Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek

1. Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek

2. Mi a TARTALOM ? • Az információközvetítő tevékenység a tudástársadalomban értelmezett ismeretek közvetítését jelenti. • A könyvtár számára a tudás szövegekben jelenik meg. • A tartalom a szöveg jelentése. • Azt az üzenetet kell megkeresni és kifejezni, amelynek információs értéke van annak a közönségnek a számára, amelyet az információs rendszer célközönségének, használóinak tekintünk.

3. Tartalomelemzés, tartalmi feltárás • A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg : • A dokumentumok formai leírását és azonosítását, ez a formai feltárás, katalogizálás, illetve a bibliográfiai leírás feladata. • A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel a tartalmi feltárás foglalkozik. • Tartalmi feltárás: osztályozás, információkereső nyelvek

4. Feldolgozás • A feldolgozás célja • Az állomány reprezentálása, áttekinthetővé tétele (formai és tárgyi szempontok) • Az információk visszakereshetővé tétele • Kompatibilitás, szabványosság

5. A feldolgozás szempontjai • Azonosítás: egyértelmű kapcsolat a dokumentum és a leírás között • Formai feltárás: bibliográfiai leírás • Tartalmi feltárás: különböző szinteken valósul meg • Visszakereshetőséget biztosító adatszerkezet

6. A tartalmi feltárás feladata • A szöveg egyedi információinak elemzése • A tartalom meghatározása • Tartalmi csoportok kialakítása • Hasonló tartalmú információk együtt tartása • Valamennyi tartalmi információ visszakereshetővé tétele

7. Az osztályozás logikai alapjai • Az osztályozás alapvető gondolkodási tevékenység. • A megismerési folyamat során az objektumokat egyrészt szétválasztjuk különböző eltérő tulajdonságaik alapján, másrészt azonos vagy hasonló tulajdonságaik kiemelésével csoportosítjuk őket. • Egy osztályba tartoznak azok az objektumok, amelyek ugyanazzal a közös tulajdonsággal rendelkeznek

8. Az osztályozás logikai alapjai • Osztályalkotás: az osztályt jellemző kritériumok meghatározása. • Osztályba sorolás: a hasonló egyedek csoportosítása, annak a megállapítása, hogy mi mibe tartozik bele.

9. Az osztály • A fogalom a terjedelmét alkotó dolgok osztályát képviseli. • Az osztály az elemek olyan nyílt összessége, melyet közös tulajdonságok, ismertetőjegyek jellemeznek.

10. Műveletek osztályokkal Egyesítés, unió (jele: U): VAGY, OR, logikai összeadásKét halmaz egységesítésén azt a halmazt értjük, melybe a két halmaz valamennyi eleme beletartozik. Pl.: Séta(A) VAGY Evés(B) = a két cselekvést külön vagy együtt is végezhetem, ha vannak közös ismertetőjegyek. Bővítem a találati halmazt

11. Műveletek osztályokkal Metszet (jele: ∩ ): ÉS, AND, logikai szorzásKét halmaz metszetén azt a halmazt értjük, melynek elemei mindkét eredeti halmazban megtalálhatók, tehát a közös elemek halmazát. Pl.: Séta(A) ÉS Evés(B) = a két cselekvést egyszerre végzem, tehát séta közben eszem, vagy evés közben sétálok. Szűkítem a találati halmazt

12. Műveletek osztályokkal Különbség (jele: \): DE NEM, NOT, logikai kivonásKét halmaz különbségén azt értjük, amely egyiküknek eleme, de nem az a másikuknak. Pl.: Séta(A) DE NEM Evés(B) = A két terület közös ismertetőjegyei nem tartoznak az új fogalomba, vagyis séta közben nem eszem.

13. Műveletek osztályokkal • Komplementer halmaz képzése - U halmaz jelölje most az összes lehetséges halmaz együttesét, pl.: egy könyvtár valamennyi dokumentumát. A pedig annak egy részhalmaza. Pl. kézikönyvek

14. Hierarchikus osztályozási rendszerek • Elv: osztályozás = besorolás egy előre meghatározott rendszerbe • Alapja filozófiai tudományfelosztás • Tudományok rendszerezése • Cél: a tudományt mint egységes egészet részekre osztani • Felosztási szempontok • Tudományok tárgya • Megfigyelő nézőpontja • Tudományok eredete

