Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak?

1. Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I Benczúr Péter, MNB és CEU 2013 Február 19.

2. Miről szól, kik írták ezt a Közelképet? • Témája az adók és transzferek munkapiaci hatása • Bár elsődleges céljuk a forrásteremtés illetve újraelosztás, munkapiaci ösztönző hatásuk is központi jelentőségű: veszélyeztetheti a célok elérését, a rendszer fenntarthatóságát! • A témával kapcsolatban folyó hazai kutatások – a magyarországi munkagazdasági kutatások gazdag hagyományaira támaszkodva – a közelmúltban számos új eredményt, nézőpontot hoztak, izgalmas vitákat váltottak ki • Fontos fejlemény: egyre több kísérletet láthattunk az eredmények lefordítására a gazdaságpolitika nyelvére • Közreműködők: MNB, KTI, CEU, Corvinus, BI, ELTE, Harvard, IMF, Southampton

3. bér bér kereslet kereslet B1 B1 w1bruttó w1bruttó kínálat kínálat adó adó w0 A w0 A w1nettó w1nettó B2 B2 L0 munkaórák munkaórák L1 L1 L0 Kiindulópont: a munkakereslet és kínálat befolyásolása Rugalmaskereslet: a munka(órák) kereslete érzékeny a munkabérre Rugalmatlan kereslet: a munka(órák) kereslete kevésbé érzékeny a munkabérre Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

4. Az adók viselkedési hatásai a példában • A bevételek alakulása: TxL1<TxL0 • A társadalmi veszteség alakulása: • A fogyasztói többlet, a termelői többlet és az adóbevétel összegének változása • Az ábrákon a zöld háromszögnek megfelelő terület • 1/2xTx(L1-L0)‏ • Ki viseli ténylegesen az adóterheket (incidencia): hogyan alakul a bruttó és a nettó bér? • A bruttó bér növekszik, a nettó bér csökken • Az adó (járulék) teljes összege a kereslet és kínálat relatív meredekségétől függően oszlik meg • Mindhárom kérdés a keresleti, illetve kínálati rugalmasságokon múlik • A lényeg tulajdonképpen ezeknek a számszerűsítése, illetve a kép árnyalása Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

5. Három konkrét példa gazdaság/szakpolitikai alkalmazásokra, következtetésekre • Mekkora a bevételmaximalizáló felső adókulcs Magyarországon? (2. fejezet) • Mennyivel élénkíti a gazdaságot egy adócsökkentés? (4. fejezet) • Mekkora lehet a jövedelemeltitkolás Magyarországon? (6. fejezet) Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

6. Kettő plusz egy összetevő: Az adóköteles jövedelem rugalmassága (e) A hazai eredmények alapján de jelentős lehet a jövedelemhatás is! A jövedelemeloszlás felső részének az „alakja” Optimális kulcsnál: a felső sávba tartozók jóléti súlya (g) Intuíció: csökkenő adóalap nagyobb hányada lesz az adóbevétel Eredmények: A bevételmaximalizáló felső adókulcs Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

7. A bevételmaximalizáló és a tényleges felső kulcs Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

8. Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzéseviselkedési mikroszimulációs modell segítségével • A munkakínálatot a mikroszimuláció írja le – mennyire éri meg az embereknek dolgozni? • Kiszámoljuk a reform előtt és után elérhető nettó bérjövedelmet illetve transzfereket • Megbecsüljük - reform előtt és után - az egyének aktivitási valószínűségét és „munkaintenzitását”/ órák számát • Ezeket összeadva kapjuk az aggregált munkakínálati sokkot • Ez inputként kerül egy kis makromodellbe (eltoljuk a munkakínálati görbét) • Megragadja az általános-egyensúlyi hatásokat (tényezőárak, tőke) • A munka- és a tőkekereslet egy becsült/kalibrált CES termelési függvényből jön • „Nagyon rugalmas” tőkekínálat: kis nyitott gazdaság Benczúr Péter; Adóreformok hatásainak számszerűsítése

9. 2008-10 és 2010-13 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

10. Szürke foglalkoztatás: mennyien és kik csalnak? • A minimálbéresek száma – 1 000 000? • Krekó-Kiss: SZJA adatok alapján 2005-ben 25-27% • Elek és szerzőtársai korrekciók: nem teljes idejű munka, bérként adózó transzferek • ONYF alapján 2004-ben 17% • ONYF kapcsolt adatbázis: 10-15% • A tetőponton ez tehát kb. 3-500 000 embert jelenthetett • Kik csalnak? • Elek és szerzőtársai: a valóságos bért akkor látjuk, ha a vizsgált személy termelékenysége a minimálbér felett van és nem csal • Megbecsülhető a csalás valószínűsége és a „valódi kereset” • Az álminimálbéresek aránya az alkalmazottak 5-11%-a • Heterogenitás: takarítóknál 15%, építkezésen dolgozóknál 50-60%, diplomások, vezetők esetén közel 100% Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

11. Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)? Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

12. Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)? Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

13. Az adóelkerülés elleni harc – tanulságok és adópolitikai lehetőségek? • Egy teljes és költségmentes „foglalkoztatás-fehérítés” költségvetési hozama különböző becslések szerint a GDP mintegy 0,6-1,3%-a (2% már felső becslésnek tekinthető) • Ez sokkal kisebb, mint a vállalkozói adó, illetve az ÁFA esetén! • Jó eszköz-e a minimálbér emelése? • Nincs közvetlen költsége • Számos káros mellékhatás: munkakereslet csökkentése, tényleg alacsony termelékenységűek kiárazása • Ugyanakkor csak kis mértékben csökkenti az adózásból kivont jövedelemtömeget! • Differenciált minimálbér – elvárt jövedelem szerinti adóztatás? • Bonyolultan, a vállalkozások jellemzői szerint is kellene • A végzettség szerinti differenciálás azonban jól célzott lehet Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

14. Összefoglaló helyett: modellek és regressziók a gazdaságpolitikában? • Kvantifikálás, hatáselemzés • A közgazdasági elemzés egy további kulcsszerepe: a véleménykülönbségek okának azonosítása • A lehetséges következmények nem teljes körű felmérése (mellékhatások, általános egyensúlyi hatások) • A gazdaság „helyes modellje” – verseny mértéke, aggregálás, „egyensúlytalanság” • Paraméterek bizonytalansága (pl. intenzív munkakínálat) • A (társadalmi) célfüggvény léte, mibenléte • A szakértő szerepe • Ne azt mondja meg, hogy mit kell csinálni, hanem csak azt, hogy bizonyos intézkedéseknek milyen hatásai várhatók • A célfüggvény a döntéshozó („politika”) választása, a szakértő annak a minél hatékonyabb elérését hivatott segíteni (minél kevesebb „káros mellékhatás” legyen) Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac