Koncz Gábor konczgb@gmail

1. Koncz Gábor konczgb@gmail.com

2. IMMUNOLÓGIA I. Biológiai értelemben: a szervezet integritásának megőrzésének folyamataival, az „idegen” és a „saját” anyagok felismerésének és a válaszreakciók élettani mechanizmusával foglalkozik. II. Orvosi értelemben: az immunválasszal kapcsolatos számos emberi és állati betegség eredetével és gyógyításával foglalkozó tudomány. Immunterápia: orvosi kifejezés, a betegségek kezelésére az immunválaszok fokozásán vagy gátlásánkeresztül.

3. III. Laboratóriumi megközelítés: • Immundiagnosztika: gyűjtőfogalom, a diagnosztikus módszerek sokfélesége, melyek elsősorban az antigén-ellenanyag kapcsolódáson alapulnak. A megfelelő antigénre specifikus ellenanyagok jelölhetők izotóppal, fluoreszcens festékkel vagy színképző enzimekkel a hatékony detektálás érdekében. • Példák: • Terhességi teszt • Immunoblott • ELISA • Immunhisztokémia (mikroszkóp) • Betegségek, mikroorganizmusok, illegális drogok, doppingszerek kimutatása, vércsoport meghatározás, stb.

4. MIVEL FOGLALKOZIK AZ IMMUNOLÓGIA? IMMUNOLÓGIA ALAP IMMUNDEFICIENCIÁK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK FERTŐZŐ BETEGSÉGEK AUTOIMMUNITÁS TUMORIMMUNOLÓGIA TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA SEJTBIOLÓGIA GENETIKA BIOKÉMIA BIOFIZIKA MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA KLINIKAI MIKROBIOLÓGIA EPIDEMIOLÓGIA

5. Az „immunitás” szót legrégebben Thuküdidész történetíró említette a Kr. e. 430 körüli athéni pestisjárvány idején, aki megfigyelte, hogy azok, akik a járvány korábbi változatából kigyógyultak, nem betegedtek meg ismételten amikor a betegekkel azok gyógyítása céljából kapcsolatba kerültek. Számos egyéb ősi társadalom is ismerte ezt a jelenséget, de csak a 19. század és a 20. század során alakult a fogalom tudományos elméletté.

6. AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓEdward Jenner 1790 A fejőnők védettek a himlővel szemben Az immunitás (védettség) átvihető (tehénhimlő emberbe)

7. A védőoltások hatékonysága a patogének ellen és a járványok megelőzésére 1979-re teljesen kiírtották a himlőt (a WHO adatai szerint)

8. a a a Louis Pasteur1885 veszettség elleni oltás Szemcsekór, Lépfene kórokozója Gyengített (attenuált) vakcinák (baromfikolera, veszettség)

9. Emil Adolf von Behring 1890 Antitoxinok, szeroterápia • Sok betegség csak egyszer kapható el (védettség) • Egyes fertőző betegségek vakcinációval megelőzhetők • A vér anti-bakteriális aktivitással rendelkezik (anti-toxinok, szérum terápia)

10. Ilja Mecsnyikov 1883 fagocitózis Bélbaktériumok, joghúrt

11. Paul Ehrlich 1900 oldallánc elmélet A szervezetbe kerülő kórokozók anyagai a sejtek megfelelő struktúráihoz (receptoraihoz) kötõdnek és ennek hatására a sejtek újabb és újabb receptorokat termelnek.

12. Immunológiai kutatásokért adott Nobel-díjak 1901 - Emil Adolf von Behring  Szérumterápia. 1908 - Paul Ehrlich és Ilja Iljics Mecsnyikov  Az immunitás megismerésére végzett munkásságuk elismeréseként. 1913 - Charles Robert Richet  Anafilaxis. 1920 - (az 1919. évi díj) Jules Bordet Komplement, ellenanyagok a baktériumoldódásban.  1930 - Karl Landsteiner A, B, 0 vércsoport. 1960 - Frank Macfarlane Burnet  Szerzett immuntolerancia.  és Peter Brian Medawar 1972 - Gerald Meurice Edelman   Ellenanyagok szerkezete. és Rodney Robert Porter 1980 - Baruj Benacerraf, Jean Dausset MHC és George Snell 1984 - Niels K. Jerne, Georges J. F. Köhler Immunrendszer specificitását  és Cesar Milstein magyarázó elmélet. Monoklonális ellenanyagok előállítása. 1987 - Susumu Tonegawa Ig-gén-átrendeződés. 1996 - Peter C. Doherty MHC-korlátozás. és Rolf M. Zinkernagel 2004 - Avram Hershko Antigénfeldolgozás biokémiai alapjai