15. Egyetemes Tizedes OsztályozásETO • az emberi ismeretek egészét felölelő egyetemes rendszer; • részletezettsége nagyobb minden más osztályozásnál; • jelzetei egyértelműen rögzítik a szakok sorrendjét; • a számjelzetek alkalmassá teszik nemzetközi használatra; • jelzetalkotási módszerei lehetővé teszik a táblázataiban fel nem sorolt fogalmak osztályozását is; • új fogalmak beépítése a táblázatokba folyamatosan megoldható a tizedes számok továbbosztásával és az üresen hagyott számok felhasználásával; • bibliográfiai, katalóguskészítési és raktározási célra egyaránt használható

16. Egyetemes Tizedes OsztályozásETO • Teljes kiadás (kb. 120-200 ezer fogalom) • Közepes kiadás (kb. 50-60 ezer fogalom) • Rövidített kiadás (kb. 15-25 ezer fogalom) • Speciális (szakágazati) kiadások

17. Az ETO struktúrája • Főtáblázat, amely az elsődleges tárgykörök jelzeteit tartalmazza. • Segédtáblázatok és alosztások • Mutató

18. Az ETO főtáblázatai 0 Általános tartalmú művek 1 Filozófia, pszichológia 2 Vallás, teológia 3 Társadalomtudományok 4 (1964 óta betöltetlen főosztály, eredetileg Nyelvészet) 5 Alaptudományok. Matematika. Természettudományok 6 Alkalmazott tudományok 7 Szépművészetek. Iparművészetek. Szórakozások, játékok, sport 8 Nyelvészet. Irodalom 9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

19. A könyvek gerincén és a katalóguscédulákon található ETO-szakszám vagy szakjelzet 3 számjegyből áll: • az első a főosztályt, • a második és harmadik számjegy a tizedes osztásból ered, melyeket 0-9-ig terjedő számokkal írhatjuk az első jegy mellé. K 29 550 Kecskeméti Tibor (1930–) Geological guidebook to Hungarian wines / Tibor Kecskeméti, Árpád Keresztesy ; ed. by Hungarian Geological Society. – [Budapest]: Hung. Geological Soc., 1993. – 43 p., [1]tfol. : ill., részben színes ; 18 cm ISBN 963 8221 20 8 fűzött : ár nélkül Tft.: Keresztesy Árpád (1929) Mt.:Magyarhoni Földtani Társulat (Budapest) (közr.) Ut.: Földtani TársulatMagyarhoni Földtani Társulat (Budapest)

20. Másik példa Georg A. RadtkeA hullámos papagáj című könyvének raktári jelzete: 636 R 24 ETO-szám (636 = Állattenyésztés, állattartás)   Cutter-szám (Radtke, Georg A.)

21. A következő oldalakon az ETO egyszerűsített táblázatát mutatom be. • Ennek tájékozódási szinten való ismeretét azért gondolom fontosnak, mert ha meghatározott céllal kell könyvtárban gyűjtőmunkát végezni, vagy más feladatra felkészülni, akkor ne ijedjünk meg a sok szám láttán, hanem célirányosan ott keressük az irodalmat, amelyik szakjelzetnél, tudományágnál fellelhető az adott szakirodalmi mű.

22. Pl. Könyvtárosok kézikönyve 020 ETO szám K89 Cutter szám

25. Pl.:Berend Mihály: Genetikai abc 575.1 ETO szám B54 Cutter szám

26. Pl.:Ábrahám Ambrus: Anatómia, élettan 611 ETO szám A14 Cutter szám

27. Pl.: Pataky Dénes: A hajó a művészetben 75.047(4)"00/19":629.12 ETO szám P43 Cutter szám

28. Pl.:Falus Róbert: Apollón lantja : A görög-római irodalom kistükre 871(091) ETO szám F15 Cutter szám

30. Tizedes elvű hierarchia 6 Alkalmazott tudományok 62 Műszaki tudományok 621 Általános gépészet 621.3 Elektrotechnika 621.39 Híradástechnika 621.396 Rádiótechnika 621.396.6 Rádióberendezések 621.396.61 Rádióadó berendezések

31. 6 Alkalmazott tudományok 62 Műszaki tudományok 621 Általános gépészet 621.3 Elektrotechnika 621.396.6 Rádióberendezések 621.39 Híradástechnika 621.396.61 Rádióadó berendezések 621.396 Rádiótechnika Minél szűkebb a fogalom, (minél specifikusabb) annál hosszabb ETO jelzet tarozik hozzá.

32. Szakkatalógus • A leíró katalógus mellet a szakkatalógus is a könyvekről készült cédulákat tartalmazza. • Nem betűrendben, mint az előző, hanem az ETO rendjében. • Gyakran szabad szöveggel felodják a jelentését • Híradástechnika 621.39 • Ezek az ETO jelzetek a világon mindenütt, ahol használják, ugyan azt a fogalmat jelölik.