Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

1. Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel Blaskó Zsuzsa Népességtudományi Kutatóintézet, KSH Corvinus Egyetem, 2011 október 27.

2. Miről lesz szó? • Kisgyermekes nők munkavállalása: dolgozzanak? Ne dolgozzanak? - A kisgyermekes nők munkavállalása pro és kontra – Miért érdekes? • A társadalompolitikai beavatkozás eszközei: • Pénzbeli transzferek • Nem pénzbeli transzferek – gyermekintézmények! • Munkapiaci környezet Lehetőségek és korlátok – magyar helyzetkép • Kitekintés – saját kutatási eredmények • A gyermekfejlődés szempontjai • Társadalmi értékek, attitűdök

3. Női munkavállalás – régen és most • Hagyományos társadalmak: munkahely és lakóhely összekapcsolódása, többgenerációs együttélés Iparosodással, munkahely és otthon szétválása, nők munkába állása • Európában a 20. század közepére két alapmodell: • Nyugat-Európa: „Male-breadwinner” – nő nem, vagy csak a gyerek megszületéséig dolgozik • Kelet-Európa: „nemek egyenjogúsága”, kétkeresős családmodell • Mára konvergencia – kétkeresős családmodell terjedése

4. Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása – OECD 2008

5. Miért dolgozzanak? (Miért érdemes a munkába állásukat támogatni?) … … … Miért ne dolgozzanak? (Miért érdemes a munkától való távolmaradásukat támogatni?) … … … Érvek és ellenérvek a kisgyermeket nevelő nők munkavállalása mellett és ellene

6. Társadalompolitikai eszközök Intézményfejlesztés vagy otthonmaradás támogatása? Pénzbeli transzferek • Munkavállaláshoz kötött (szülői / anyasági szabadságok) • Nem munkavállaláshoz kötött • Adórendszeren keresztül Nem pénzbeli transzferek • Gyermekintézmények • egyéb Munkapiaci környezet alakítása (korlátozottan) • Család-munka egyensúly: családbarát munkahelyek, részmunkaidő, rugalmas munkavállalás…

7. Munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek – szülői szabadságok • Biztosítási logika, társadalombiztosítási ellátás • Jövedelem-fenntartás a foglalkoztatási státushoz kapcsolódva. • Függ a munkaviszony lététől, hosszától. • Munkajövedelmet helyettesít. Járulékokból fedezik. • Változatok: • korábbi fizetés százalékában / felső plafonnal vagy anélkül / fix összeg… ezek kombinációi • Rugalmasság: ki veheti fel? / mikor veheti fel? • Anyai / apai / szülői szabadság • Hatások… • a munkavállalásra • A termékenységre Példa a magyar rendszerből:…………

8. Nem munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek • A megnövekvő jövedelmi igényt kezeli • Egyszeri / folyamatos • Alanyi jogú (demogrant) / jövedelmi kritériumhoz kötött • Minél jobb módú a család, annál kevésbé játszik szerepet a költségvetésében Példa a magyar rendszerben: …………………

9. Adórendszer alakítása • Adóalap-kedvezmények / Adóból levonható kedvezmény • Családi adózás/ Egyéni adózás • Munkapiaci hatások? • Komplex hatás más területekre is

10. Magyarország: a gyermektámogatások rendszere BIZTOSÍTOTT SZÜLŐKNEK JÁR: Terhességi Gyermekágyi Segély (TGYÁS) Gyermekgondozási Díj (GYED) Családi adókedvezmény ALANYI JOGON JÁR: • Anyasági támogatás • Családi pótlék • Gyermekgondozási segély (GYES) • Gyermekgondozási támogatás (GYET)

11. Szülői szabadságok rendszere • TGYÁS • Előzetes munkaviszonyhoz kötött • Elődje már a 2.vh. előtt (6+6 hét) • Ma 168 nap, fizetés 70%-a • GYES 1966-tól • ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig. • 1969: kiterjesztés 3 éves korig. • 1999-ig biztosítási alapú. • GYED 1984-től • a szülési szabadság meghosszabbítása. • 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem hosszú távúak. • bevezetésekor európai viszonylatban egyedülálló • tb. viszonyhoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad. • GYET 1993- • legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél

