Popp József

1. Popp József KAP-reform: 2014-2020 Debrecen 2011. november 11.

2. Globális kihívások

3. Globális kihívások mezőgazdasági perspektívából Energia-biztonság: növekvő olajáraknál újra fontos téma lesz 70%-kal nő az energiaigény 2050-re A Élelmezés-biztonság:világnépesség létszáma nő + étrend változik 2050-ig Alacsony CO2 kibocsátás Növekvő függőség Világnépesség létszáma: 7-ről 9 mrd főre nő Élelmiszer iránti kereslet nő Globális élelmiszer-termelés 70%-os növelésére van szükség kisebb területen, kevesebb víz-, energia-, műtrágya és növényvédő szer felhasználása mellett! Környezet-biztonság! közvetett földhasználat-változás korlátozása: A Megújuló Energia Direktíva! Input-intenzív mezőgazdaság helyett tudás-intenzív mezőgazdaság! Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át: szántóföld + gyepterület • Élelmiszer • Takarmány • Bioalapú anyag(pl. bioüzemanyag) 1 kilogramm hús előállításához 5-10-szer több takarmányra van szükség!

4. Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA) Energia Klíma-változás Élelem Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (FAO) Víz Növekvő kereslet 100%-kal 2050-re (IMWI) Főbb kérdések • Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását változó étrend mellett? • Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel? • Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára? • Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni? • Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett? • Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett? Biodiverzitás

5. A világ népességének növekedése • 2011.10.31. 7 milliárd fő • Évenként + 1,1% 70 millió fő • Napi gyarapodás: 200 ezer fő • Percenként 140 fő

6. Fogyasztói társadalom versus éhezés Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő) többet vásárol a kelleténél + ételhulladék nagy aránya …de nekünk nem (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő )! Kevesebbet vásárol a kelleténél, habár van élelem MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak!

7. A Föld biokapacitása (potenciál) Bioproductive segments A Föld felszínének csupán 22%-a biológialig termékeny Óceán:alacsony termékenység67% Óceán:termékeny 4% 22%:productive land +ocean Termőterület: 18% 13,1mrd ha: -1,6 mrd ha szántó +ült. -3,4 mrd ha gyep -4,0 mrd ha erdő -4,1 mrd ha egyéb Sivatag, jég és kopár terület 11% Alig/nem termékeny föld + óceán: 78% Termékeny föld + óceán: 22%

8. Élelmezésbiztonsági célú földvásárlás/földbérlés más országokban (2009) A multinacionális cégek földvásárlása Oroszországban és Ukrajnában felveti a kérdést, hogy élelmezés-biztonsági vagy kereskedelempolitikai célokat szolgál-e a befektetés? Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak Ezer hektár Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek által bérelt/vásárolt terület, ott egy négyzet szerepel. Forrás:UNEP/GRID-ARENDAL

9. Vízhasználat A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny:ma 7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején • Föld vízkészlete: 97,2% tenger, 2,3% jégtakaró, 0,5% légkör, folyó, tavak és talajvíz (édesvíz) • Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának78%-a esőből származik • A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja Forrás:IWMI ([2007)

10. Élelmiszerlánc vesztesége Termelők ételmaradék = el nem zárt vízcsap Term./betak.veszteség 20-40% Kártevő/betegség/technológiai veszt. Elő-feldolgozás Törött szem, hántolás 10-15% mennyiségben 25-50% értékben (minőség) Szállítás Kiömlés, szivárgás Raktározás Rovar, rágcsáló, baktérium Feldolgozás/Csomagolás Hámozás, darabolás Marketing Kiskereskedelem 5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok Fogyasztók/kereskedők Ételmaradék Fogyasztók Forrás:IWMI ([2007)

11. Élelmiszer-hulladék UK-ban a megvett élelmiszer 1/3 át kidobják!!!!!

