1 / 18

V á ls á g a szavak t ü kr é ben

A pénzügyi világválság magyarországi társadalmi kommunikációjának elemzése a 2008. augusztus 1. – 2009. január 1. közötti időszakból. V á ls á g a szavak t ü kr é ben.

dillan
Download Presentation

V á ls á g a szavak t ü kr é ben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A pénzügyi világválság magyarországi társadalmi kommunikációjának elemzése a 2008. augusztus 1. – 2009. január 1. közötti időszakból Válság a szavak tükrében

  2. Készítette:Budapesti Kommunikációs és Üzleti FőiskolaKommunikációs Elemzések KözpontjaKözreműködött:Observer Kft.338 db kommunikációs aktor925 db szakértői megszólalás84 db vizsgált médium12 000 db kommunikációs aktus

  3. Újszerűség, ilyen még nem volt • Soha nem a valóság, hanem csak a valóságról alkotott percepcióink alapján ítélkezünk és választunk • E percepciókat a társadalmi kommunikáció rendszere alakítja • Mi ezt a rendszert kutattuk: azt ahogyan a közszereplők és a média formálták, alakították az emberek percepcióit a válságról • Ilyet még nem csinált senki, közügyekről még nem született ilyen átfogó elemzés

  4. Mit nem vizsgáltunk?A kommunikáció valóságtartalmát – vagyis hogy igaz-e, amit mondanak?A cselekedetek, kijelentések helyességét – vagyis jó-e, amit mondanak?

  5. A kutatás tárgya és módszertana KOMMUNIKÁCIÓS AKTOROK, KÖZSZEREPLŐK A VÁLSÁGRÓL MÉDIA AZ AKTOROK SZEREPLÉSEIRŐLÉS A VÁLSÁGRÓL Szakértők, elemzők, véleményvezérek, kutatóintézetek stb. Politikai pártok Kormány= válságkezelő szervezet Állami szervezetek, MNB, PSZÁF Országos TV-csatornák, hírműsorok, magazinműsorok Leghallgatottabb rádiók, hír- és magazinműsorok Országos és regionális napilapok Hetilapok, magazinok On-line hírportálok Internet

  6. FELTÉTELEZHETŐ HATÁS A LAKOSSÁGRA Szempontok • Egy-egy közszereplő önmagához képest mit mondott kronológia • Közszereplők egymásra hatása • Média-tudósítások – kronológia és tendenciák Volumen, vizsgálati korpusz • Aktorok – 338 közszereplő 925 megszólalása • Média – 84 médium összesen 11.879 tudósítása az Obsrever Magyarország Kft. adatbázisának segítségével

  7. A válság témája azonnal átpolitizálódott • A politikai pártok csatározásának retorikai terepévéés eszközévé vált • Nem a helyzet megoldása a lényeg, hanem a másik kiszorítása és a szavazatgyűjtés • A politikai szempontok rendre felülírták a lakosság tájékoztatásának szempontjait • alig foglalkoztak azzal, hogy a lakosság megértse saját helyzetét. • A meglévő lövészárkok mentén megosztotta a közéletet, pl. optimista és pesszimista szakértőkre, médiatáborokra • A felek mást és mást értettek válság alatt • Mást és mást tartottak politikailag felelősnek a válságért • Más és más kiutat kínáltak a válságból

  8. Az átpolitizálódásra utaló jelek • A pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant bele. Ebben az egyik fél azt próbálta bevinni a köztudatba, hogy Magyarországon mély válság van, amiért a kormány a felelős, a másik pedig épp ellenkezőleg, hogy az ország sikeresen túljutott a nehezén, és ígéretes jövő küszöbén áll. • A politikai felelősség kérdésének éles felvetése és folyamatos életben tartása • A politikai pártok közszerepléseinek kimagasló aránya a társadalmi kommunikáció rendszerében

  9. Az átpolitizálódásra utaló jelek • A „szokásos” lövészárokharc, egymás lejáratása, sértő minősítése, sztereotípiák sulykolása • A politikai szimbólumok magas aránya (pl. Nemzeti csúcs és Gazdasági csúcs) a társadalmi kommunikáción belül (a legtöbb média-megjelenés a Nemzeti csúcs környékén volt) • A kormányzati hallgatás majd óriási kommunikációs aktivitás • A követhetetlenül sok programnak, bejelentésnek inkább politikai üzenetei voltak • Az „optimista” és „pesszimista” nyilatkozatok közti markáns eltérés

  10. A pártok magatartása a válság következtében Fidesz • A pénzügyi világválság csak „leleplezi” a hazai válságot Kormány és MSZP • Október 10-ig a válság nem létezik egyáltalán • Október 10-től gyökeres fordulat • Külső válság SZDSZ • Tovább kellett volna vinni a reformokat MDF • Magyarországot a pénzügyi világválság legyengült állapotban érte

