik • Hiányzik a szerződéses meghatározottság: Szolgáltatások egyensúlya Kölcsönös hűség Szabadság

12. Királyi udvartartás • Királyi kíséret • Királyi tanács • Tisztviselők: Országos: nádorispán, országbíró, vajda, horvát bán Udvari méltóságok Székváros – központok – várak, megyék

13. Államfő a középkorban • Monarchia: Örökös Választási 1946. február 1-ig; Személyében szimbolizálja az államot Király/fejedelem Kormányzó – a király helyettesítése

14. A király jogkörei – Személyes felségjogok • Majestas • Sérthetetlenség • Felelőtlenség • Apostoli jelző • Magyar király címeinek viselése • Udvartartás, speciális tisztesség, ünnepek, stb.

15. A király jogkörei – Uralmi felségjogok • Legfelsőbb szabályok megalkotása • Országgyűléssel kapcsolatos jogkörök • Bírói hatalom • Főfelügyeleti jog – Kinevezési jog • Pénzügyi jogosítványok • Legfőbb hadúr • Nemesítés

16. A király jogkörei – Hatalom korlátai • Hitlevél • Koronázási eskü – kölcsönös eskü • Választási feltételek - capitulatiók • Törvények • Ország szokásai • Rendi közigazgatás – nemesi vármegye

17. Hatalom megszerzése - Trónbetöltés • Jogcím az uralkodásra: Vérségi elv – a szent királyok vére Senioratus Primogenitúra Utódkijelölés Alkalmassági elv – idoneitas Választás-elve – Rákosi végzés 1505.

18. Hatalom megszerzése – A koronázás • Koronázási ordó – szigorú szertartásrend: Világi támogatottság megjelenítése Isteni kegyelem megszerzése Koronázási jelvények Szereplők Helyszínek Királyné koronázása

19. A király helyettesítése • A királyi család tagjai • Alkalmi megbízottak • A Helytartó • A Kormányzó • Az erdélyi fejedelem • A vezérlő fejdelem

20. A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE - - KIRÁLYI VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG – NEMESI VÁRMEGYE – VÁRMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG • A megye: az egyetlen központi államhatalom és a sok ezernyi helyi közösség között szükség van egyféle típusú, de véges számú közvetítő tényezőre. • A vérségi nemzetség szerkezete a 11. század folyamán összeroppant. • Az új társadalomszervező elv a területiség lett. • A vérségi nemzetségek a 11. század folyamán elvesztették társadalomszervező funkcióikat. • Nemesi nemzetségek továbbélése

21. A területiség elve • A nemzetség helyébe a település lépett, amelyet az állam mint együtt élő (olykor egyes tagjaiban akár még vérrokon) egyedek összességét határozta meg. • Az új társadalomszervező elv – a területiség – Magyarországon a várispánságban és a vármegyében realizálódott. • A latin források mindkét intézményt comitatusnak nevezték; mögötte valójában kétféle intézmény húzódik meg.

22. A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG • A várszervezetet azért hogy a megyétől megkülönböztethessük, várispánságnak hívjuk. • „A várnak a megyéje.” • A várispánság: István király ( és utódai) a királyi birtokok jelentős részét a várakhoz csatolták. • A várak voltak az újonnan kialakuló területi intézményrendszer központjai. • A várba ültette be István a maga emberét, akit latinul comesnak, magyarul ispánnak (vagy a comes civitatis tükörfordításaként várispánnak) neveztek.

23. COMES • A várispán a király megbízásából járt el a király magánbirtokain. • A különböző feladatok ellátásához tisztségviselőkre volt szüksége, ígypl. - az igazságszolgáltatást végző és a helyettesi feladatokat ellátó udvarispánra (curialis comes), - a vár ügyeit gondozó várnagyra (maiorcastri), - a hadügyeket felügyelő hadnagyra (maior exercitus)

24. A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG • A várhoz tehát nem egy tömbben, hanem a vár közelében és nemritkán attól tekintélyes távolságra fekvő különféle birtokok, ingatlanok tartoztak. • A várispánság a várhoz rendelt, tarka összevisszaságban elhelyezkedő királyi birtokok összessége. • A király magánbirtokait fogta át, azokat a földeket, amelyek felett a király mint földesúr magánjogi fennhatóságot gyakorolt.

25. A KIRÁLYI VÁRMEGYE • A vármegye egyetlen összefüggő területi tömböt alkotott. A vármegye területén döntően a király magánbirtokai terültek el, • A vármegye az államigazgatás szerve, amelyet Szent István korában, illetve az utána következő két évszázadban a király testesített meg. • A vármegyének sem külön vezetője, sem önálló tisztikara nem volt. • A király egyazon vezető réteg révén kormányozta magánbirtokait (a várispánságot) és az állami közigazgatási egységet (a vármegyét).

26. VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A megye területén többféle tulajdonú föld feküdt – nagy része persze annak is királyi kézen volt –, a várispánság birtokállományát viszont kizárólag királyi (a királyi várhoz kapcsolt) ingatlanok tették ki. A megye összefüggő területre terjedt ki, a várispánság pedig szórt birtokokat – nemritkán enklávékat – foglalt magában. Ha egy várat a király központnak jelölt ki és körülhatárolta területét, akkor megyét (vármegyét) hozott létre, amennyiben viszont kijelölte, hogy mely települések és népek szolgálják e várat, akkor várszervezetet alkotott.

27. HATÁRVÁRMEGYE, HATÁRVÁRISPÁNSÁG Határvármegyének (confinium), amelyeknek az ország határaival érintkező területén a megyéével azonos néven emlegetett várispánság működött (pl. Nyitra, Újvár stb.). A határvárispánságot (marchia), várispánságok, amelyek várai az országhatárokhoz közeli helyeken létesültek, határvédő funkcióval, ugyanakkor viszont – ellentétben a várispánságok többségével – nem szerveződött körülöttük vármegye.

28. Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14. század) birtokadományozási politika trónöröklés és trónharcok kiskirályok és tartományúri hatalom a királyi tekintély romlása