12. A CRB élelmiszer-alindex alakulása(1960. január – 2011. június) Közvetlen összefüggés tapasztalható az élelmiszerár növekedése és éhséglázadások gyakorisága között 1967=100% Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír Forrás: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, KSH

13. KAP-reform

14. A mezőgazdaság jelentősége az EU-ban 2010: export 91 mrd €, import 84 mrd € (kiegyensúlyozott) • GDP 1,6%-a foglakoztatottak 5,4%-a • Mg + erdő az összterület 84%a • 13,7 millió farmnemzeti összeírás alapján (2007) (70% > 5 ha; 11%<20 ha: mezőgazdasági terület 77%-át művelik)) • Az élelmiszergazdaság 17,5millió főt foglalkoztat(az összes foglalkoztatott 7,7%-a) • Az elsőlegesen vidéki területek gazdaságában is a szolgáltató szektor a gazdaság motorja: - a foglakoztatottak 85%-át, - hozzáadott-érték 95%-át a nem mezőgazdasági szektorok képviselik Forrás: Európai Bizottság (2010)

15. Gazdaságok átlagmérete és az 5 ha-nál kisebb gazdaságok aránya Forrás: Eurostat, GSZÖ 2007

16. A gazdaságszerkezeti összeírás határértékei az EU egyes tagállamaiban • Dánia: 5 ha mg-i terület • Németország: 2 ha mg-i ter., 0,3 ha ültetvény, 8 szmarha, sertés, 20 juh • Svédország: 2 ha szántó, 50 tehén, 250 szmarha, 50 koca vagy 50 sertés, 50 anyajuh, 100 baromfi • Ausztria: 1 ha mg-i ter., 0,25 ha ültetvény, 3 szmarha, 5 sertés, 10 juh/kecske, 100 baromfi • Franciaország: 1 ha mg-i ter., 0,2 ha ültetvény, 1 tenyészállat, 2 szmarha, 6 anyajuh, 5 sertés • Magyarország: 0,15 ha mg-i ter., 0,05 ha ültetvény, 1 szmarha, sertés, juh, kecske, ló, 50 baromfi • Ciprus: 0,1 ha összter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 csirke • Lengyelország: 0,1 ha mg-i ter., > 0,1 ha + 1 szmarha/ló/koca, 5 sertés, 3 juh/kecske, 30 baromfi • Görögország: 0,1 ha mg-i ter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 baromfi • Írország: nincs határérték • Málta: nincs határérték • Románia: nincs határérték

17. Gazdaságok száma az EU tagállamokban

18. A közvetlen támogatás határértéke az EU tagállamokban

19. 110 105 100 95 90 85 80 75 70 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Output prices - EU-27 Input prices - EU-27 A mezőgazdasági input- és outputárak alakulása az EU-27-ben 1996=100% 1996 óta a mezőgazdasági outputárak 25%-kal csökkentek reálértékben miközben az inputárak kisebb ingadozás mellett ma is az 1996. évi szinten mozognak inputár outputár 2004-2010 közötta globális mezőgazdasági outputárak 50%-kal nőttek 1986-2003 átlagához képest, ugyanakkor az energiaár 220 és a műtrágyaár 150%-kal emelkedett

20. Lassú, korlátozott és asszimmetrikus ártranszmisszió az élelmiszerellátási láncban „Csuszó” „Csuszó” hatás Élelmiszerár- hatás D É J À VU? sokk (feldolgozók) (kiskereskedők) 125 120 Élelmiszeripar átadási ára Termelői árak Fogyasztói árak 115 110 105 100 Átlagos infláció (harmonizált fogyasztói árindex) 95 Jul-08 Jul-09 Jul-07 Jul-10 Jan-09 Jan-10 Jan-11 Jan-07 Jan-08 Nov-08 Nov-09 Nov-07 Nov-10 Mar-09 Mar-10 Mar-11 May-09 May-11 Mar-07 Mar-08 May-08 May-07 May-10 Sep-08 Sep-09 Sep-07 Sep-10 A mezőgazdaság részesedése az élelmiszer-ellátási láncban a 2000-2005 között 29-ről 24%-ra csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripar, a nagykereskedelem és kiskereskedelem részesedése egyaránt nőtt. Forrás: Európai Bizottság (2011)