  11. A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF válsággal kapcsolatos kommunikációja • Augusztus 25-i Monetáris Tanács ülés: visszafogott növekedés, az infláció lassú csökkenése • Király Júlia szeptember 17.: „Komolyabb megrázkódtatásra sem a magyar fogyasztónak sem a piacnak nem kell számítania” • Szeptember 19. PSZÁF: „Csekély a pénzpiaci válság hatása Magyarországon”

  12. A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF válsággal kapcsolatos kommunikációja • Szeptember 29-i ülés: „Amerikai piacokon tapasztalt rendkívüli pénzügyi megrázkódtatás” • Október 8. MNB, Pénzügyminisztérium, PSZÁF 3 oldalú nyilatkozat: „a hazai pénzügyi közvetítőrendszer alapvető feladatait zavartalanul ellátja, és hogy a magyar bankrendszer tőkeerős és stabil, amely jelentős tartalékokkal rendelkezik a kedvezőtlen külső hatások kivédésére” • CÉL: a közvélemény megnyugtatása A betétesek pénze biztonságban van • Végig jellemző a tényszerű kommunikáció

  13. A kormány válságkommunikációja gyenge és elégtelen volt A politikai szempontok rendre felülírták a lakosság korrekt tájékoztatásának szempontjait Október 10-ig tagadta, bagatellizálta, jelentős késéssel tájékoztatta a lakosságot • Helyette sikerpropagandát folytatott „Megcsináltuk” • Nem akarta legitimálni a Fidesz „válságkampányát” Október 10. után kommunikációs hiperaktivitásba kezdett • Szinte naponta új bejelentés, program és javaslat • Programok és bejelentések kibogozhatatlan rendszere

  14. A kormány válságkommunikációja gyenge és elégtelen volt Elégtelen, az átlag polgár számára használhatatlan volt • Túl sok, nehezen érthető, a kisemberek hétköznapjaival nem nagyon foglalkozó tájékoztatás • Azt sugalmazta, hogy a kormány majd megvédi a lakosságot - az állammal szembeni lakossági elvárások erősítése, amit egyébként hevesen kritizálni szoktak Félrevezető volt • A kincstári optimizmus hamis illúziókba ringathatta a lakosságot. Nem fogták fel időben a veszélyeket. • Ebből sokaknak akár anyagi káruk is keletkezhetett

  15. Az elégtelen kommunikáció jelei • Rengeteg, feldolgozhatatlan bejelentés dömping • A kormányzati tervek, intézkedések kibogozhatatlan rendszere • Rengeteg belső ellentmondás a nyilatkozatok között • Makrogazdasági és pénzügytechnikai kifejezések tömkelege, közérthetőség hiánya • A politikai szimbólumok magas aránya, inkább politikai üzeneteik voltak • Alig volt olyan kormányzati kommunikáció, amely a közemberek hétköznapjaival foglalkozott volna, a válság rájuk váró veszélyeivel (a 2009. márciusában kiadott Válságkalauz” csaknem féléves késéssel jelenik meg) • A „kincstári optimizmust” rendre felülírták a reálfolyamatok, megbízhatatlanság • Pozitívum: elkerülte a lakossági pánikot

  16. A lakosság megkésett és többnyire értelmezhetetlen tájékoztatást kapott A hazai szakértők és média többsége késve figyelmeztetett a veszélyre • Szeptember közepéig alulreagálta a válságot, miközben külföldön már „dübörgött” a krízis • Többnyire a nemzetközi fejleményekről tudósítanak • Kevesen mondják meg, mi vár Magyarországra • Szeptember közepétől „túlreagálják” a válságot • Talán túl sok is az információ

  17. A lakosság megkésett és többnyire értelmezhetetlen tájékoztatást kapott Megosztottság a politikai lövészárkok mentén • Optimista szakértői nyilatkozatok és médiumok, kincstári optimizmussal többnyire a kormány oldalán • Pesszimista szakértői nyilatkozatok és médiumok, többnyire kritikusak a kormánnyal és a válságkezeléssel szemben • Vegyes vagy kiegyensúlyozott nyilatkozatok és médiumok Kevés használható, hétköznapi információ a közembereknek • Főként makrogazdasági adatok és szakkifejezések • Érthetőségi problémák, belső ellentmondások, hiteltelenség, „túl van ez lihegve”

  18. Érdekes-e még mai is a kutatás? • Igen, rendkívül tanulságos most is, mert: • Ez a döntős periódus, mert ekkor alakultak ki, ekkor rögzültek az alapvető társadalmi attitűdök, azok később már csak módosultak • Jól tükrözi a társadalmi kommunikáció működésének problémáit –állatorvosi ló esete • Felhívja a figyelmet a kommunikációóriási felelősségére, a kommunikációs szakértelem rohamosan növekvő társadalmi fontosságára • vizsgálati periódus 2008. augusztus 1. – 2009. január 1.

More Related