A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MÓDSZERTANA

1. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MÓDSZERTANA Dr. Kopper Bence kopper.tf@gmail.com

2. A kurzus célja Megismertetni a hallgatókkal • a tudományos kutatás alapelemeit • tudományos igényű vizsgálat kivitelezésének módszereit • az adatok feldolgozásának statisztikai módszereit • a szakdolgozattal kapcsolatos követelményeket.

3. Javasolt irodalom • Fábián-Zsidegh: (1998) Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába TF • Csermely Péter, Gergely Pál, Koltay Tibor, Tóth János (1999): Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó, Budapest.  • FidyJudit dr., Makara Gábor dr. (2005) Biostatisztika. InforMed2002 Kft. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/biostatisztika-1/ch02s08.html

4. Van-e a tudományos kutatásnak mindig eredménye? Norman Mailer: A tudományos kutatásnak mindig az a vége, hogy hirtelen több probléma is felbukkan ott, ahol korábban csak egy volt.

5. A tudományos kutatás, a kutatás jellemzői Mi is az a tudományos kutatás? A világ, a valóság megismerésének egyik módja megértés (szabályszerűségek törvényszerűségek feltárása) megismerés A tudományos kutatás célja tehát: Összefüggések, szabályszerűségek és törvényszerűségek felderítése (megismerési folyamat). (Csermely 1999)

6. A tudományos kutatás: A bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tudományos kutatási tevékenység eredménye: A tudás kollektív produktuma a tudományos ismeretek szigorú elvek szerint ellenőrzött, meghatározott szabályok szerint publikált, és a tudományos közösség által elfogadott együttese. A tudományos módszertan alapján végzett kutatómunka során előállított és a tudományos közösség által elfogadott orgánumokban, meghatározott szabályok szerint publikált ismeretek halmaza. (Wikipédia)

7. A tudományos kutatás: A „dolgok” kiderítésére való vállalkozás (Babbie, 1995) Összetevői: elmélet (logikai aspektus) kutatásmódszertan statisztika (eszköz az összevetéshez)

8. A tudományos kutatás: (tevékenység, eszköz a világ megismeréséhez): tudatos, célirányos problémamegoldás, a felmerülő vagy feltett kérdések tudományos igényű megválaszolása (amely általábanszervezett keretek között zajlik)

9. A tudományos megismeréssel szembeni elvárás A tudományos kutatás eredményei legyenek: ÁLTALÁNOSITHATÓAK REPRODUKÁLHATÓAK - MEGISMÉTELHETŐEK KOHERENSEK - ELLENTMONDÁS MENTESEK Kérdés: humán vizsgálatoknál lehet-e egy kísérlet reprodukálható? Tudjuk-e az összes befolyásoló tényezőt azonosnak venni? Egyáltalán irányítani tudjuk-e az összes tényezőt???

10. Az információszerzés típusai Empirikus-tapasztalati módszerek: • Megfigyelés: akutató beavatkozásanem történik meg • Kísérlet: A kutató beavatkozása megtörténhet mérés analízis szintézis Kérdőíves módszer Esettanulmány Összehasonlító módszer

11. Az önálló tudományos kutatás eredménye BsC és MsC képzésben • Szakdolgozat • Diplomamunka • Diplomamunka prezentáció • TDK előadás • Cikk • Konferencia poszter • Konferencia, kiadvány absztrakt

12. A szakdolgozat, diplomadolgozat tartalmi és formai követelményei a honlapon megtalálhatóak:www.tf.hu/hallgatoink/szabalyzatok

13. Szakdolgozat felépítése • Cím: rövid de kifejező • Tartalomjegyzék (word-ben könnyű megcsinálni) • számozott • esetleg ábrajegyzék, táblázatok jegyzéke • Bevezetés • problémafelvetés • a vizsgálat tárgya, célkitűzés, kutatási hipotézis • Irodalmi áttekintés – témához kapcsolódó korábbi eredmények ismertetése • szakkönyv, folyóirat

14. Kérdésfelvetés- Hipotézis • a vizsgálat várható eredményének, eredményeinek leírása, a mérési adatokkal feltételezhetően alátámasztható vagy elvethető precíz állításoknak a megfogalmazása • Anyag és módszer • vizsgálati személyek jellemzése • mérésnél alkalmazott módszerek • mérési eszköz, azonosítószám • adatfeldolgozási módszerek, statisztikai módszerek • Eredmények • nyers adatok • alapstatisztikák (átlag, szórás) • statisztikai számítások eredményei (különbségek, összefüggések)

15. Diszkusszió, megbeszélés • az irodalmi áttekintésben és az eredményekben közölt adatok összehasonlítása • az új eredmények beillesztése a korábbi ismeretek rendszerébe • Következtetések • a vizsgálat végrehajtásából, a módszerekből, a az eredményekből levonható következtetések (gyakorlati szempontok, alkalmazások figyelembevételével) • limitációk • kitekintés • Összefoglalás • a vizsgálat céljának és eredményeinek rövid ismertetése

16. Irodalomjegyzék • egységes formában • a cikknél: cím, szerzők, folyóirat, dátum, oldalszám • a könyvnél: cím, szerzők, kiadó, dátum, oldalszám • Függelék • (Köszönetnyilvánítás) táblázat fölött, ábra alatt magyarázó szöveg, külön-külön számozva, szövegben hivatkozva

17. Tudományos cikk felépítése • Abstract • Keywords – gyakran erre érdemes keresni • Introduction • Methods • Results • Discussion • Conclusion • References 2014.2.1TEBSCLEV