12. Változások 2010 - 2011 Változások 2010 májustól – Bajnai kormány: • GYES 2 évre rövidül (GYET 2 éves kortól) • Szigorodó GYED feltételek • Intézményi férőhelyek bővítése (?) • Részmunka a közszférába visszatérőknek • 2011, Orbán kormány: • GYES újra 3 év • Munkavégzési szabályok: • Szigorodtak (GYES) • Enyhültek (GYET) • Családi pótlék -- ) nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás • Családi adókedvezmény

13. Spending on maternity and parental leave payments per child born, 2007Spending per birth as a % of GDP per capita

14. Nem pénzbeli transzferek - gyermekintézmények • 0-3, 3-6 éves korosztály • Állami vs. magán finanszírozású • Színvonal! • Elérhetőség, megfizethetőség, rugalmasság • Egyértelmű pozitív hatás a munkavállalásra • Gyermekvállalásra pozitív hatás

15. Gyermekintézmények 3-6 év Óvodák: • számuk visszaesett a rendszerváltás után (vállalatik megszűntek, önkormányzati csökkent) de több egyházi és magán • 1990-ben 385 ezer férőhely; 2000: 371 ezer • Kis mértékű túlzsúfoltság • de így is jó a 3-7 évesek intézménybe járási mutatója: 90% körül - OECD: kb. 65% • probléma • a rugalmassággal • térbeli megoszlással

16. Radikális intézményszám és férőhely-csökkenés a rendszerváltás után (főleg kistelepüléseken) 8-10% körüli ellátottság arány (EU-s célkitűzés!) 2006 után bővülés: 160 új bölcsőde (2010: 668, 32516 gyerek) Férőhelyszám-növekedés admin. okok miatt is többség 2-3 éves, sok 3 feletti! (33%) intézmények zsúfoltak (128 gyerek / 100 férőhely) várólisták egyenlőtlen területi megoszlás magas költségek – önkormányzatok nem tudják fenntartani (1,1M – 0,55M) Bölcsődei ellátás

17. Alternatív ellátási formák Családi napközi • Költségtérítéses • szigorú szabályozás – enyhítések • magas költségek • Főként a kistelepülésen remélnek tőle megoldást • Növekedés 2008 után: • 2008 – 223 int. 2621 gyerek • 2010 – 694 int, 7200 gyerek Családi gyermekfelügyelet Egységes óvoda-bölcsőde (497 gyerek)

18. Gyermekintézményben ellátott gyermekek aránya az Európai Unió országaiban. 2006.

19. Munkapiaci környezet: családbarát munkahelyek? • Családbarátság fogalma • Rugalmas helyszín, rugalmas időbeosztás, beleszólási lehetőség… • Állami eszközök: • Szabályozások • Ösztönzők • Állami szektor „példamutatása”

20. Munkapiaci környezet - részmunkaidő • Teljes állás és részmunka határa elmosódik, átmeneti formák • Elsősorban a munkapiaci kereslet-kínálat alakulásának függvénye Kereslet:szolgáltatások súlya nő / hosszabb nyitvatartások és üzemidő / ezek egyre változatosabbak Kínálat:nők tömeges munkába állása / tanuló fiatalok megjelenése / átalakuló munkavállalói szándékok • Állami beavatkozási lehetőségek (mérsékelt hatással) : • jogosultságok (kisgyerekesek, nyugdíj előtt…) • teljes állásúak átléphetnek 50-80%-osba • munkaadói TB járulék csökkentése • GDP és részmunkaidős foglalkoztatás szintje korrelál • Pozitív hatása a gyerekvállalásra és a munkavállalásra is

