Regionális különbségek és a támogatási programok

1. Regionális különbségek és a támogatási programok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem

2. A regionális politika és a regionalizáció szakaszai • Az indulás (1990 - 1995) • Ágazati válság területi válsággá szélesedik, válságkezelés (Borsod, Szabolcs, Nógrád), • első területfejlesztési PHARE program (kistérségek), • két pólusú területi támogatási rendszer, • köztársasági megbízott regionalizált intézmény (1991-1994), viták Régiók Európája • Az intézményesülés (1996 - 1998) • Területfejlesztési törvény (1996) és OTK (1998), • intézményrendszer kiépülése megyei szinten, • fejlesztési koncepciók, szereplők kommunikációja, • lopakodó decentralizáció forráskoordináció nélkül, • regionalizáció keretei megteremtődnek, ajánlás a regionális szerkezetre • A felkészülés (1999 - 2003) • Területfejlesztési törvény módosítása, régiók meghatározása, regionális intézményrendszer kiépülése elkezdődik • ágazati és területi fejlesztési elképzelések ütköztetése, • Előcsatlakozási Alapok felig sikeres működtetése, • Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program. Dr. Rechnitzer János

3. Európai Uniós tagság, új fejlesztési források (2004-2007) • 2000-2004. kistérségi szinten sokszereplős fejlesztési menedzsment, nem átlátható, zavaros a helyzet • 2004. kezdeményezés a területi reformra, meghiúsul, elvi keretek kialakultak, dekoncentrált szervek regionalizálásának előkészítése elkezdődött (IDEA Program) • 2004. területfejlesztési törvény módosítás: kistérségi területfejlesztési tanács, mint új szereplő, nagyobb átláthatóság, de szervezeti rendszer változatlan; regionális szint pontosabb működési keretek (kvázi szimulációja a régiónak) • 2004-2006. egyetlen országos regionális operatív program, a maradékok programja, de működik és nagy aktivitás, sikeres vidékfejlesztési programok • 2005. új OTK: alaposabb, európai szemléletű, nyitottabb, határozott regionalizációs igénnyel • 2005-2006: hangsúly a kistérségen: többcélú önkormányzati társulás, önálló minisztérium végre, majd új minisztérium (ÖTM), aztán megint új (NFÜ) integrációja • 2006-2007: újabb kísérlet a regionális önkormányzatok megteremtésére, meghiúsul, dekoncentrált szervek regionalizálása elkezdődik (APEH, munkaügyi szervezet, ÁNTSZ stb.): viták a központokról, politikai döntések • 2005-2006: új tervezési időszak előkészítése, az álmok birodalma pl. pólus program, regionális OP-ok, ágazati harc, csökkenő, sőt elfeledhető nemzeti források, rendeződik végre a kistérségi szinten a fejlesztési intézményrendszer (összevonások), kistérségi közszolgáltatás megtemetésének támogatása • Konvergencia program a nemzeti források beszűkülése

4. Országos Területfejlesztési Koncepció hosszú távú, átfogó céljai, 2005 • Térségi versenyképesség • külső erőforrásvonzás, erőforrás megtartó képesség, szereplők versenyképességének erősítése, hatékony területi szerkezet • Területi felzárkózás • társadalmi esélyegyenlőtlenség és gazdaság működőképességét gátló tényezők felszámolása • Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem • fejlődés fenntartása, értékek megőrzése • Területi integrálódás Európával • EU integráció hatékonyabb kihasználása, kedvező földrajzi helyzet aktivizálása, nemzeti érdekérvényesítése • Decentralizáció és regionalizmus • regionális szerkezet, berendezkedés, fejlesztéspolitika, regionalizmus

5. Egy főre jutó GDP az EU15 és a csatlakozó országok (CECC) átlagához viszonyítva, 2002

6. A területi GDP alakulása(egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában) Forrás: KSH adatai alapján saját számítás.

