Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény változásai

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény változásai

2. Tematika • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) 2005-ben módosító jogszabályok • Új képviseleti szabályok • A bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget érintő főbb módosítások • A munkáltatói adó-megállapítás megszűnése • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálybalépésével kapcsolatos változások az adóigazgatási eljárásban • Az ellenőrzést és az elévülési szabályokat érintő változások (az 5. pontban említett módosítástól függetlenül)

3. Az Art.-t 2005-ben módosító főbb jogszabályok • az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény; • az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény; • az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény.

4. Új képviseleti szabályok • 2006. január 1-jétől a magánszemélyt, jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt az Ütv. szerinti európai közösségi jogász, valamint okleveles adószakértő is képviselheti (új meghatalmazotti képviselet)

5. A bejelentési kötelezettséget érintő főbb módosítások • Az üzleti év mérlegforduló napjának változásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az adózónak – a változás évét megelőző naptári év augusztus 15-e helyett – a változásról hozott döntésétől számított 15 napon belül kell teljesítenie. • A gazdasági társaság, egyesülés és közhasznú társaság esetén nem kell bejelenteni a szervezeti képviselő adóazonosító számát, csak a képviselő nevét és lakóhelyét. • Ha a gazdasági társaság vagy egyesülés tulajdonosa nem rendelkezik adóazonosító számmal, akkor az adóazonosító szám képzéséhez szükséges nyomtatványt elegendő a bejelentésre előírt időpontban (azaz a bejelentkezéstől számított 15 napon belül) előterjeszteni az állami adóhatósághoz. • Ha a magánszemély kizárólag termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, mentesül az állami adóhatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettség alól.

6. Bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget érintő főbb változások I. • az egyéni adó- és járulékrendszer kialakítása [Art. 31. § (2) bek.] • a munkáltatók és a kifizetők egységes, személyre lebontott adatok feltüntetésével, havonta – a tárgyhót követő hó 12-éig – elektronikus úton vagy gépi adathordozón teljesítik bevallási kötelezettségeiket az adó-, illetőleg a társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggésben; • megszűnik a kifizetők, munkáltatók (egyéni vállalkozók) nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek részére közvetlen módon teljesített adatszolgáltatási kötelezettsége, illetőleg az adóévet követő január 31-ig teljesítendő éves adatszolgáltatási kötelezettség is; • hibák, hiányosságok esetén a mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata [Art. 172. § új (16) bek.];

7. Bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget érintő főbb változások II. • 2005. július 15-től az adóhatóság ellenőrzési tevékenységéhez felhasználhatja az építés-felügyeleti nyilvántartást [Art. 52. § és 3. sz. melléklet G/5. pont], • az építésügyi hatóság az állami adóhatóság felé adatot szolgáltat: az építési helyszín címéről, helyrajzi számáról, a kivitelező (alvállalkozó) nevéről (elnevezése), címéről (székhelye), adóazonosító számáról, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolásáról.

8. A munkáltatói adómegállapítás megszüntetése I. • az adózó a 2006. évre vonatkozó jövedelmei tekintetében önadózás, illetve az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás útján tehet eleget adókötelezettségének; • az adóhatósági adómegállapítást választó adózó adómegállapítást kérő nyilatkozatának adattartalma kibővül azokkal az adatokkal, amelyeket korábban a munkáltató részére teljesített [Art. 28. § (1) bek.]; • az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő az adóbevallással egyen-értékű nyilatkozatot is ellenjegyezheti [Art. 31. § (8) bek.];

9. A munkáltatói adómegállapítás megszüntetése II. • a magánszemély a családi kedvezményt adóbevallásában önellenőrzéssel, az adóhatósági adómegállapítás során tett nyilatkozatában, illetőleg az adómegállapításra tett észrevételében érvényesítheti [Art. 46. § (1) bek.]; • az iratmegőrzési kötelezettség a munkáltató esetében az adóelőleg, a kifizető esetében pedig az adó és az adóelőleg megállapításának alapjául szolgáló bizonylatokra terjed ki [Art. 47. § (4) bek.]; • ha a magánszemély a munkáltató által megállapított adóelőleg összegét vitatja, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg [Art. 131. § (6) bek.].

10. A Ket. hatálybalépésével kapcsolatos változások I. • nem kell alkalmazni a Ket.-nek: • az elsőfokú eljárás megindítására vonatkozó [Ket. 29. §], • az adatigazolással összefüggő [Ket. 36. § (2)-(4) bek.], • az újrafelvételi [Ket. 112. §], • a méltányossági eljárásra [Ket. 113. §] vonatkozó, • a kiskorú adózókra vonatkozó határidő számítási szabályait, illetőleg • a végrehajtásra vonatkozó szabályokat a Ket. 128. §-a kivételével, amely az elsőfokú, illetőleg másodfokú döntés jogerőssé válásának eseteit sorolja fel.

11. A Ket. hatálybalépésével kapcsolatos változások II. • adóügyekben elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi, ebben az esetben a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit [Ket. X. fejezet] a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Art. 5. §]; • az Art. átveszi a Ket. hatósági döntésekre vonatkozó fogalomhasználatát, mely szerint • határozat az érdemi kérdésekben, • végzés az eljárási kérdésekben hozott döntés;

12. A Ket. hatálybalépésével kapcsolatos változások III. • az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt, az adózó iratbetekintési joga korlátozott pl. az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezése, a határozat (végzés) tervezete, illetőleg az iratnak azon része tekintetében, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik [Art. 12. § (2) és új (3) bek.]; • a hivatalból indult hatósági eljárás adózó kérelmére történő felfüggesztésére nincs mód [Art. 120. § új (5) bek.]; • az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya [Art. 120. § új (6) bek.]; • a fellebbezésre vonatkozó szabályozás teljeskörűvé tétele [Art. 136. §, 137. § és 138. § (1) bek.]

13. Az ellenőrzést érintő főbb változások • A háromezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót az adóhatóság két év helyett háromévente köteles ellenőrizni • Az ellenőrzés szünetel, ha az adóhatóság adó- vagy költségvetési támogatás ügyében külföldi adóhatóságot keres meg • Az adóhatóság az idegen nyelvű számla (egyszerűsített számla), közösségi kereskedelmi kapcsolattal összefüggésben kiállított bizonylat magyar nyelvű fordítását kérheti az adózótól • Az adózó az ellenőrzés során készült jegyzőkönyvre tett észrevételhez az észrevételt alátámasztó bizonyítékot is köteles csatolni • Jövedelmezőségi mutatók, becslés

14. Elévüléssel kapcsolatos változás • Az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését az adózó mint adós ellen indított felszámolási eljárás megszakítja és • az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idejébe a felszámolási eljárás időtartama nem számít be (az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséig nyugszik) • az új elévülési szabályt kizárólag a törvény hatálybalépését követően esedékessé váló adótartozás végrehajtásához való jogra lehet alkalmazni