560 likes | 1.33k Views
FIZIKA. A NYOMÁS. A nyomás fogalma. Jelentése: az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi felületre jutó nyomóerő. Jele: p Növelése: Nyomóerő növelése Nyomott felület csökkentése Mértékegysége: pascal [N/m²] Kiszámítása: nyomás= nyomóerő/nyomott felület
E N D
FIZIKA A NYOMÁS
A nyomás fogalma • Jelentése: az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi felületre jutó nyomóerő. • Jele: p • Növelése: • Nyomóerő növelése • Nyomott felület csökkentése • Mértékegysége: pascal [N/m²] • Kiszámítása: nyomás= nyomóerő/nyomott felület p=Fny/A
A hidrosztatikai nyomás • Jelentése: a folyadék súlyából származó nyomás. • Nagysága (annál nagyobb, minél nagyobb…): • …a folyadékoszlop magassága • (azonos magasság esetén)…a folyadék sűrűsége • Mérése: manométerrel • A hidrosztatikai nyomás egy adott folyadékban, ugyanolyan mélységben minden irányban egyenlő. • Törvény: nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadékban mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott levő hidrosztatikai nyomást. (Pascal törvénye)
A hidrosztatikai nyomás manométer
A gázok nyomása • Légnyomás: levegő súlyából származó nyomás. • A légköri nyomás átlagos értéke a tengerszint magasságban 100kPa • Mérése: barométerrel • A tengerszint feletti magasság növekedésével a légnyomás nagysága csökken (fordított esetben nő). • A légnyomás függ a levegő páratartalmától is.
A gázok nyomása Torricelli
Közlekedőedények, hajszálcsövek • Közlekedőedény: az a felül nyitott edény, amelynek szárai alul úgy vannak összekötve, hogy egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat. A közlekedőedény minden szárában a nyugvó folyadék felszíne ugyanabban a vízszintes síkban van. • Hajszálcső: a kis belső átmérőjű cső. • Hajszálcsövesség: ha a közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak. Ekkor a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el.
Közlekedőedények, hajszálcsövek Minél vékonyabb a hajszálcső, annál magasabb benne a víz felszíne, és annál alacsonyabb a higanyé Közlekedőedény
A felhajtóerő • A folyadék a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat. Ezt az erőt felhajtóerőnek nevezzük. • Törvény: Minden folyadékba, vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított víz súlyával. [Arkhimédész törvénye] • Felhajtóerő= gravitációs erő-tartóerő
A felhajtóerő Arkhimédész
Testek úszása, lebegése és elmerülése • Elmerülés: egy test akkor merül el egy folyadékban, ha: a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadék sűrűsége • Lebegés: lebegéskor a test sűrűsége = a folyadék sűrűségével. • Úszás: egy nyugalomban lévő tömör test csak akkor úszik egy folyadék felszínén, ha sűrűsége kisebb, mint a folyadék sűrűsége.
VÉGE Készítette:Juhos Dóra 7.a 2009