A TERMELŐ EMBER

1. A TERMELŐ EMBER

2. ELŐZMÉNYEK A ZSÁKMÁNYOLÁS KORA • Az őskor embere a köveket, husángokat fegyverként, szerszámként használta • Az ember a zsákmányolás közben szerzett tapasztalatai segítségével tökéletesítette szerszámait, fegyvereit, élelemszerző technikáit • Az egymásrautaltság összetartotta az embereket

3. A ZSÁKMÁNYOLÁS KORA • A közös munkát nemek és életkor szerint osztották meg • Az ember megismerte, használta és előállította a tüzet • A közös munka során alakult ki és fejlődött az ember beszéde

4. FOGALMAK • HORDA: Az élelem megszerzését leginkább biztosító életközösség • KÖZÖSSÉGI TULAJDON: Senki nincs kizárva a természet javainak használatából • NAGYCSALÁD: nagyszülők, szülők, gyerekek együttélése • NEMZETSÉG: vélt, vagy valódi közös őstől származó, vérrokonsággal összekapcsolt emberek csoportja

5. ÖSSZEFÜGGÉSEK • A változó természeti (éghajlati) körülmények kihatnak az ember életmódjára, az embert alkalmazkodásra késztetik • A tűz előállításának képessége lehetővé tette a fémek megismerését, használatát előállítását. • A zsákmányolás során az ember felfedezte az élelemtermelés technikáit. • A vándorlás során az emberek kapcsolatba kerültek más emberekkel(kultúrákkal) akikkel kicserélték eszközeiket, ismereteiket

6. A ZSÁKMÁNYOLÁSTÓL A TERMELÉSIG

7. AZ ŐSKOR KORSZAKAI Kőkorszak: az emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak Paleolitikum: őskőkorszak – pattintott kőkor Neolitikum: újkőkorszak – csiszolt kőkor (i.e.10000-3000) i.e.70000-10000 éve utolsó jégkorszak

8. TÉNYEK • KB. 30000 évvel ezelőtt kihal a Neander-völgyi ősember • KB. 160000-60000 a mai ember (homo sapiens sapiens) kialakulása és elterjedése a Földön • Ez a földtörténet jégkorszaka idején történt • KB. 15-10000 évvel ezelőtt véget ért a jégkorszak

9. A JÉGKORSZAK UTÁN • A maihoz hasonló éghajlati viszonyok kialakulása • A jégtakaró visszahúzódik a sarkkörök felé • A térítők (Rák, Bak) mentén lassú elsivatagosodás kezdődik • A fő élelemforrást jelentő nagytestű emlősállatok kipusztulnak • (mamut, gyapjas orrszarvú, óriás antilop…)

10. EURÓPA A JÉGKORSZAK IDEJÉN

13. KÖVETKEZMÉNYEK • A vadászat nem biztosít elegendő táplálékot • A gyűjtögetés szerepe megnő • Az embert a gyűjtögetés során szerzett tapasztalatok rávezetik a termelésre • Kialakulnak az első termelő közösségek- Az ember tudatosan termel, állít elő élelmiszert • Földművelés • Állattenyésztés

14. A „TERMÉKENY FÉLHOLD”

15. A „TERMÉKENY FÉLHOLD” A TERMELÉS FELTÉTELEI: • Csapadékban gazdag,tápanyagokban dús talaj • Megfelelő éghajlati adottságok (napsütés, hőmérséklet) • Őshonos vadon élő, házasítható állatok • Vadon termő gabonanövények • Bővülő termelési ismeretek

16. A TERMELÉS KEZDETEI

17. ÁLLATTENYÉSZTÉS • HÁZIASÍTÁSI LÁZ: sertés, juh, kecske, kutya, szarvasmarha ló, baromfi • Elsődleges hasznosítás: hús, bőr, csont • Másodlagos hasznosítás: tej, tojás, gyapjú, igavonó erő • Álatartó nomád közösségek létrejötte a földművelésre alkalmatlan területeken (sivatag pereme, sztyeppe)

18. FÖLDMŰVELÉS • A gyűjtögetés tapasztalatai vezetik rá az embert a földművelésre • Mezőgazdasági termelő közösségek létrejötte • Hegyvidék: elegendő csapadék • A folyóvölgyekben: öntözés • Új eszközök: kapa, ásóbot, sarló, igavonó állatok • Letelepedett életmód- településforma FALU

19. AZ ÉLELEMTERMELÉS FORRADALMA • Az élelemtermelés új települési és munkamegosztási viszonyokat eredményezett • A kedvező termelési feltételek a megtermelt javak mennyiségének jelentős növekedését eredményezték • A közösség többet termelt, mint amit elfogyasztott – Kialakul a FELESLEG • FELESLEG- MUNKAMEGOSZTÁS-MESTERSÉGEK

21. A MESTERSÉGEK SZÜLETÉSE • A felesleg lehetővé teszi, hogy a közösség nem minden tagjának kell részt venni a termelésben. ÚJ TÍPUSÚ MUNKAMEGOSZTÁS • Kialakuló mesterségek • Szövés-fonás, fazekasság, bőrművesség, fémművesség • A termelőmunka és a védelem szervezése- Vének Tanácsa • Papok, katonák – Törzs : védelmi szerep