18. A tudományos probléma megoldásának és a szakdolgozatírásnaka lépései 1a. Probléma kiválasztása, megfogalmazása 1b. Az irodalom áttekintése 2. A hipotézis megfogalmazása 3. Mérés tervezés, adatgyűjtés - mérés 4. Az adatok feldolgozása (statisztika) 5. Az eredmények leírása, értelmezése, magyarázata (interpretációja) A sorrend nem egyértelmű, gyakran a kutatás során a lépések más sorrendben követik egymást, illetve a kutatók korábbi lépéseket módosítanak a későbbiek ismeretében

20. HOGYAN KELL SZAKDOLGOZATOT ÍRNI ?

21. A szakdolgozat írása csak az utolsó fázisa egy tudományos kutatásnak! Természetesen a kutatás kivitelezésével párhuzamosan történik-történhet a szakdolgozat fejezeteinek írása

22. Az első lépés Kell egy téma! Kell egy vizsgálandó probléma! Honnan lesz téma? A tanszékek szoktak szakdolgozati témákat hirdetni, vagy meg lehet keresni az oktatókat Témát a hallgató is hozhat, de keresnie kell hozzá témavezetőt

23. 1a. A probléma kiválasztása, megfogalmazása - Problémafelvetés Mi határozhatja meg a témaválasztást? Egyéni érdeklődés! Mikro- vagy makroközösségiigény Egyéni és/vagy szakmai haszon (Irni kell szakdolgozatot!) Talál-e hozzá megfelelő témavezetőt? Kidolgozható-e a téma Rendelkezésre áll-e megfelelő mérési eszköz Vannak-e megfelelő vizsgálati személyek? Belefér-e az időbe? Anyagi szempontból vállalható-e? Született-e hasonló témában szakdolgozat?

24. 1b. A szakirodalom áttekintése, ismeretszerzési módszerek Források: A téma szakértői (pl. témavezető) Adatbázisok (érdemes címszavakra, kulcsszavakra keresni) Science direct PubMed Elsevier Google keresők Könyvtár: szakkönyvek, cikkek A hasznosnak talált cikkek irodalomjegyzéke

27. SPORTdiscus

28. példa Hogyan keressünk szakirodalmat a Pubmed-ben?

29. Pubmed(http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/)

30. Keresési algebra (AND, OR, NOT)

31. Címszójavaslatok

32. A publikációk évenkénti eloszlása

33. Témaszűkítés (kulcsszavak)

34. Szabad (nyílt) hozzáférésű publikációk

35. További szűkítés és kiválasztás

36. Kiválasztás, azonosítás (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22677079

37. A publikáció ábráinak áttekintése

38. Szabad hozzáférés a teljes publikációhoz

39. Pubmed reader (e-olvasó, tablet) formátum

40. Pdf formatum

41. Science direct

42. Advanced search – részletes kereső

43. Hogyan tanulmányozzuk az irodalmat? 1. Írjuk le amit a problémáról eddig tudunk 2. Keressünk kulcsszavak alapján szakirodalmat Elsődleges források Indexek Bibliográfiák Könyvtári inf. rendszerek Számítógépes források Cikkek Összefoglalások (abstract-ok) Enciklopédiák Tudományos áttekintések (reviews) A téma meghatározó szerzőire is érdemes rákeresni 3. A lényeges irodalom elolvasása és jegyzetek készítése 4. Az „Irodalmi áttekintés” megírása Természetesen ahogy bővül az ismeretünk a témáról, például a kísérletek elvégzése közben az irodalmi áttekintést is érdemes folyamatosan változtatni, bővíteni

44. Mit érdemes kijegyzetelni a szakirodalom tanulmányozása közben A probléma A vizsgálati (kísérleti) személyek jellemzése Az alkalmazott kezelés (kísérlet esetén) Az adatfelvétel folyamata Milyen változókat mértek? Statisztikai jellemzők és analízisek Megszerzett ismeretek (eredmények) Megválaszolásra váró kérdések (új problémák) A vizsgálat korlátai - limitációi

45. 2. A hipotézis megfogalmazása

46. A hipotézis vagy feltételezés Két típusát szokták megkülönböztetni: 1. KUTATÁSI (Hr) A kutatás várható eredményének megfogalmazása. (melyet általában a sokaságról tételezünk fel) 2. STATISZTIKAI (tesztelendő, H0) A csoportok vagy változók viszonyáról megfogalmazott állítás. (melyet az adott sokaságból vett mintára adatai alapján számítunk) A statisztikai hipotézis a kutatási hipotézis konkretizálása változókra, így statisztikai módszerekkel tesztelhető

47. A jó hipotézis jelöljön egyértelmű kapcsolatot egyértelműen igazolható/elvethető legyen (általában kijelentő mondat!) fogalmazzuk meg a legegyszerűbben és legtömörebben akutatás céljának megfelelően kialakított kutatási hipotézisről a statisztikai hipotézisek alapján tudjunk állást foglalni 2014.3.6 HKBSCLEV2.alkalom

48. Statisztikai hipotézisek fajtái Ho – nullhipotézis: azt feltételezzük, hogy a csoportok között nincs eltérés a változók között nincs kapcsolat Ha – alternatív hipotézis (vagy ellenhipotézis): a nullhipotézis ellentettje Egyszerre a nullhipotézis és az alternatív hipotézis közül csak az egyik következik be 2014,3,7TEBTKLEV

49. 3. Mérés tervezés, adatgyűjtés - mérés

50. Kvantitatív kutatás A kutatás kvantitatív, ha számokban, mennyiségekben kifejeződő információ alapján döntünk a hipotézisről. pl: milyen magasra ugrott a vizsgálati személy, milyen messze ugrott, milyen gyorsan futott Ekkor az adatelemzés, a statisztika szolgáltat módszertani alapot a kutatás végrehajtására, illetve a statisztikai vizsgálat eredménye alapján döntünk a hipotézisekről.