Új arab világ születik?

1. Új arab világ születik? Ahlan ve sahlan

2. Az előadás témái • Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban, mi volt ország specifikus? • Körkép a biztonságról: a kulcs országok szerepe • Új arab világ születik? • Milyen világgazdasági-biztonsági hatások prognosztizálhatók!

3. Mi zajlik az arab világban? • Forradalom? • Sőt polgári forradalom? • Szociális lázadás? • Vallási indíttatású megmozdulás? • Demokratikus reformokat követelnek?

4. Egységes az arab világ?

5. Törésvonalak az arab világban • Szunnita-síita (alavita, vahabita). • Olajország-nem olaj ország. • Gazdag ország - szegény ország olajtól függetlenül. • Külpolitikai orientáció-külpolitikai érdekek különbözősége. • Pánarab eszmék helyett a nacionalizmus.

6. Mi volt az általános kiváltó ok? • mélyülő szociális szakadék - korrupció • áremelkedések – elsősorban alapélelmiszerek • a fiatalok munkanélkülisége a (lakosság 50%-a 30 év alatti, a munkanélküliség ca.20%)

9. Mi okozta? • Aszály, rossz időjárás. • Bioüzemanyag-gyártás, amit sokan tesznek felelőssé az élelmiszerhiányért, illetve a drágulásért. • egy autó 50 literes üzemanyagtartályát feltölthessék bioetanollal, 232 kilogramm kukoricát kell felhasználni, ami egy gyerek egész évi élelmezésére elegendő.

10. Mi volt az azonosság? • Társadalomszervező erőnem mutatkozik. • Résztvevők kis számú emberjogi aktivisták, • a Szociális Világfórum mozgalom baloldali képviselői • és a politikai baloldal általában. • Egyiptomban és Tunéziában megszerveződtek a társadalmi önvédelem első helyi szervezetei, vezető pozícióhoz azonban nem jutottak • Médiák szerepe: hírtévék, internetes kommunikáció. • Az iszlám egyesítő ereje: az umma(muszlim nemzet) (nem a dominóeffektus) hanem a „minta követése”.

11. Mi volt az azonosság? • Nincsenek konkrétan megfogalmazott politikai célok. • Nincsenek politikai vezetők. • Nem jelenik meg a Nyugat-ellenesség. • De a Nyugat iránti elkötelezettség sem. • Nem jelenik meg a szélsőséges fundamentalizmus. • A palesztin-izraeli viszony sem tűnik fel a transzparenseken.

12. Ország specifikus okok Vallási konfliktuspotenciál: Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában nem jelentkezett Ezzel szemben: Bahreinben, Szaúd-Arábiában, Jemenben a síita-szunnita ellentét az egyik kirobbantó ok Dinasztia alapítási törekvések ellen: Líbia Egyiptom 1990 óta egyesített Jemen az al Kaida fellegvára Algéria

13. Ország specifikus okok • Egyiptomban: a katonai gazdasági társaságok bevételei. • Algériában: Buteflika elnök és a titkosszolgálat vezetője közötti ellentét. • (Algériában erős kormányzati pozíciókat töltenek be a korábbi nemzeti felszabadítási mozgalom, az FLN kapitalista útra tért képviselői (Bouteflika államelnök a mozgalom egyik vezetője volt), ám ugyanakkor az iszlám fundamentalizmus is erős gyökeret vert )

14. Kulcs országok az arab világban Egyiptom • Hivatalosan agrár országnak minősül • Bár a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 15%, ipar 35%, szolgáltatások 50%. • A gazdaság 40%-a a katonaság kezében összpontosul!

15. Politikai berendezkedés • Egyiptom államformája 1953. június 18. óta köztársaság. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki ötödik elnöki ciklusát töltötte. Ő (volt?)a hatalmon lévő Nemzeti Demokrata Párt vezetője.

16. A Muszlim Testvériség • 1928-ban alapították. • Egyiptom jelenkori történetében a Muszlim Testvériségnek van a legnagyobb súlya az iszlám csoportosulások közül. • 2005-ben 88 helyet szerzett meg a parlamentben,de inkább mozgalom, mint párt • Politikai szerepe jelentős. • Számos leágazása működik. A mozgalom alapjaiban konzervatív. • A tüntetésre visszafogottan reagált.