7. A munkanélküliek aránya (2005) A munkanélküliek aránya, 2005

8. 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 2002-2005

10. Területfejlesztés közvetlen forrásai, 1996-2003

11. A területfejlesztés finanszírozása 2003-2006, kis elmozdulás a regionalizáció irányába • 2003-2006. között 152,9 mrd Ft fejlesztésre, decentralizáció regionális,megyei szintre növekedett 80,1%-ról 93,4 %-ra • 2005-től növekszik a regionális fejlesztési tanácsok szerepe a döntésben (57 %-ban döntöttek), • kiemelt támogatások: leghátrányosabb térségek (48 db); cél (regionális hatáskörbe került, 2005.) és címzett támogatások (Országgyűlés régió véleményének kikérése, 2005.) • NFT I. Regionális Operatív Program, 75 % legfejletlenebb régióba, 112 mrd Ft allokációja, 92 %-os lekötés, célok rendszere vitás!!!! • Interreg programok (határmenti, transznacionális, interregionális), 19,2 mrd Ft, 51 % lekötés

12. A területi folyamatok sajátosságai • Regionális különbségek nem csökkentek ellenkezőleg nőttek • Felismerhető az autópálya építés fejlesztő hatása (külföldi tőke terjedése: Heves, Borsod, Csongrád, Hajdú; térségi aktivizáció) • A foglalkoztatási helyzet jelentősen nem változott, a szerkezet stabilizálódik • Migrációs és a szuburbanizáció folytatódik; Budapest és nagyvárosok körül • Kistelepülések helyzete romlik, kisvárosok funkciói hiányosak, nem képesek a kistérséget szervezni • Akadozó, megtorpanó regionalizáció, törvények fogságában • Változatlanok a területi szerkezet ellentmondásai, sőt erősebbek: • Északnyugat, Budapest elkülönülése a többi országrésztől • Településhálózatban elfoglalt helyzet még meghatározóbb (nagyvárosok és agglomerációjuk, izmosodó középvárosok) • Látványos leszakadása a elmaradott térségeknek és a központ hiányos (funkció szegény) térségeknek

13. Regionalizáció, mint kényszer? • a modern (az átmenet utáni) állam szerepköreinek, funkcióinak és intézményeinek újragondolása, • új erőforrások bevonása a fejlesztésbe, • Európai Uniós igény az értelmezhető (partner) területi szintre, átlátható rendszer a támogatások fogadására és felhasználására, • a területi önkormányzati szint rendezése, az állam- és közigazgatási rendszer megújítása.

14. Regionalizáció lehetséges változatai • A. változat : Minden marad a régiben, azaz csendes, de határozott állami-regionalizáció (dekoncentrált szervek, regionális „kormányzás” erősítése, megyék leépítése, kistérségi funkciók élénkítése); jelenleg ez folyik, akadozó, lassan, de zajlik • B. változat: Területi önkormányzati szint kiépítése =politikai decentralizáció> politika megegyezéssel lehetséges csupán (2/3) • B/1: Megyei önkormányzatok rehabilitációja • B/2: Nagymegyés önkormányzati rendszer fokozatos átmenettel (10-12 nagymegye) újra felmerült (2007 május) • B/3: Regionális önkormányzatok kiépítése mikor? Új tervezési időszak 2014-ben indul, ehhez már 2012-re tudni kell a területi határokat és a funkciókat! (variációk vannak!)

15. A regionális operatív programok forrás megosztása 2007-2013.

16. Kérdések és dilemmák a regionalizációban és a támogatási rendszerben • azonos tartalmú ROP-ok, sablonokra épülő a régió jellegét csak áttételesen megjelenítő célok • döntés nem a RFT-nél, egy IH az összes ROP-ra, RFT csak véleményez, javasol, ajánl, hol a felelősség? • ágazati és területi ellentét változatlan, mit hova teszünk, mi, mibe fér be, kit hova engedünk (pl. regionális innovációs rendszer, pólus program) • pályázat készítés hálózatai és a kistérségi, regionális fejlesztések kapcsolatai nem egyértelműek • Ki mennyire felkészült? Mennyire ismeri a nyilvánosság a programokat? Pályázó és pályázati (nyertes) elit alakul ki? • RFT-ben a Kormány pártok a vezetők, önkormányzatokban az ellenzék, milyen lesz a megegyezés a konkrét projektek ajánlásában? (regionális és lokális konszenzusok) • megerősödnek-e a regionális intézményrendszerek? (az elfeledett pólus program, régió központok fejlesztése, állandó ellentmondások) • milyen a regionális menedzsment stabilitása, vannak-e új mozgásterek? • a politika elitnek érdeke-e a regionalizáció? (párt programok, pártok felépítése, választási rendszer, központ és régiók hatalom megosztás) • Új hangsúlyok az Európai Unióban: város és térsége, versenyképesség, határ menti együttműködések (csökkenő regionális aktivitás)

17. Köszönöm a figyelmüket! rechnj@sze.hu