13. Mi Mekkora?

14. Emberi hajszál

15. Poratkák, gombostűfejen

16. Poratkák, emberi hajszál

17. növényi pollen fehérvérsejt vörösvérsejt

18. növényi pollen fehérvérsejt vörösvérsejt

19. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK Az emberi szervezetben cc 1.000.000.000.000 (1012) fehérvérsejt van Pollen vörösvérsejt fehérvérsejtek

20. növényi pollen fehérvérsejt vörösvérsejt sütő élesztő

21. Staphylococcus E. coli

22. Ebola vírus

23. Ebola vírus Rhynovirus (nátha okozója)

24. Rhynovirus

25. AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

26. IMMUNRENDSZER FELADATA A külső környezettel való egyensúly biztosítása Felismerés Mit ismer fel az immunrendszer Saját vs. Idegen Veszélyes vs. ártalmatlan Megfelelő válasz Hogyan válaszol az immunrendszer Immunválasz Sokféle mechanizmus Eltérő végrehajtó funkciók

27. AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI • SZERKEZET – különböző sejtek, diffúz Sejtek együttműködése • Résztvevő • Módja – közvetlen • – oldott faktorok révén Th makrofág B extracelluláris matrix makrofág Adhézió Letelepedés Migráció Sejt – sejt kommunikáció 2. MŰKÖDÉSE – dinamikus Homeosztázis – környezeti tényezők Utánpótlás - sejtpusztulás Aktiváció - differenciáció 4. EGYEDI SAJÁTSÁGOK Felismerés – saját - antigén - veszély Jeltovábbítás és jelátvitel Jel megőrzése – tanulás, memória 3.FUNKCIÓ Patogének elleni védekezés Felismerés, távoltartás, osztódás és terjedés megakadályozása, eltávolítás a szervezetből A saját szervezet védelme

28. Madulák Tímusz Nyirokcsomó Lép Féregnyúlvány Csontvelő Nyirokcsomó ! ! Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek: Az elsődleges nyirokszervek az immunrendszer sejtei képződésének/érésének helyei, a másodlagos nyirokszervek az immunválasz központi területei

29. A NYIROKSZERVEK ! Központi nyirokszervek: Az immunrendszer sejtjei itt termelődnek és érnek - csontvelő: a vér összes alakos elemeinek termelődése őssejtekből - timusz: a csontvelői eredetű előalakokból kifejlődő T-limfociták érésének helye

30. A csontvelő erek által intenzíven behálozott szerv Biztosítja a tápanyag ellátást és az újonnan képződő sejtek keringésbe kerülését

31. A CSONTVELŐ Többféle sejttípus biztosítja a képződő hematopoetikus sejtek környezetét, tápanyag ellátását. Az újonnan képződő sejtek a vénás keringésbe kerülnek Vér illetve nyirokereket borító sejt réteg

32. Sztróma sejtek (vérképzésben közvetlenül nem érintett sejtek) Őssejt B-sejt előalak Dendritikus sejt 2x107 Tímuszba vándorló T sejt előalakok Érett naív B-limfociták A CSONTVELŐ B-sejt 1-3x106/NAP

33. A csontvelőt alkotó sejtféleségek Mezenhimális őssejtek (pl csont, idegrendszer őssejtjei), hematopoetikus őssejtek, különböző sejtek előalakjai, kötőszöveti és csont sejtek, érfal alkotó sejtek, zsírsejtek, extra celluláris mátrix