21. Részmunkaidős munkavállalás, nők. Forrás: Eurostat

22. Munkaidő kialakítása (2005, EU Survey on working conditions)

23. Gyermektámogatás és munkavállalás Negatív hatás a női foglalkoztatásra? - Rendszerváltásig magas női foglalkoztatás, utána jelentős visszaesés – a szülői szab. rendszer (is) szerepet játszik? • Távolmaradást ösztönző rendszer: • Pénzbeli juttatások gyermekintézmények helyett • GYES mint biztonság • Munkapiacra visszatérés / belépés nehézségei • Támogatások széles körű kihasználása: átlagos távolmaradás 4.7 év (Köllő-Bálint) • Humántőke csökkenés • Visszatérési nehézségek • Megszűnő munkahelyek / munkakörök • Névleges védelem • Előítéletek? • Korábbi munkapiaci kötődésűek aránya csökken - különösen az alacsonyan iskolázottak körében • Bizonyos hosszúság felett általánosan negatív hatás

24. Egy fontos következmény: demográfiai hatás • A szülői szabadság rendszere és az abból következő optimális otthonmaradási / ”gyerekidőzítési” gyakorlat • Juttatások összefüggése a gyerekszámmal; • Szabadság hossza; • Juttatás kiszámítás módja többedik gyereknél…

25. Demográfiai hatás – általánosabban Gyermekvállalás és munkapiaci részvétel összefüggései 1980 és 2006 – OECD

26. Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre Nemzetközi szakirodalom áttekintése

27. Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre (Blaskó, Esély 2010/3) • Anyai munkavállalás időzítésének hatásai • Nemzetközi kutatási tapasztalatok: • Nincs megfelelő magyar vizsgálat • Összehasonlítás korlátai! • Nem a 3 év kérdését nézik • Longitudinális felvételek • Hatások 3 területe: fizikai egészség; pszicho-szociális fejlődés; kognitív fejlődés 1. Fizikai fejlődés, egészségi állapot Szoptatás: egészségi hatásai, WHO; Korai munkavállalás hatása a szoptatásra Hatás a gyermekhalandóságra: Ruhm 2000; Tanaka 2005: fizetett szabadság! Fertőző betegségek: Bp-i longitudinális (Bass) Gordon et.al. (légúti, fül) Kramer et.al. (allergiakockázat csökken) Túlsúly

28. Hatások a gyermekfejlődésre 2. Pszicho-szociális fejlődés • Kötődéselmélet (Bowlby 1969) • Önmagában nem negatív – a körülmények fontosak! – időpont, munkavállalás körülményei, intézményminőség… • Első életévben: • negatív hatások, különösen ha korán (Vandell, Han és mások, Youngblade…) • problémás viselkedés, agresszió, csökkenő frusztráció tűrés… • Iskolás kor! • Utána: vegyes kép – nincs negatív hatás vagy kevés • nehezen szétválasztható időpont szerint • Negatív hatást fokozza: Anyai stressz, szerepzavar, elégedetlenség a munkával, nem komplex munka… Rossz minőségű intézmény Hosszú idő az intézményben

29. Hatások a gyermekfejlődésre 3. Kognitív fejlődés Jobb az intézmény? – szakképzett gondozók Első év: enyhe negatív hatások – különösen magas óraszám mellett (Alwin és Thornton; Mott; Han és mások; Waldfogel és mások) – pl. későbbi szókincs, matematika Első év után: pozitív hatások, szókincs, szövegértés, matematika – késleltetve! Alacsony jövedelmű családok? Általános vizsgálatok szerint náluk többet árt a nem-anyai ellátás: de milyen az az ellátás??!! – célzott beavatkozások (Head Start, Sure Start…) Intézményminőség!!!

30. Hatások a gyermekfejlődésre Következtetések • Anyai gondoskodás egy éves korig: • Fizikai: + • Pszichés: ++! • Kognitív: (+) • 2 és 3 éves kor között • Fizikai: - (megfelelő higiéne) • Pszichés: megfelelő körülmények mellett csökkenő kockázat • Kognitív: megfelelő körülmények mellett növekvő haszon Nincs mindenkire érvényes, egységes recept Tehát: Választási szabadság, egyre inkább munkába állást ösztönző megoldás!