17. A katonaság szerepe • Hogy jutott a gazdaság 40%ának birtokába? • Sikertelen kísérletek a közép-tőkés réteg megteremtésére • A tisztikar megosztott • Gamal Mubarak negatív szerepe • Ez magyarázza a katonaság hozzáállását a népfelkelés idején • Katonai puccs

18. Kulcs országok az arab világban • Líbia • Patthelyzet. • Légi hadműveletek végleges győzelmet nem igazán hozhatnak. (Titkos szárazföldi hadműveletek?) • Nincs távlatistratégiai cél, csak napi taktikai célok. • A tűzszünet feltétele Khadafi kiiktatása. • Khadafi nem hajlandó elmenni – és hova? Arab ország nem fogadja be. Talán Dél-Amerika? • A felkelőknek nincs fegyverük. Kiképzetlenek. • Egyedül Franciaország hajlandó fegyvert szállítani. • Ez a lépés megosztja Európát. Máris ellentét Franciaország és Németország között.

19. Kulcs országok az arab világban • Szíria • Relatív stabilnak tünt, 1963 óta a BASZ part uralja • ”egység-szabadság-szocializmus” • jegyében. Azóta rendkívüli állapotok.(48 éve) • A párt kezdeti célja: az arab világ egyesítése egy államban. • 1970 óta szovjet orientáció • Elharapódzó korrupció Asszad körül. • Rendkívül fiatal lakosság. (62% 30 év alatti) • Létező középosztály.

20. Kulcs ország a térségben • Két éve a nem arab Iránban az elégedetlenség az ország vezető teokráciaelleni haraggal párosul. • Mindensiita érdekű politikai folyamatot támogat külföldön, • de keményen elnyom otthon. • Kiválóan kiépített titkosszolgálat, • Átláthatatlan atomprogram. • Siita térnyerés felboríthatja az egész térség erőegyensúlyát.

21. Mit hozott az olajgazdagság?

22. Az olaj szerepe • Az 1972-74-es olajárrobbanás átrendezte a világgazdaságot • Hirtelen megnőttek a bevételek. • Javultak az életkörülmények.

23. A világ olajtermelése

24. Mit hozott az olajgazdagság? • Ugyan egyelőre világszerte még nagy kereslet mutatkozik az olaj iránt, ami néhány országnak közvetlenül segíti jelentős jövedelemre szert tenni, másoknak pedigközvetett hasznot hajt, de ez nem marad így mindörökké. • . Az olajpénzek ugyanakkor bebetonozták a térség önkényuralmi eszközöket alkalmazó rezsimjeit, és eleve megakadályoznak mindennemű demokratikus kibontakozást. • .

25. Mit hozott az olajgazdagság?folyt. • Az olajkincs egyben a gazdasági fejlődés gátjának is bizonyult • A néhány öböl-menti állam által felpörgetett turizmus messze nem képes pótolni azt, amit egyelőre az olaj jelent ezeknek a társadalmaknak

26. Az arab világ válasza a csökkenő olajárakra a 80-as évekre • az iszlám fundamentalizmus megerősödése • a terrorizmus megjelenése. • USA támogatja a terrorizmust a Szovjetunió ellenében. (Afganisztán, Algéria) • Nyugat-ellenességfelerősödése. • Aziszlám különböző irányzatai – elsősorban a szunniták és a siíták – közötti ellentét kiéleződése. • .Nyugat fokozott mértékben támogatja az egyeduralkodókat (az iraki Szaddam kivételével), mert féltek a népharag kirobbanásától.

27. USA félelmei • a térség destabilizálódása, • az olajellátás és a hajózás zavarai, • az amerikai támaszpontok elleni támadások, • az emberi jogok, a demokrácia kérdései nyers gazdasági és politikai érdekek mellett szóba sem jöttek. • Az amerikai támogatás dollár milliárdjai éppen Mubarak Egyiptomát és részben Jordániát kedvezményezték, • ez a két ország szavatolta a Camp David-i békeszerződést és Izrael államiságát.