21. Éghajlatváltozás: az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások A mezőgazdaság felel az ÜHG-kibocsátásának 10,3%-áért, ami 2010-ben 22%-os csökkenést jelentett 1990-hez képest (az összes ÜHG-kibocsátás 17,4%-kal esett vissza). ▲ Áradások ▲ Melegebb és szárazabb nyarak ▲ Tengerszint ▲ Növényi kártevők/betegségek▲ Szántóföldi növény- és gyephozam ▼ Állategészségügyés -jólét ▼Nyári esőzés ▲ Téli viharok és árvízek ▲ Tenyészidőszak, hozamok ▲ Megfelelő termőföld ▲ Kártevők/betegségek kockázata ▲Téli esőés árvíz ▼ Nyári esőzés ▲ Aszály, vízhiány ▲Tatalajerózió kockázata ▲ Hozam, termeszthetőnövények határa ▼ A rendelkezésre álló víz ▲ Aszály és kánikula ▲ Talajerózió ▼ Termésidőszak, hozam ▼ Optimális területek a növénytermesztéshez Forrás: Európai Bizottság (2010)

22. Az EU kihívásai Gazdasági kihívások Élelmezésbiztonság Árvolatilitás Gazdasági válság Környezeti kihívások ÜHG kibocsátás Talaj pusztulása Víz/levegő minősége Élőhely and biodiverzitás Térségikihívások Vidék életképessége Diverzifikált mezőgazdaság az EU-ban Gazdaság Környezet Térségi

23. A KAP tervezete 2014-2020 között A 2 pilléres szerkezet marad, de A közvetlen támogatások célzottabb és igazságosabb elosztása: Kötelező „zöld” komponens az 1. pillérben (fenntartható ökoszisztéma támogatása): 1. pilléres boríték 30%-a A közvetlen támogatások közelítése a tagországok között Aktív farmerek célzott támogatása Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása Legnagyobb gazdaságok támogatásának korlátozása Piaci támogatásés válságkezelés: Jelenlegi eszközök átalakítása Új válságkezelési eszközök (nem az MFF keretében) Az Európai Globalizációs Alapintervenciós hatáskörét a gazdálkodókra is kiterjesztették Vidékfejlesztési politika: Eredményre összpontosít Összehangolás egyéb uniós alapokkala Közös Stratégiai Terv keretében Kiemelt hangsúlyt helyez a kutatásra, innovációra és tudástranszferre

24. A KAP támogatása a 2013. évi szinten marad (nominál értékben) Milliárd € (folyó áron)

25. Közvetlen támogatások

26. Kihívások: közvetlen kifizetés története Kifizetések a történelmi (intézményi) árveszteség alapján: legitimitás problémája Kifizetés €/ha Aktuális kifizetés Átalány/ha „Szükséges” kifizetés Régió1. Régió2. Hozamok Megjegyzés: egyes tagországokban számos régió; ahány régió, legalább annyi hektáronkénti támogatás, régión is belül is különböző hektáronkénti támogatás a történelmi termelési szerkezet (növénytermesztés és állattenyésztés) függvényében Forrás: Saját illusztráció

27. Egy hektárra jutó közvetlen támogatás Az adott tagország támogatása az EU-27 átlagtámogatási szint 90%-a és a saját támogatási szint különbségének az 1/3-val nő, ha a hektáronkénti közvetlen támogatás nem éri el az EU-27 átlagának 90%-át. Ezt az EU-27 átlagát meghaladó hektáronkénti támogatásban részesülő tagországok finanszírozzák. Forrás: Európai Bizottság (2011)

28. Egy hektárra jutó közvetlen támogatás Átalánytámogatás bevezetése az összes közvetlen támogatás közel 16%-ának (7 mrd €) újraelosztását jelentené,de csupán 665 millió € kerül újraelosztásra (érdemben alig változik az átlag feletti támogatási szint) HU Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai

29. Egy hektárra jutó közvetlen támogatás változása A támogatások újraelosztására 2014-2018 között több lépcsőben kerül sor! A támogatások újraelosztása néhány % csökkenést jelent az átlag felett támogatott tagországban A tagországok az 1. pillérből 10% támogatást a 2. pillérbe csoportosíthatnak A EU-27 átlagtámogatási szintjének 90%-át el nem érő 12 tagország a 2. pillérből csoportosíthat át 5% támogatást az 1. pillérbe Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai

30. Közvetlen támogatások (1) 2014-ben az EU gazdálkodói jogosultak lesznek: és (+) • Kötelezőprogramok(minden tagország): • Alaptámogatási program • Fenntartható ökoszisztéma program „zöld” komponens • Fiatal gazda program • Önkéntes programok(tagországidöntés): • Kedvezőtlen adottságú terület (KAT) • Termeléshez kapcsolt támogatás Kifizetések feltétele a cross compliance teljesítése Minden gazdálkodó jogosult a mezőgazdasági tanácsadó rendszer igénybe vételére Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása (kötelező tagállamnak, önkéntes gazdáknak) Támogatási jogosultságot kaphat a gazdálkodó, aki 2011-ben az összevont területalapú támogatási rendszerben (SPS) legalább egy támogatási jogosultságot aktivált vagy kizárólag zöldséget, gyümölcsöt és/vagy szőlőt termelt; 2011-ben az egyszerűsített kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amely 2003. június 30-án nem minősült kultúrállapotban tartott terültnek.

