Munkaerő-piaci képzések célja, feladata

1. Munkaerő-piaci képzések célja, feladata SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet Szeged, 2009/2010. I. félév

2. Gazdasági változások hatása • Tömeges munkanélküliség • Újra-elhelyezkedési nehézségek • Munkahely megtartásának problémája

3. Megoldás • Inaktív munkaerő képzése • Aktív munkaerő szakmai tudásának és képességének állandó fejlesztése

4. Lisszaboni stratégia Tudásalapú társadalom kialakítása Gazdaság versenyképességének növelése FELTÉTELE Foglalkoztathatóság feltételeinek javítása ESZKÖZE Felnőttkori végzettség és képzettség megszerzése Munkaerő-piaci lehetőségek növekedése

5. Hátrányos helyzetet előidéző tényezők • Munkanélküliség • Túlterheltség • Szakképzettség, iskolázottság hiánya • Szakmai végzettség nem piacképes • Életvitel, rossz életminőség • Munkavállalás akadályozottsága • A foglalkoztatottság alacsony szintje • Megváltozott munkaképesség • Fogyatékosság • Földrajzi távolság, elkülönülés • Etnikai kisebbséghez tartozás • Deviancia, bűnközeli életmód • A tanuláshoz szükséges eszköztudás hiánya

6. Önmagunk képzése • Formális tanulás • Non-formális tanulás • Informális tanulás

7. Formális tanulás Szervezett, struktúrált formában folyó ismeretszerzés, amely a legtöbb esetben valamilyen bizonyítvány vagy diploma megszerzésével ér véget.

8. Non-formális tanulás I. Az iskolarendszeren kívül szervezett, az egyén igényeihez jobban illeszkedő képzések, tanfolyamok tartoznak ide, amelyek legtöbbször nem zárulnak széles körben elfogadott bizonyítvány megszerzésével.

9. Non-formális tanulás II Vállalati belső képzés: a munkáltató saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés Célja: mind a munkavállaló, mind a munkáltató a munkaerő-piacon való versenyképességét megőrizze Jellemzői: • Aktuális igények motiválják • Képesítést nem ad • A vállalat általános és speciális képességelvárásait tükrözik • Nem irányulnak az alapképzés hiányosságainak pótlására, elemi készségek fejlesztésére • Befektetésként való szemlélet érvényesülése, amit a munkáltató által finanszírozott képzések szelektivitása tükröz: • Életkor szerint • Előképzettség szerint • Munkaszervezeti pozíció szerint

10. Informális tanulás Olyan, sokszor teljesen észrevétlen mindennapos tevékenységek, amelyeknek elsődleges célja nem a tanulás, vagy önmagunk képzése, de amelyek során mégis sok olyan ismeretet szerezhetünk, amelyek akár a munkaerő-piaci esélyeinket is javíthatják.

11. Emberektanulásiszándéka

12. Alapfokú végzettséggel rendelkező nők és férfiak motiváltsága

13. A felnőttképzés rendszere

14. Iskolarendszerű nappali felnőttképzés I Jellemzői: • Heti 5 alkalommal kell iskolába járni • Napi 6-7 órás oktatás

15. Iskolarendszerű nappali felnőttképzés II Előnyei: • Első szakma megszerzése esetén ingyenes ez a képzési forma • Egyéb juttatásokra is szerezhető jogosultság • Rá vagyunk kényszerítve a folyamatos tanulásra • Tanulás során bármikor segítséget kérhetünk

16. Iskolarendszerű nappali felnőttképzés III Hátrányai: • Ebben a képzési formában csak 23 éves korig tanulhatunk • Sok szabadidőnket elveszi • Munka mellett nappali képzésben valószínűleg nem tudunk részt venni

17. Iskolarendszerű esti és levelező felnőttképzés I Jellemzői: • Esti képzés esetén heti 2-3, levelező formában heti 1-2 alkalommal van oktatás, késő délután vagy az esti órákban • Napi 4-6 órás oktatás