34. A tímusz A T-sejt előalakok a csontvelőből a tímuszba vándorolnak Az érett T-sejtek elhagyják a timuszt és a keringésbe , illetve a másodlagos nyirokszervekbe jutnak

35. A TÍMUSZ FELÉPÍTÉSE Tok Vérkeringés Epitél sejtek Timocita---T -sejt előalakok Dendritikus sejtek Makrofágok Érett naív T- limfociták

36. ! Immunválasz helyszíne: 1.Patogén (megjelenésének) helye 2.Másodlagos nyirokszervek

37. PERIÉRIÁS NYIROKSZERVEK ! A LIMFOCITA AKTIVÁCIÓ ÉS DIFFERENCIÁCIÓ HELYE • Lép • Nyirokcsomók • Epitél sejtekhez kapcsolt limfoid szövetek • Bőr asszociált limfoid szövetek • Skin-associated lymphoid tissue (SALT) • Mukóza (nyálkahártya)asszociált limfoid szövetek • Mucosa-associated lymphoid tissue (MALT) • Bél-asszociált limfoid szövetek • Gut-associated lymphoid tissue (GALT) • Légzőszervekhez asszociált limfoid szövetek • Bronchial tract-associated lymphoid tissue(BALT) • SALT,MALT,GALT,BALT külső környezettel közvetlen kapcsolatba kerülő felszínek.

38. A SZÖVETI FOLYADÉKOT A VENULÁK ÉS A NYIROK KAPILLÁRISOK GYŰJTIK ÖSSZE !

39. A nyirokkeringés a vérkeringésbe ‘ürül’

40. A NYIROKCSOMÓ FELÉPÍTÉSE Vérkeringés afferens (bevezető) nyirokér KÉREG (B sejt régió) másodlagos tüsző a csíraközpontokkal KÉREG ALATTI (T sejt régió) elsődleges tüsző tok VELŐ (plazmasejt régió) tok alatti szinusz efferens (kivezető) nyirokér

41. Lép Véna Artéria Fehér pulpa Vörös pulpa tok

42. A LÉP NINCS LIMFOID KERINGÉS Feladata a vérbe kerülő antigének kiszűrése (következő ábra)

43. A lép fehér pulpa Az immunválasz helyszíne Keresztmetszet Marginális sinus B sejtkorona Vörös pulpa Csíraközpont- Marginális zóna Periarterioláris limfocita lemezek (PALS) – T sejtes terület Központi arteriola

44. Mukóza- és bőr asszociált nyirokszövetek • MALT: • Mukóza asszociált limfoid szövetek • SALT: • Bőr asszociált limfoid szövete • GALT: • Bél-asszociált limfoid szövetek BALT: Légzőszervekhez asszociált limfoid szövetek

45. MALT ! • A legtöbb patogén a mukózális felszínen keresztül jut a szervezetbe • Nyálka védi, ami glikoproteineket, proteoglikánokat, enzimeket tartalmaz • Az anti-mikrobiális peptidek védenek a fizikai károsodások és fertőzések ellen • Vékony, nagy felületű, dinamikus réteget alkot • Erős immunológiai védelmi mechanizmusok támogatják • A mukózális felszín közelében található limfociták mennyisége lényegesen nagyobb, mint a test egyéb szöveteiben

46. A BÉLFALHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETT LIMFOID SZÖVET ÉS IZOLÁLT LIMFOID FOLLICULUS Bél lumen Kripta Peyer plakk M sejt Nyirok nyirokcsomó felé Villus Epithelium Lamina propria (epitél alatti kötőszövet)

47. AZ M SEJTEK PEPTIDEK ÉS KIS MOLEKULATÖMEGŰ ANTIGÉNEK BEJUTTATÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT Az M sejtek endocitózis és fagocitózis révén antigént vesznek fel Az antigén az M sejtek vezikulumain át a bazális felszín felé jut Az antigén a dendritikus sejtekhez jutva feldolgozásra kerül és aktiválja a T sejteket Limfocitákkal (piros) kapcsolatba került M sejtek (kék)

48. Peyer féle plakkok

50. Dome terület Bolyhok GC