Piaci tökéletlenségek

1. Piaci tökéletlenségek

2. Erőforrások optimális felhasználása Egyensúlyi piaci allokáció: - a piaci mechanizmusok eredményeként kialakuló erőforrás allokáció, - a piaci szereplők egyéni motivációin, értékelésein alapulnak Társadalmilag optimális erőforrás allokáció: - az az erőforrás allokáció, amely a társadalom számára kívánatos

3. Piaci elégtelenség Akkor lép fel, ha a tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett erőforrás allokáció eltér a társadalmilag optimálisnak tekintethető erőforrás felhasználástól. - A tevékenységek egyéni és társadalmi megítélésének különbségein alapul a) társadalmi határhaszon: MSB - egyéni határhaszon MU b) Társadalmi határköltség: MSC - egyéni határköltség MC

4. Kialakulásának oka: - monopolhatalom - külső gazdasági hatások - közjavak - információs aszimmetria

5. Külső gazdasági hatások • Egy gazdasági szereplő tevékenysége közvetlenül érinti egy másik szereplő termelését, fogyasztását. • Létrejötte elsődleges szándékainktól független • Nem épül be az egyéni döntésekbe • Nincs piaca, piaci ellentételezése

6. Erdő Fafeldolgozó Szálloda faúsztatás (impregnálás) A tó vizének szennyezése a vegyszerrel

7. Az externáliák csoportosítása

8. Termelés területén érvényesülő külső gazdasági hatás Két termelő: A. és B. vállalat A vállalatok kibocsátása: QA és QB A vállalatok költségfüggvénye: TCA= f(QA) és TCB= f(QA, QB) Ha: , akkor „A” vállalat externális hatást gyakorol B. vállalatra (ha nagyobb, mint nulla, akkor negatív hatás, ha kisebb mint nulla , akkor pozitív hatás)

9. Fogyasztás területén érvényesülő külső gazdasági hatás Két fogyasztó: A. és B. A fogyasztott termékek: xA és yB A fogyasztók hasznossági függvénye: Ha: akkor xA fogyasztása externális hatást gyakorol B. fogyasztására (ha nagyobb, mint nulla, akkor pozitív hatás, ha kisebb mint nulla , akkor negatív hatás)

10. Pozitív fogyasztói externália Hatékonyság veszteség • Pozitív externália esetén a társadalmi optimum nagyobb, mint a piaci. • hatékonyság veszteséget okoz

11. Negatív termelői externália • a piaci optimum nagyobb mint a társadalmi. • Hatékonyság veszteség keletkezik

12. Pozitív fogyasztói és negatív termelői externáliák Lehetséges esetek: a) a pozitív hatás nagyobb, mint a negatív hatás Ekkor a társadalmi optimum nagyobb, mint a piaci optimum b) a pozitív hatás kisebb, mint a negatív hatás Ekkor a társadalmi optimum kisebb, mint a piaci optimum c) a két hatás megegyezik Ekkor a társadalmi optimum és a piaci optimum egybeesik. MSB

13. Jóléti veszteség megszüntetése: Meg kell határozni: • az externália forrását • mértékét. Probléma: sem az externália mértéke, sem az érintettek köre nem határozható meg könnyen. Minősítésük, számszerűsítésük sokszor szubjektív, pontatlan Megszüntetésének, kezelésének módja, eszköze • Jóléti közgazdasági iskola szerint • Jogi-közgazdasági iskola szerint (oka: a tulajdonjogok tisztázatlansága - ezt kell megszüntetni)

14. Externália internalizálása • Megegyezés • Kényszerű kártalanítás (bírósági közreműködést igényel) • adminisztratív eszközök (pl. hatósági előírások) • Közgazdasági eszközök (adók, támogatások) • Tulajdonjogok egyértelmű kijelölésével

15. Coase - tétel • Zérus tranzakciós költség és egyértelműen érvényesíthető tulajdonjogok mellett a tulajdonosi jogosítványok kezdeti kijelölésétől függetlenül ugyanahhoz az allokációs eredményhez vezetnek • A külső gazdasági hatás mennyisége mindig ugyanannyi lesz

16. Közjavak

18. Vegyes javak: • Túlzsúfoltságra hajlamos javak: nehéz a kizárás de van rivalizálás • Díjköteles javak: nincs rivalizálás, de könnyen kizárhatók a fogyasztók.

19. Keresleti görbe meghatározása

20. Potyautas magatartás • Az egyénnek az a kísértése, hogy másokra hagyja a közjószág beszerzését • Fogolydilemmához hasonló helyzet • Domináns stratégia: potyázás • Általános esetben: a tisztán egyéni mechanizmusok nem vezetnek a közjószág optimális mennyiségéhez

21. 21 Hardin (1968): a közlegelők tragédiája Egy falu legelője tíz tehenet tud eltartani és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik 10 helyett csupán 9 liter tejet ad , de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt idővel észreveszi egy másik gazda és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két gazdának fejenként 16 liter teje lesz. Minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy másik tehenet hajt a legelőre. Azonban nemsokára már azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna.

22. Közlegelő tragédiája Ha egy szabályokat betartó szereplő döntési helyzetbe kerül, akkor számára bármely időpontban nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenént alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végső soron a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak. Következtetés: A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. A közlegelő csapdahelyzet legismertebb gyakorlati példája a környezetvédelem, illetve környezetszennyezés.