Környezettudatos terméktervezés

1. Környezettudatos terméktervezés Dr. Antal Mária Rékaegyetemi tanársegéd • areka@nyme.hu • 0630-3304034

2. Környezettudatos tervezésTantárgy tematikája

3. Ajánlott szakirodalom • Tóthné dr. Szita Klára: Életciklus-elemzés, életciklushatásértékelés, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, 2008 • Zalavári József: A forma tervezéseDesignökológia, Scolar Kiadó, Budapest, 2008 • Dr. Tamaska László, Dr. Rédey Ákos, Vizi Szilárd: Életciklus-elemzés készítése, Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2001 • Havér Balázs: Termékek és környezetvédelem, KÖVET-INEM Hungária, Budapest, 2001

4. NymE FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 1. előadás

5. Fenntartható fejlődés, környezettudatos tervezés – kapcsolati rendszerük

6. A fenntartható fejlődés „Földünket nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” /Indián bölcselet/

7. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1962 Rachel Carson ”Néma tavasz” c. könyve Az első nagy hatású írás, mely az egész világ figyelmét a környezeti problémákra irányította!

8. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A modern kori környezetvédelem kezdetei: • XIX. század második fele – törvények védik az erdőket, a vizek tisztaságát • XX. század 50-es, 60-as évei – éles társadalmi vita az emberi tevékenység környezetre és természetre gyakorolt hatásáról

9. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése • Fejlett országok - felismerték a problémákat, megoldásokat kerestek - nőtt az erőforrás felhasználás és a környezetterhelés • Fejlődő országok - a problémák csak az északi fejlett országokat érintik - alacsony erőforrás felhasználás és környezetterhelés - cél: fejlett országok életkörülményeinek elérése a lehető leggyorsabban -környezetvédelmi problémák

10. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése

11. A környezeti és társadalmi problémákkal kapcsolatban 2 megállapítás: 1. A problémák mértékének alakulásában jelentős szerepe van az emberi tevékenységeknek 2. A problémák fő forrása a Föld asszimilációs képességének túllépése

12. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1970. április 22. USA – Az 1. Föld Napja • Tiltakozás a környezet romlása ellen – 20 millió ember! • A környezetvédelmi mozgalmak kezdete! • Azóta is: A gobális és helyi környezeti problémák értékelése

13. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1972 Római Klub, Meadows féle világmodellek Zárt körű tagság, 100 fő elit értelmiségi ”A növekedés határai” c. jelentésük már tudományos eszközökkel, számítógépes világmodellekkel kereste a válaszokat

14. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1972 Római Klub ”Katasztrófa” modell ”Nulla növekedés” modell Cél: a globális egyensúly megteremtése a gazdasági növekedés korlátozásával

15. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1972 június 5. Stockholm – ENSZ Konferencia az emberi környezetről (az 1. környezetvédelmi világkonferencia, Környezetvédelmi Világnap) Hivatalossá vált az emberhez méltó környezethez való jog! • Nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól • ENSZ Környezeti Programja (UNEP) • Csökkentek a fejlett és fejlődő országok közti szemléleti különbségek • Elfogadottá vált a környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolata

16. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1981 Lester R. Brown ”Building a Sustainable Society” c. könyve A fenntartható fejlődés elvének első említése! Összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása.

17. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A ” Brundtland Bizottság” • 1983 ENSZ Közgyűlés Környezet és Fejlődés Világbizottság • 1987 ”Közös jövőnk” jelentés – először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát

18. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A ” Brundtland Bizottság” „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”

19. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A ” Brundtland Bizottság”-A fenntartható fejlődés pillérei

20. A fenntartható fejlődés általános követelményei • A megújuló természeti erőforrások mértéke kisebb vagy = a természetes vagy irányított regeneráló képességük mértékével • A hulladék kezelésnek mértéke kisebb vagy = a környezet szennyezést befogadó képességének mértékével • A kimerülő erőforrások észszerű felhasználásának mértéke

21. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1988 ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) Globális felmelegedéssel, ÜHG-k légkörbe jutásának csökkentésével foglalkozik

22. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1992 Rio de Janeiro – Környezet és Fejlődés Világkonferencia • ”Feladatok a XXI. századra” – a fenntartható fejlődés átfogó programja (Agenda 21) A fenntarthatóság jelenjen meg az aláíró országok nemzeti környezetvédelmi politikájában és tevékenységében • Keretegyezmény: ÜHG kibocsátás csökkentést céloz meg • Riói Nyilatkozat – a fenntarthatóság elvei • Tartamos erdőgazdálkodás elvei • Egyezmény a biológiai sokféleségről

23. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1993 megalakul az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága Célok: • A Rio-i program, illetve az ENSZ környezetvédelmi szerveinek koordinálása • Konferenciákon számba venni az eredményeket, korlátokat

24. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1997 New York – az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka • Értékelték a ENSZ program megvalósításának eredményeit • Önálló fenntartható fejlődés programok – EU Fenntartható Fejlődési Stratégia (2001. Göteborg)

25. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1997 Kyoto-i jegyzőkönyv • Az 1992-es Keretegyezmény kiegészítő jegyzőkönyve • Az aláíró országok vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az ÜHG-k kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.

26. Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 2002 Johannesburg – Fenntartható Fejlődés Világkonferencia „Föld Csúcs” • Földünk általános környezeti állapota erőteljesen romlik • Az erőforrásokhoz való eltérő hozzáférési lehetőségek fokozzák a társadalmak közötti különbségeket • Sürgetőbbé vált a problémák kezelése nemzetközi összefogással

27. Koppenhágai Klímakonferencia 2009. dec. 7-18. • Megállapodás: A Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet 2 Celsius foknál nagyobb mértékben az ipari forradalom időszakához képest.

28. A fenntartható fejlődés Magyarországon • (1977: Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal) • 1993: Fenntartható Fejlődés Bizottság • 1995: Környezetvédelmi törvény (LIII. tv.); A fenntartható fejlődés itt szerepel először a magyar szabályozásban! „1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.” • 1997-2008: Az 1. és 2. Nemzeti Környezetvédelmi Programban megjelenik a Rio-i vállalás • 2007-2013: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezeti és Energia Operatív Program • 2008: Fenntartható Termelés és Fogyasztás valamint Fenntartható Iparpolitika (SCP/SIP) Akcióterv

29. A fenntartható fejlődés Magyarországon • 2008 Környezeti tudáslánc

30. A fenntartható fejlődés Magyarországon • 2008 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács - A Magyar Országgyűlés önálló intézménye - Jelentést készít hazánk fenntarthatósági állapotáról - 2011. július 1-ig: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia • Éghajlatvédelmi törvény

31. A fenntarthatóság célja A folytonos szociális jobblét A cél elérésében • a gazdaság eszköz • a környezet feltétel (Eddig: • cél a gazdasági növekedés • eszköz a környezet)

32. A fenntartható fejlődés további definíciói A növekedésről a jólétre terelődik a hangsúly: „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk." Herman Daly

33. A fenntartható fejlődés további definíciói "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

34. A fenntartható fejlődés alapelvei 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2. Az ember életminőségének javítása 3. A Föld eltartóképességének és biológiai diverzitásának megőrzése - Az életet támogató rendszerek megőrzése - A biodiverzitás megőrzése - A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4. Nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása

35. A fenntartható fejlődés alapelvei 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül való maradás 6. Emberek attitűdök és magatartások megváltoztatása 7. Lehetőség biztosítása a közösségeknek, hogy gondoskodhassanak a saját környezetükről 8. Integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása 9. Globális szövetség létrehozása

36. A fenntartható fejlődés korlátai • Fogyasztás-központú szemléletmód • Fenntarthatóságra vonatkozó ismeretek hiánya • Jólét =? Anyagi javak • Erőforrások meggondolatlan felhasználása A Föld olajtermelésének előrejelzése 2004-es forgatókönyv

37. Kapcsolódó fogalmak • Fenntartható fogyasztás: „olyan alapvető igényeket kielégítő, az életminőséget javító termékek és szolgáltatások igénybevétele, amelyek környezeti hatásait minimalizáljuk, hogy ne veszélyeztessük a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”

38. Fogyasztás, környezet és fenntarthatóság

39. A várható jövő - Forgatókönyvek

40. Kapcsolódó fogalmak • Fenntartható fejlesztés: „olyan fejlesztés, mely az adott társadalmi forma, gazdasági színvonal és a környezet eltartó képességének összhangja mellett kielégíti a növekvő szükségleteket”

41. Kapcsolódó fogalmak Fenntartható tervezés = Környezettudatos tervezés Olyan tervezés, melynek célja: • a termék nem kívánt környezeti hatásainak minimálisra csökkentése • A gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek egyensúlyának megteremtése, azaz a fenntartható fejlődés megvalósítása.

42. Mi a környezettudatos tervezés? Környezetbarát tervezés Környezetszempontú tervezés Ökodesign Ecodesign Green design Környezettudatos tervezés Fenntartható tervezés (sustainable design – Dfs) Design for environment (DfE)

43. Az ökodesign (környezettudatos tervezés) értelmezése: • Ökológiai szemléletű terméktervezés • Természetközeli formai kialakítás • Újrahasznosított anyagokból készült termék (recycling design) • Környezetbarát termék • Környezetbarát gyártási folyamat (tisztább termelés)

44. Ökotermék Olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságokkal rendelkező termék, amely a felhasználó igényeinek kielégítése mellett figyelembe veszi a működése teljes életciklusa alatt a környezetre gyakorolt káros hatásokat, és azokat a lehető legkisebb mértékűre csökkentve működik.

45. Környezetbarát termék Környezetbarátnak akkor nevezhetnénk egy terméket, ha maga a termék előállításának folyamata és a fogyasztása során keletkező hulladékai nem környezetszennyező hatásúak.

46. Közvetett célok – 3-as érdekek • Természeti környezet megőrzése - További terhelések megakadályozása - A már meglévő terhelések felszámolása, csökkentése • A gazdasági növekedés és a szociális jólét fenntartása

47. Közvetett célok – társadalmi felelősségvállalás CSR (Corporate Social Responsibility – Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) • Komplex vállalatirányítási felfogás • Gazdasági, társadalmi, és környezeti érdekek egyensúlyának megteremtése.

48. Közvetlen cél: A termék nem kívánt környezeti hatásainak minimalizálása = A termék környezeti teljesítményének hatékony javítása

49. Miért a tervezés során a legnagyobb kihívás a környezettudatos szemléletmód alkalmazása?

50. A társadalom számára komoly hasznot jelent • Döntéseink befolyásolják a termék teljes életpályáját… -gyártást -szállítást -működést -fenntartást -végső felhasználást