Természetföldrajz 4.

1. Természetföldrajz 4. A földmágnességPaleomágnesség

2. A földmágnesség megismerésének története iránytű Hoang-Ti császár Kr. e. 2698. vikingek Kr. u. VIII.-XI. sz. Alexander Neckam Kr. u. 1187. geofizikai mérések XIX.-XX. sz.

3. A földmágnesség Def.: Az olyan mezőt, amelyet mozgó töltések keltenek és amely csak mozgó töltésekre fejt ki erőt, MÁGNESES MEZŐnek nevezzük. Def.: Az egységnyi mágneses töltésre kifejtett erőt MÁGNESES TÉRERŐSSÉGnek nevezzük. Mértéke: gauss (Γ), százezred része a gamma (γ)

4. A földmágnesség földrajzi észak mágneses észak A mágneses térerősség vektor szerkezete deklináció zenit földrajzi kelet inklináció mágneses térerősség

5. A földmágnesség Def.: A MÁGNESES DEKLINÁCIÓ (MÁGNESES ELHAJLÁS) a mágneses és a földrajzi észak által bezárt szög. negatív deklináció pozitív inklináció Def.: A MÁGNESES INKLINÁCIÓ (MÁGNESES LEHAJLÁS) a vízszintes és a mágneses térerősség vektor által bezárt szög.

6. A földmágnesség izogon térkép

7. A földmágnesség A földi mágneses tér szerkezete 1. A Föld forgástengelyével kb. 11,5°-ot bezáró dipólus (rúdmágnes) adja a térerő kb. 90%-át. Az É-i pólus alatt negatív töltés. NORMÁL-FORDÍTOTT (REVERZ) POLARITÁS.

8. A földmágnesség

9. A földmágnesség A földi mágneses tér szerkezete 1. A Föld forgástengelyével kb. 11,5°-ot bezáró dipólus (rúdmágnes) adja a térerő kb. 90%-át. 2. A maradék ún. non-dipol rész a kéreg mágneses inhomogenitásából és extraterresztrikus hatásokból ered. 3. Az excentrikus dipol földfelszíni pontjai nem átellenes földi pontok. 4. A Föld mágneses terét a napszél is befolyásolja.

10. A földmágnesség magnetoszféra „burok” napszél

11. A földmágnességoka Lehet-e „rúdmágnes” a Föld belsejében? Ferromágneses ásványok: Igen nagy a mágneses szuszceptibilitásuk. ferritspinellek (MFe2O4), pl. magnetit pirrhotin (FeS), Fe-Ni ötvözet A Curie-pont feletti hőmérsékleten az anyagok elveszítik remanens mágnesességüket. A Föld magjában az ismert ferromágneses fázisok Curie-pontjánál (300-700°C) magasabb hőmérsékletet feltételezhetünk.

12. A földmágnességoka Lehet-e „rúdmágnes” a Föld belsejében? NEM LEHET

13. A földmágnességoka DINAMÓELMÉLET A fluid állapotú külső mag inhomogén: konvekciós termoelektromos áramok 1.A Föld forgása során a külső mag (fluidum), a belső mag és a köpeny (NEM fluidumok) között forgássebesség-különbség jön létre. 2.A belső mag nem koncentrikus helyzetű. 3.Hold szerepe (?). Mágneses tér indukálódik.

14. A földmágnesség A földi mágneses tér változásai 1.szekuláris 2.évszakos 3.napi 4.aperiodikus 1.szekuláris A dipólusos tér időben lassan, a nem-dipólusos gyorsan változik. Dipólmomentum csökkenése ~ 4,2x1022Γcm3/év. A non-dipól tér 0,2°/év sebességű nyugat elmozdulása. A dipólusos tér erőssége (dipólusmomentum) az elmúlt 150 évben kb. 7 %-kal csökkent.

15. A földmágnesség A földi mágneses tér változásai A szekuláris változások OKAI Bizonytalan!!! 1.Valószínűleg a konvekciós termoelektromos anyagáramlások változnak. 2.Változhat a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja, azaz a nem koncentrikus belső mag helyzete.