28. A jövő • A 20. században az arab világot két - nyugatról importált - ideológia dominálta, a szocializmus és a nacionalizmus. • Mára ezek hatása –elsősorban a szocializmusé - elenyészett, sőt diszkreditálódott. • Néhol sikerült életbe léptetni a szocialista elképzeléseket, de azok - enyhén szólva - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. • A nacionalizmus legfőbb célkitűzését, anemzeti szuverenitás megvalósítását legtöbb helyen elérték, de ez sem vitt közelebb a társadalmi igazságossághoz, a szabadsághoz és a jóléthez.

29. A pánarab eszmék elhalványulása • A pánarab eszmék helyett a nemzeti identitás felértékelődése. • Az eredmény a nem arab lakosság radikalizálódása: • az Irán, Irak és Törökország területén élő kurdok, illetve Észak-Afrika berberei. • Washington támogatta mind a kurdok, mind pedig az iraki síiták rendszerellenes lázadását, egy kvázi Kurdisztán megalapítását.

30. Ma kétféle arab rendszer létezik • Az egyik, mely az adott nép lojalitására épül, az etnikai, törzsi, régiós vagy ezek egyfajta tetszőleges kombinációja; a legjellemzőbb példa erre Marokkó, vagy az Arab-félsziget monarchiái. • A másik, mely a lakosságengedelmességén alapul és az európai típusú - jobb vagy baloldali, fasiszta vagy kommunista - diktatúrák hatalomtechnikai megoldásait alkalmazza. • Ez utóbbi államok sikerrel osztják meg a társadalmat, hatékonyan alkalmazzák az elnyomást, illetve olyan külső ellenségképekkel manipulálnak, melyekre társadalmaik nagyon fogékonyak..

31. Társadalmi fejlődést gátló tényezők • Társadalmi elmaradottság. • Kulturális elmaradottság: • Az arab világban évente arabra fordított kötetek összmennyisége egyötöde a Görögországban görögre fordított kötetekének. • Az Egyesült Államokban 1980 és 2000 között bejegyzett szabadalmak száma a következőképp alakult: • Szaúd-Arábia 171, Egyiptom 77, Kuvait 52, Egyesült Arab Emirátusok 32, Szíria 20, Jordánia 15.

32. Társadalmi fejlődést gátló tényezők folyt. • Ezzel szemben az adott periódusban bejegyzett dél-koreai szabadalmak száma 16 328, illetve az Izraelé: 7652 volt. • Példátlanul magas az analfabetizmus. • Egy, 2003-ban az világ jelentékeny egyetemeiről készült 500-as listán egyetlen arab egyetem neve sem szerepelt, de azokon a listákon sem szerepelnek arab oktatóintézmények, melyek a kevésbé előkelő vagy eredményes egyetemeket sorolják fel.

33. Vélemény • „A társadalmi és gazdasági elmaradottság egyik legfőbb oka az arab nők alávetett helyzetében keresendő.” • Idézet a Foreign Affairsből

34. A kommunikációs forradalom • Az arab társadalmak magatehetetlenül szemlélik a világban zajló kommunikációs forradalmat is. A korábbi időszakokban a rezsimek megtanulták manipulálni a sajtót és általában a kommunikációt, de a modern eszközök globális befolyását nem tudják már hatékonyan ellenőrizni (szatellit tévé-adások, internet). Viszont a Nyugat-ellenes és radikális csoportok is felismerték, hogyan fordítsák saját előnyükre e lehetőségeket

35. Paradoxon a Nyugat-orientált rezsimek társadalma általában Nyugat-ellenes, a Nyugat-ellenes rezsimek lakossága pedig a nyugati liberalizmustól várja hiányzó szabadságának megszerzését

36. Mit jelenthet a világ biztonsága szempontjából az arab világban zajló változások? • Hiú remény lenne európai értelemben véve demokráciák kialakulásában bízni. • A legnagyobb valószínűsége újabb autokratikus diktatúrák alakulnak ki. • De lehet, hogy egy sajátos demokratizálódási folyamat kezdetén vagyunk. • De nem kizárt, hogy a fejlődés/változás eddig ismeretlen irányt vesz • A legrosszabb forgatókönyv, ha az iszlám világ és a Nyugat között világméretű konfliktusra kerülne sor.