31. Közvetlen támogatások (2) Vagy Degresszivitás éscapping (zöld komponens kivételével minden jogcím) Termeléshez kapcsolt tám. KAT támogatás • Különböző ágazatok • Közvetlen támogatási boríték 5% vagy 10%-a • Önkéntes • Kedvezőtlen adottságú terület • Közvetlen támogatási boríték maximum 5%-a • Önkéntes Kisgazdaság támogatása • Támogatási jogosultság és ellenőrzés egyszerűsítése • Tagország által meghatározott átalánytámogatás előírt feltételek függvényében • 2014-től kezdődően • Közvetlen támogatási boríték maximum 10%-a Fiatal gazdák támogatása • Aktív gazda • < 40 év • 5 évig • Közvetlen támogatási boríték maximum 2%-a • Cross compliance • Egyszerűsített – Klímaváltozás Fenntartható ökoszisztéma támogatása • Vetésváltás • Állandó legelőterület • Ökológiai célú terület • Közvetlen támogatási boríték 30%-a Alaptámogatás • Aktív gazdálkodó • Új támogatási jogcím 2014-től • Nemzeti vagy regionális átalánytámogatás/jogosult ha

32. Közvetlen támogatások szabályozása Közvetlen támogatási boríték (KTB) újraelosztása Tagországok közöttfokozatosan (20142018) Gazdaságok között: hektáronkénti átalánytámogatás régiós vagy tagállami szinten 2018 végéig a 2014-ben bevezetésre kerülő új támogatási jogcímek alapján 2020 utánátalánytámogatás bevezetés uniós szinten A jelenlegi SPS rendszerhez hasonlóan fog működni: A jogosultságok aktiválása a támogatásra jogosult hektárok száma alapján A Nemzeti Tartalék kezeli az összes speciális esetet Új támogatási kritérium: aktív farmer Összes nem mezőgazdasági tevékenységéből származó bevételének legalább 5%-ával egyenlő közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évben Alaptámogatás feltétele a zöld komponens és a fiatal gazda támogatás Alaptámogatás (AT) KTB szabályozás: Recital 22 &Annex III (nat. ceilings) Art. 21, 22 Art. 22(7) Art. 25 Art. 23 & 24 Art. 9 Art. 36(1), 29(1), 34(1)

33. Alaptámogatást kiegészítő támogatás (top up) Kötelező a tagországok és gazdaságok számára, ha alaptámogatásra igényt tartanak Kiegészítő hektáronkénti támogatás 3 feltétel teljesítésével a mezőgazdasági terület típusának függvényében Vetésváltás a szántóterületen: minimum 3 növény (max. 70% és min. 5%) A szántóterület és ültetvény legalább 7%-át ökológiai célokra kell hasznosítani (területpihentetés, terasz, tájvédelem, védelmi sávok létesítése stb.) Az állandó gyepterületet meg kell őrizni gazdasági szinten „Fenntartható ökorendszer támogatás”vagy a klímaváltozás mérséklését és környezetvédelmet szolgáló támogatás (zöld komponens) KTB szabályozás: Art. 29-33

34. 40 év alatti életkor, aktív gazdálkodó Alaptámogatást kiegészítő hektáronkénti támogatás(+25%) legfeljebb a gazdaságok tagországi átlagméretéig (ha tagországi átlag 25 ha alatt van,akkor legfeljebb 25 ha), 5 évig folyósítható Tagállamonként a közvetlen támogatási boríték legfeljebb 2%-a Fiatal gazdák támogatása KTB szabályozás: Art. 36 & 37

