Miért volt jogbiztonságos a BÜK javaslata ?

1. Miért volt jogbiztonságos a BÜK javaslata ?

2. Miért volt jogbiztonságos a BÜK javaslata ? Mert nem létezik tartalmilag egységes „ügyvédi "tevékenység". Nincs szakügyvédi rendszer, az ügyvédek a jog teljes spektrumában dolgozhatnak vegyes praxisban is. Mint a szellemi szabadfoglalkozások általában, a tevékenység nem egységes, annak egészére, de egységeire, földrajzi vagy korcsoportokra, szakosodásra lebontható "jellemző" kereset sincs. Szociológiai felmérés nincs. Természetesen adatbázis sincs. Mi a költők, zeneszerzők, alkotóművészek tevékenységére jellemző kereset? A KSH-ban közösen 3 éve képtelenek vagyunk a legegyszerűbb nómenklatúra rendszert kialakítani és ahhoz díjakat kötni, pedig kölcsönös a törekvés.

3. Miért volt jogbiztonságos a BÜK javaslata ? Mert diverzifikált az ügyfélbázis és annak fizetési hajlandósága. Eltérő tartalmi, minőségi elvárások vannak még az azonos ügytípusban is. Ebből következően eltérőek az ügyvédi költségek. (Luxus és fapados szolgáltatások egymásmellettisége.) Nincs teljes munkaidős önfoglalkoztatási kényszer, azaz megállapíthatatlan, hogy az ügyvédség egésze átlagolva munka-kapacitásának mely részét fordítja bevételszerzésre. Sok "hobbi" és gazdasági okból kényszerpihenős ügyvéd lehet és van, akik egy-egy ügyfélnek, vagy korlátozott időkeretben dolgoznak (idősebbek, kismamák, egyéb jövedelmekkel is rendelkezők). Sok a kapacitásfelesleg. Budapest minden kerületében van éhbérért dolgozó szegény és drága ügyvéd, eltérők a költségszerkezetek, a klientúra. Budapesten nagyobbak a különbségek, de arányaiban sokkal több a szegény, leszakadt és a részfoglalkozású ügyvéd.

4. Miért volt jogbiztonságos a BÜK javaslata ? Mert nincs kötelező, ajánlott, ajánlható vagy követhető díjképzési elv. Az ügyvédi díj az Ügyvédi Törvény szerint szabad megállapodás tárgya. Az ügyvédi hivatásrend nem alkalmazhat ajánlott díjtételeket és tarifákat, még a sztenderdizálható szolgáltatások esetében sem, mert a GVH ezt kartellmagatartásnak minősíti. A növekvő létszám, a határkeresztező ügyvédi tevékenység, a székhelyszolgáltató, ingatlanközvetítő, cégmenedzser cégek átnyúló tevékenységei folyamatos árharcot eredményező helyezet okoznak. Egyetlen tarifa-tipus létezik: a kirendelt és pártfogó ügyvédek állam által IRM rendelettel megállapított munkadíja (3000 forint/óra). Az ennek alapján elérhető havi maximális bevétel (max 5 napi számlázható órával) 300 ezer forint, az ebből realizálható kereset a minimálbér alatt van. (A kirendelésekről viszonylag pontos adataink vannak: kb 4-szeres túljelentkezés van.)

5. Miért volt jogbiztonságos a BÜK javaslata ? Mert az ügyvédi tevékenységre nincs béradat. Nincs adatbázis. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa nem tartalmaz ügyvédi adatot. Nem is lesz, mert nincs behatárolható feladatkör és annak nincs mérhető ellenértéke, nincs bér. A tevékenységgel kapcsolatban pedig csak mérhetetlenségi faktorok vannak. Más foglalkozásoknál vannak világos munkakörök, melyeket a piac beáraz, amit bérrel és bevallással verifikálnak. Mert nem tudunk bevallást tenni. Nem találtunk olyan szakértőt, aki meg tudta volna mondani, hogy az ügyvéd adózó milyen módon tudná megállapítani a tevékenységre jellemző kereset összegét, vagy a tevékenység piaci értékét. Az adóhatóság sem tudjuk, milyen szakértői véleménnyel tudná az ügyvédétől eltérő álláspontját alátámasztani (olyat pedig, aki az ezzel kapcsolatos szakmai felelősségéért anyagi felelősséget vállalna, vagy felelősségbiztosítással támasztaná alá, végképp nem). Mi lesz a bevallásban? Ahány bevallás, annyi vélemény arról, hogy az egész hivatásrend tevékenységének egy főre eső ellenértékéről mit gondol a bevalló?