16. A földmágnesség A földi mágneses tér változásai 1.szekuláris A magnetoszféra változásai a napszél hatására napfoltmaximumok idején. KÖRÁRAMOK az ionoszférában. 11,2 éves periodicitás. SARKI FÉNY

17. A földmágnesség A földi mágneses tér változásai 1.szekuláris PALEOMÁGNESES KUTATÁSOK

18. A földmágnesség A földi mágneses tér változásai 2.évszakos 3.napi Másként jelentkeznek a napszéltevékenységgel (az ionoszféra körárammal) összefüggő változások. Bármely földi pont helyzete évszakonként és napszakonként is változik.

19. A földmágnesség A földi mágneses tér változásai 4.aperiodikus MÁGNESES VIHAROK és PULZÁCIÓK

20. A földmágnesség A lokális mágneses anomáliák Def.: A Föld mágneses terének maximálisan 103γ nagyságrendű, viszonylag kis kiterjedésű változását LOKÁLIS MÁGNESES ANOMÁLIÁnak nevezzük. OKAI: A földkéreg eltérő mágneses tulajdonságú kőzeteinek eloszlása. Ferromágneses ásványokban gazdag kőzettömegek (pl. érctömegek): pozitív mágneses anomália.

21. A paleomágnesség Def.: A Curie-pont (300-700°C) alatt a megszilárduló kőzet ferromágneses ásványainak (elemi mágneseinek) az aktuális földi mágneses tér szerinti elrendeződését TERMOREMANENS MÁGNESEZETTSÉGnek nevezzük. A megszilárdult kőzet makroszkópos mágnessé válik. Mágnesezettségének iránya megegyezik a keletkezésének helyén és időpontjában uralkodó mágneses térerősség irányával.

22. A paleomágnesség 1.A termoremanens mágnesezettség rendkívül stabil (felfűtés a Curie-pontig!!!). 2.Meghatározható a Curie-pont elérésekor meglévő mágneses pólusok helyzete. 3.A mágneses átfordulás az egész Földre kiterjedő, geológiailag pillanatszerű (1000-10000 év) változás. Korrelációs eszközként használható.

23. A paleomágnesség MAGNETOSZTRATIGRÁFIA Polaritási (térfordulási) skála: A normál és a reverz polaritású intervallumok elrendezése az idő (radiometrikus kor) függvényében. Eközben a mágneses pólus is vándorol. A pleisztocénben pl. a földrajzi pólus 5°-környezetén belül.

24. A paleomágnesség Def.: Valamely mágneses pólus idő függvényében ábrázolt földfelszíni nyomvonlát MÁGNESES PÓLUSVÁNDORLÁSI GÖRBÉnek nevezzük. A különböző kontinensek mágneses pólusvándorlási görbéi nem egybeesők!!!

25. A paleomágnesség 1.Egyetlen mágneses dipólus van (és volt a földtörténeti múltban). 2.A különböző kontinensek mágneses pólusvándorlási görbéi nem egybeesők. • A kontinensek NEM UGYANAZON A HELYEN vannak, mint ahol a múltban voltak. • 2.A múlt különböző időpontjaira A KONTINENSEK RELATÍV HELYZETE meghatározható.

27. ÓCEÁNKÖZÉPI HÁTSÁG KÖZPONTI HASADÉKVÖLGGYEL: LEMEZHATÁR Az óceánaljzat paleomágnessége Deep-Sea Drilling Project (DSDP) és Ocean Drilling Project (ODP) mélyfúrások az óceánok aljzatába. kontinentális litoszféra óceáni litoszféra PASSZÍV KONTINENTÁLIS PEREM: NEM LEMEZHATÁR

28. Az óceánaljzat paleomágnessége 1.A normál és reverz mágnesezettségű területek egymást szabályosan váltogató, elnyúlt sávokban jelentkeznek. 2.Ezek a sávok a hátság gerincvonalára, mint tengelyre csaknem tökéletesen szimmetrikusak. Az óceánaljzat paleomágneses sávjai rögzítik az ÓCEÁNALJZAT SZÉTTERÜLÉSÉnek (SPREADING) tényét és sebességét.

29. A kontinensek pólusvándorlási görbéi és az óceánaljzat szétterülése bizonyítja a KONTINENSEK VÁNDORLÁSÁt.

30. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!