35. Termeléshez kapcsolt támogatás Következő szektorokra terjed ki: durum búza, fehérjenövények, rizs, héjas gyümölcs, energia növény,keményítő burgonya, tej és tejtermékek, vetőmagvak, szántóföldi növények, juh- és kecskehús, marha és borju, grain legumes, olívaolaj, selyemhernyó, len és kender,szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség A közvetlen támogatási boríték %-át a tagország határozza meg az alábbi feltételek mellet: Normál esetben legfeljebb 5% Speciális tagországok (SAPS-ot alkalmazó tagországokat is beleértve) számára derogáció esetében legfeljebb 10% Speciális támogatás gyapotra (nem opció – kötelező az 1979. évi csatlakozási törvény szerint) Kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatása Egyéb opciós támogatási programok KTB szabályozás: Art. 38-41 Art. 42-46 Art. 34 & 35

36. Tagország dönt a kisgazdaságok támogatásásról Átalánytámogatás: Kedvezményezettként a nemzeti átlagos gazdasági közvetlen támogatási szint legfeljebb 15%-a Vagymax. a nemzeti átlagos hektáronkénti közvetlen támogatásx3ha Minimum 500 EUR (CY, MT: min. 200 EUR) és maximum 1000 EUR 2014 október 15-ig lehet igényelni, de később, 2020-ig már nem Egyszerűsített alkalmazásés ellenőrzés Nincs cross compliance, nincs zöld komponens Feltételek: Támogatási jogosultságok száma megegyezik a támogatásra jogosult hektárok számával Kisgazdaságok támogatása KTB szabályozás: Art. 47-51

37. A közvetlen támogatások korlátozása: 20% 150 000 és 200 000 euró között 40% 200 000 és 250 000 euró között 70% 250 000 és 300 000 euró között 100% 300 000 euró felett A gazdaságok munkaerő intenzitását is figyelembe veszik fizetett bérek és járulékok levonhatók a támogatásokból Degresszivitás, alaptámogatás korlátozása (capping) KTB szabályozás: Art. 11

38. A közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozásából (capping) származó összeg A capping eredményeként összesen 186 millió euró kerülne a 2. pillérbe az érintett tagországban (a modulációval 3 milliárd euró jut a 2. pillérbe 2013-ra, utána megszűnik)

39. Health Check (2008): moduláció és közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozása • Modulált források az „új kihívásokra” fordíthatók (klímaváltozás, energia, biodiverzitás, vízkészlet-gazdálkodás stb.)

40. Vidékfejlesztés 41

41. Vidékfejlesztés Egységes uniós támogatási alapok Közös Stratégiai Keret Partnerségiszerződések Eredményszemlélet Vidékfejlesztés szabályozása Hat vidékfejlesztési prioritás Mintegy 20 intézkedés (tengelyek nélkül) Programozás Finanszírozás Monitoring and kiértékelés Európai Innovációs Partnerség „Mezőgazdaságitermelékenység és fenntarthatóság” KAP/EU politikai célja Europe 2020 Életképes élelmiszer-termelés Természeti erőforrások és a klímavédelem fenntartható menedzselése Kiegyensúlyozott térségi fejlődés Egyszerűsítés

42. A vidékfejlesztés (VF) szabályozása Europe 2020: Hat prioritiási téma VF szabályozása: • Tudástranszfer és innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban • Mezőgazdaság versenyképességének és gazdaságok életképességének erősítése • Élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a mezőgazdaságban • Mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése • Erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszergazdaság és erdészet szénkibocsátásának és –felhasználásának csökkentése • Szegénység csökkentése és a vidéki térségek gazdasági fejlődése Art. 5

43. Intézkedések: Tudástranszfer és információ Beruházások támogatása, magasabb támogatási intenzitás a kollektív beruházásokra és integrált projektekre Gazdaság- és üzletfejlesztés különös tekintettel a kisgazdaságra, fiatal gazdákra és kisvállalkozásokra Termelői csoportok támogatása Agrár-környezetgazdálkodás és klímaváltozás mérséklése: új alapfeltétel, nagyobb rugalmasság, közös cselekvés (a 2. pillér támogatásainak max. 25%-a) Nagyobb támogatás az organikus gazdálkodásnak Kedvezőtlen adottságú területek támogatása új feltételekkel (60%-ban rossz vízelvezetés, 15% lejtés stb.); a 2. pillér támogatásainak max.10%-a; a jelenlegi KAT szubvenciója 20014-2017 között folyamatosan megszűnik Együttműködési eszközök, mintaprojektek, élelmiszerlánc, helyi termék promóciója Új kockázatkezelési eszköztár Leader program Mintegy 20 intézkedés eszköztára (tengelyek nélkül) VF szabályozása: Art. 15-41 Art. 42-45

