A KAP jövője 2013 után

1. A KAP jövője 2013 után AZ ELNÖKSÉG KÖVETKEZTETÉSEI AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK SZÓLÓ „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYRŐL

2. Előzmények I. • 2010. április: nyilvános vita a KAP jövőjéről bizottsági kezdeményezésre (Ciolos-kabinet) • 2010. július: a társadalmi vita eredményeinek összegzése • 2010. november 18.: az Európai Bizottság közleménye • A KAP három új célkitűzése: • életképes élelmiszertermelés (MHT 2010. dec. BE) • fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal és az éghajlat-változás elleni küzdelem (MHT 2011. jan. 24.) • területi egyensúly és a vidéki térségek sokszínűségének megőrzése (MHT 2011. február 21.)

3. Előzmények II. • Magyar elnökség célkitűzése: a 2011. március 17-i tanácsülésen a következtetések elfogadása a Bizottság közleményéről. • 2010. második fele, 2011 eleje: kétoldalú tagállami egyeztetések (AT, FR, DE, FI, EE, UK, IT, DK, SE, LV, LT, SI, V4)

4. A tárgyalás menete a 2011. I. félévi magyar elnökség alatt: • 2011. január 13-14. Horizontális Tanácsi Munkacsoport (általános kérdések és a közvetlen támogatások kérdése) • 2011. január 19-20. Horizontális Tanácsi Munkacsoport (piaci eszközök és a vidékfejlesztés témaköre) • 2011. január 24. Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) • 2011. február 7. Mezőgazdasági Különbizottság (SCA) • 2011. február 21-22. Mezőgazdasági és Halászati Tanács • 2011. február 28. Mezőgazdasági Különbizottság (következtetések első tervezetének megvitatása) • 2011. március 7. Mezőgazdasági Különbizottság (módosított szövegtervezet vitája) • 2011. március 17. Mezőgazdasági és Halászati Tanács (elnökségi következtetések)

5. 2011. március 17. Agrártanács (MHT) • A KAP jövőjéről szóló elnökségi záródokumentum minősített többségű elfogadása (20 tagállam) • A dokumentum-tervezet pontjainak 90%-ában teljes egyetértés  szilárd politikai jelzés a KAP megerősítése mellett • Vitás pontok: piaci eszközök, közvetlen támogatások, pillérek megítélése

6. UNIÓS TANÁCSI DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSSzavazatok száma (2009. december 1-től) Minősített többséggel: A tagállamok többsége megszavazza a javaslatot (egyes esetekben kétharmados többség szükséges). Legalább 255 szavazatot kap a javaslat (az összes szavazat 73,9%-át). „Kettős többség” elve: Minden egyes tagállam kérelmezheti annak felülvizsgálatát, hogy az igen szavazatok az Unió teljes népességének legalább 62%-át kiteszik-e. Amennyiben nem, a döntés nem érvényes. Blokkoló kisebbség 91 szavazatnál(26,1%) jön létre. Ebben az esetben a jogszabály nem fogadható el. Tanácsi következtetésekhez egyhangú elfogadás szükséges (tartózkodás lehetséges). A 2011. március 17-ei ülésen az agrártanács minősített többséggel (281 szavazat) elfogadta az elnökségi következtetéseket. A pirossal jelölt 7 tagállam (UK, DK, SE, EE, LV, LT, MT; összesen 64 szavazat) szavazott nemmel.

7. MHT 2011. március 17. • MHT napirendjén formálisan, de tényleges vita és egyeztetés az ebéd alatt (FAO után) • A miniszteri egyeztetésen számos tagállam (DE, FR, AT, ES, stb.) támogatta az elnökségi javaslatot • PL: bár több ponton nem értett egyet a tervezettel, diplomáciai sikerünk a meggyőzésük • Balti államok: támogatták PL kéréseit, ragaszkodtak a 9. pontban a közvetlen támogatásokat illetően a „méltányosabb” helyett „méltányos” szó használatához; • UK: több ponton fenntartás • DK, SE: pozitív, de kötött parlamenti mandátum • MT: speciális kérés, de későn

8. Néhány lényeges következtetés I. • A KAP maradjon olyan erős közös politika, mely céljaival arányos uniós pénzügyi forrásokkal rendelkezik; • Kettős pillérrendszer megőrzése; • KAP egyszerűsítése (tagállami javaslatok figyelembevételével); • Közvetlen kifizetések létjogosultságának elismerése;

9. Néhány lényeges következtetés II. • A közvetlen jövedelemtámogatások méltányosabb elosztásának szükségessége; • A tagállamok körében jelentős az ellenállás a nagyüzemeknek nyújtott közvetlen támogatások felső határának bevezetésével szemben; • A II. pillérhez tartozó, természeti hátránnyal sújtott területekre irányuló támogatás hatékonyságának növelése; • Bizonyos érzékeny ágazatok és régiók esetében a tagállamok többsége fenntartaná a termeléshez kötött közvetlen kifizetéseket;

10. Néhány lényeges következtetés III. • A SAPS (egységes területalapú támogatási rendszer) fenntartása az új tagállamokban a 2014-ig tartó átmeneti időszak után is; • Az uniós mezőgazdaság piac-orientáltságának és versenyképességének fenntartása; • Alapvető cél a gazdák jövedelem-csökkenésének megállítása, a fiatal gazdák igényeinek szemmel tartása; • Egyenlő feltételek teremtése az uniós és harmadik országbeli termelők számára az uniós előírások tekintetében;

11. Néhány lényeges következtetés IV. • KAP „zöldítése”: álljon összhangban az egyszerűsítési törekvésekkel, a gazdák és a társadalom érdekeivel; • Innováció kiemelt szerepe a gazdasági és környezetvédelmi feladatok ellátásában; • Kulcsfontosságú az erőteljes vidékfejlesztési politika a versenyképesség és fenntarthatóság szempontjából  fontos a vonatkozó uniós szakpolitikákkal való összhang megerősítése; • Közvetlen értékesítés fejlesztése, a helyi piacra való termelés ösztönzése.

12. Az elnökségi következtetések fő üzenete • Elegendő, biztonságos, jó minőségű élelmiszer termelése elfogadható áron; • Természeti erőforrások hatékony felhasználása a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett; • Vidéki térségek gyarapodásának elősegítése Európa teljes területén.

13. Összegzés • „Erős Európa” – „Erős KAP”: a Bizottság és az Európai Parlament után a Tanács is kimondta, hogy továbbra is erős közös agrárpolitikára van szükség; • A magyar elnökség lezárta a KAP jövőjéről szóló vitát; • Dacian Ciolos agrárbiztos sikernek, valós hozzáadott értéknek ítélte az elnökségi dokumentumot.

14. További menetrend • Az EP meghallgatja a magyar elnökség tájékoztatóját a következtetésekről (április 12.); • Az EP mint társ-jogalkotó elkészíti állásfoglalását a KAP jövőjére (Dess-jelentés); • A Bizottság 2011 nyarára elkészíti az új KAP jogszabálytervezetét és a lengyel elnökség megkezdheti annak vitáját; • Ezzel párhuzamosan megkezdődik a 2014-2020-as uniós költségvetés vitája; • A Tanács minősített többséggel és az EP-vel egyetértésben fogadhatja el az új KAP jogszabályt; • Az új KAP tervezett hatálybalépése: 2014. január 1.

15. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kálmán Zoltán mb. főosztályvezető EU Koordinációs Főosztály zoltan.kalman@vm.gov.hu