37. A világ újrafelosztása

38. USA változó szerepe a térségben • USA befolyása csökkenőben. • Obama a belpolitikára koncentrál. (47% támogatottság) • Afganisztán és Irak után nem vállalhat újabb szerepet. • Fellépő vákuumot ki tölti be?

39. Orosz érdekek • Kétarcú külpolitika. • Fegyvereladásokban és az olajár növekedésében érdekelt. • Amerikai kudarc Irakban. • Amerikai-orosz fiaskó Afganisztánban. • Fegyvereladások - átmeneti(?) - csökkenése a jelenlegi válságtérségekben • Új konfliktusgócok gerjesztése.

40. Kína – poszt-neokolonioalista törekvései • Kína céljai: • Gyarmatosítás, területszerzés • Energiaforrások megszerzése • Ásványkincsek megszerzése • Az afrikai exportkvóták megkaparintása • Dél-afrikai, nigériai textilipar bekebelezése • 2006 óta 20 millió hektárnyi földet vettek bérbe 100 évre. • Afrika feldolgozatlan exportjának 80%-a Kínába irányul

41. Kína – poszt-neokolonioalista törekvései • Kína módszerei: • Mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködésként állítja be. • Nyugat kizsákmányoló mert: • megtagadja a tőkepiacokhoz való hozzáférést • a gazdasági liberalizáció révén • költségvetési megszorításokkal

42. Kína – poszt-neokolonioalista törekvései • Kína módszerei • Kettős könyvelés: a befektetéseket segélyeknek állítják be • Afrika Kína 3. legfontosabb partnere • Kongóval megkötötté az „évszázad szerződését, szinte a teljes bányakincs kiaknázására (volt Zaire) • Kína koncessziós kölcsönöket nyújt, ami Afrika további súlyos eladósodásához vezet. • Kínaiak nagymértékű betelepülése • A kínainál is olcsóbb munkabérrel dolgoztat

43. Kinek van még érdeke? Ellenérdeke? • India, gazdasági behatolás Kelet-Afrikába • Irán, vallás terjesztési érdekek • Európa egységesülése ellen ható tényezők, pl. a migrációs politika, a multikulturális együttélés csődje.

44. Van stabilizáló erő? Nincs!!! Érdekek vannak, akár a destabilizálás/ódás árán is

45. Várható világgazdasági-biztonsági hatások

46. Fegyvereladások jelenlegi helyzete • Oroszország 2011-ben 10.2 milliárd dollár fegyvereladásra számit. • Ezzel USA (28 milliárd dollár) után a 2. helyen áll. • Oroszország 2010-ben egyedül Líbiával 2 milliárd dolláros szerződést kötött vadászgépek, védelmi rendszerek és T-90-es tankok vásárlására

47. Bahrein stratégiai kulcspozícióban • USA 2010-ben egyedül Bahreinnek 1.4 milliárd dollár értékben adott el F-16-os vadászgépeket, Apache és Cobra helikoptereket és Abrams harckocsikat. • Itt állomásozik az V. flotta, két repülőgép hordozó és 30 hadihajó és egy sor kétéltű jármú van a térségben, tengerészgyalogosok partra szállítására. • Jelenleg 4000 amerikai katona tartózkodik a térségben.

48. A kulcspozíció elemei • A kőolaj szállítási útvonalak felügyelete (70%) • Irán szemmel tartása • A tálibok és Afganisztán elleni háború támogatása • A szomáliai kalózok visszaszorítása

49. Mit hozhat a jövő? • USA nyilvánvalóan ragaszkodik a támaszpontokhoz, a térségi jelenléthez, ehhez fenn kell tartani a rezsimeket. • Az orosz fegyvereladások kiesése új konfliktusok gerjesztéséhez, új konfliktusgócok kialakulásához vezethet.

50. Irán szerepvállalása • Egyik legveszélyesebbnek tűnő tényező. • Kiszámíthatatlan. • Célja: az iszlám forradalom exportja. • Külső szálként mozgatja a belső eseményeket. • Vallási színezetet kívánt adni a megmozdulásoknak a demokráciát követelő jelszavak helyett.