44. Intézkedések: A jogalkotók három, kockázatkezeléshez kapcsolódó intézkedést javasolnak: biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire; kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, illetve környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére; jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a jövedelmek csökkenése meghaladja az előző három esztendő vagy az előző öt esztendő valamely hároméves periódusa átlagának 30 százalékát (a kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70 százaléka) Egyéb intézkedés: kockázatkezelési eszköztár VF szabályozása: Art. 15-41

45. Jelenlegi programok (nemzeti vagy regionális) Stratégia, beleértve a célokat Alprogramok, pl. fiatal gazda, kisgazdaság, hegyvidéki terület, rövid élelmiszerlánc, szerkezetátalakítás alatt álló szektorok Előkészítés, jóváhagyás és módosítás Ex-ante feltételrendszer Programozás VF szabályozása: Art. 7-9 Art. 10-13 Európai Innovációs Partnerség a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság érdekében Art. 61-63 • Cél: termelékeny és fenntartható mezőgazdaság előmozdítása a kutatás és innováció alkalmazásával a termelési gyakorlatban • Eszközök: innovációs projektek támogatása Innovatív helyi együttműködés díja Art. 56-60

46. Tagországi boríték Objektív kritérium és a jelenlegi forráselosztás alapján Rugalmasság a 2 pillér között Társfinaszírozás mértéke 85% legkevésbé fejlett régió; külső régiók; 50% többi régió 80-90% bizonyos intézkedésekre; 100% innovációs projektekre Legalább 5% Leader programokra Finanszírozás VF szabályozása: Art. 64 Art. 65-66 Monitoring és kiértékelés • Közös Monitoring és Értékelési Rendszer • Közös indikátorok • Monitoring bizottság • Ex-ante and ex-post értékelés Art. 74-86

47. Vidékfejlesztési támogatások 2014-2020 között: objektív kritérium alapján a jelenlegi támogatás 90-110%-a között Forrás: Európai Bizottság (2011)

48. Mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése

49. Piacszabályozó eszközök Fenntartható fogyasztás – Iskolagyümölcs és Iskolatej Fogyasztói kapcsolat • Nagyobb támogatás • Magán társfinanszírozási lehetőség Közös cselekvés ösztönzése – pozíció javítása az élelmiszerláncban Közös válasz gazdasági és környezeti kihívásokra • Gyorsabb elismerés: TSZ*, TSZ társulások,Szakmaközi Szervezetek • Átlátható versenyszabályok • Vidékfejlesztési támogatás (kezdő vállalkozás és együttműködés támogatása) A kutatás és innováció nagyobb támogatása Jobban működő élelmiszerlánc Piaci orientáció • Egyes támogatások megszüntetése (sovány tejpor, komló és selyemhernyó) • Termelési korlátozás megszüntetése (cukor, bor) Mezőgazdasági termelők versenyképessége Erősebb biztonsági háló • Kivételes eszközök – nagyobb rugalmasság és hatáskör • Állami intervenció/magántárolás – egyszerűsített,hatékonyabb válasz válság időszakában • Támogatás válság időszakában TSZ: termelői szervezet

50. Egységes közös piacszervezés Állami intervenció Durum búza és cirok kiesik (marad búza, árpa kukorica, rizs) Opciós intervenció kiterjesztve marha- és borjuhúsra (lásd árpa, kukorica és rizs) Automatikus tendereztetés vaj és sovány tejpor esetében (lásd búza) Magántárolás támogatása Kiterjesztve lenre és sovány tejporra (cukornál is fennmarad) A vaj magántárolása opciós lehetőség lesz Cukor agrárrendtartása Kvóta megszűnik(2015.09.30) Magántárolás fennmarad Kötelező írásos szerződés termelők és feldolgozók között fennmarad Piacszabályozásra jogosult piaci zavar esetében CMO szabályozás: Piaci intervenció Art. 10 Art. 12(1)(c) Art. 20(b) Art. 16 Ex Art. 55-64 Art. 16 Art. 101 Art. 155