18. Iskolarendszerű esti és levelező felnőttképzés II Előnyei: • Munka és család mellett is tudunk tanulni • Ha nem is minden nap, de találkozunk tanárainkkal, akiktől segítséget tudunk kérni • Magunk osztjuk be a tanulásra fordított időt

19. Iskolarendszerű esti és levelező felnőttképzés III Hátrányai: • Kevésbé vagyunk rákényszerítve a folyamatos tanulásra • Legtöbbször nem ingyenes

20. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés I Jellemzői: • A tanulás folyamatát irányítják • Az elsajátítást visszacsatolási pontokon figyelemmel kísérik, valamilyen módon értékelik • Az oktatás heti 1-2 alkalommal van

21. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés II Előnyei: • Munka és család mellett is tudunk tanulni • Szabadidőnk nagy része megmarad

22. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés III Hátránya: • Kevésbé vagyunk rákényszerítve a folyamatos tanulásra • Legtöbbször nem ingyenes

23. Munkaerő-piaci képzés Minden olyan képzés, melynek célja az egyén munkába állásának, munkahely megtartásának elősegítése vagy az aktív munkaerő képzése.

24. Egyéb (általános és nyelvi) képzés Új szakképesítés megszerzését, egy meglévő szakma mellé kiegészítő ismeretek elsajátítását, továbbá a személyiséget aktivizáló tréningeken való részvételt jelenti, melyek elsajátítása erősíti a felnőtt dolgozó munkavállalói pozícióját.

25. TávoktatásI Zárt rendszerű, irányított tanulási folyamat, mely meghatározott, előírt és pontosan felépített elsajátításra szerveződik, meghatározott követelmények teljesítése érdekében.

26. TávoktatásII Jellemzői: • Tér- és időfüggetlenség • Külön foglalkozásokon vezet be 1-1 témát • Hallgatóknak konzultációs lehetőséget biztosítanak

27. TávoktatásIII Előnyei: • Munka és család mellett is tudunk tanulni • Tanulásra fordított időt az egyén teljes mértékben maga osztja be

28. TávoktatásIV Hátrányai: • Kevésbé vagyunk rákényszerítve a folyamatos tanulásra • Legtöbbször nem ingyenes • Nehezen tudunk segítséget kérni a problémás tananyagrészekkel kapcsolatban

29. Távoktatásfeladatai • Esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban és szakképzésben • Kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása • A munkaerő folyamatos képzése, átképzése

30. E-learning típusai • Egyirányú információ áramlás • Személyes kapcsolat nélküli, de kommunikációt lehetővé tevő e-learning • E-learning személyes kapcsolattal

31. Nyitott tanulás Jellemzői: • Idő-függetlenség (a tanuló maga választja meg a tanulási folyamatban történő haladási ütemet, azt az időpontot, hogy mikor ér el a tanulmányok egy-egy szakaszának a végére, illetve a vizsgáig. • Tér-függetlenség (szakképzésben korlátozottan lehet érvényesíteni, mivel a szakmai készségek, jártasságok gyakorlása szakoktató nélkül nem megfelelő hatékonyságú)

32. A 2001.évi CI. Felnőttképzési törvény célja • Az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön • A felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek • Az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak • Eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon.

33. Felnőttképzési tevékenység Olyan rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi és szakmai képzés, továbbá felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

34. Felnőttképzési szerződés tartalmazza • Képzés célját • Képzéssel megszerezhető képzettséget, elsajátítható ismereteket, készségeket, kompetenciákat • Résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját • Vizsgára bocsátás feltételeit • Elméleti és gyakorlati órákról való megengedett hiányzás mértékét, annak túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket • Képzése helyét, időtartamát, ütemezését • Képzési díj mértékét, fizetésének módját • Részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit • Mindazt, amit más kormányrendelet előír