1 / 18

Munkahelymegőrző válságprogramok bevezetése, eredményessége és hatásértékelése

Munkahelymegőrző válságprogramok bevezetése, eredményessége és hatásértékelése. HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID. Tartalom. A válságprogramok háttere, jellemzői, szerkezete A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés

dorcas
Download Presentation

Munkahelymegőrző válságprogramok bevezetése, eredményessége és hatásértékelése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Munkahelymegőrző válságprogramokbevezetése, eredményessége és hatásértékelése HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

  2. Tartalom A válságprogramok háttere, jellemzői, szerkezete • A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete • A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés • A támogatások forrása pályázatok szerint • A pályázati döntések • A támogatások időarányos felhasználása • Pályázati hatás – naiv becslés A válságprogramok hatásbecslés • A hatásbecslés célja, adatai, módszere • Hatásbecslő modellek • A modellek eredményei: relatív hatás és relatív költség • Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint • Pályázati kiválasztás célzottsága • Következtetések

  3. A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete A gazdasági mozgástér szűkülése 2007-2008 után (hazai gazdaság egyensúlyi helyzete, megszorítások + pénzpiaci válság) Ezzel együtt szűkült a hazai foglalkoztatáspolitikai támogatásokra fordítható eszközök mozgástere is (Munkaerőpiaci Alap forrásainak a költségvetési átcsoportosítása+ ellátórendszer kapacitása és minősége csökkent + közmunkaprogramok javára aktív munkaerőpiaci programok csökkenése) Mindez behatárolta a munkaügyi kormányzat mozgásterét, amikor a gyorsan növekvő munkanélküliségre és a várható következmények csökkentésére gyors szakpolitikai választ kellett adni. (+ rövid és gyors lefolyású válságot várt/remélt a kormányzat) A támogatások forrása: Munkaerőpiaci Alap (lebonyolító: OFA, ÁFSZ) Strukturális Alap (lebonyolító: NFÜ – TÁMOP 2.3.3.)

  4. A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés A munkahelymegőrzés vált a válságkezelés meghatározó támogatási formájává, amelyet a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének bővítése egészített ki. A válságprogramok végső célja: a támogatási szerződésben vállalt időszakban a munkahelyen megtartottak támogatása és minél több dolgozó munkahelyen megőrzése volt. A támogatási konstrukció: • A munkahelymegőrző támogatások minden formájában a szerződések 3–9 hónapos időszakra szóló támogatást nyújtottak a pályázók munkanélküliségtől veszélyeztetett dolgozói számára, akik munkanélküliként történő regisztrálásától így elállhatott a pályázó, • A támogatás feltétele a támogatás időtartamának kétszereséig a vállalati statisztikai létszámának a megőrzése volt. • A támogatás nagyságrendjét tehát valójában a támogatott dolgozók száma határozta meg (a folyósítás 3–9 hónapra szólt) • A tényleges létszámmegőrzés azonban a támogatott dolgozók mellett a pályázó vállalat teljes statisztikai létszámára vonatkozott, éspedig kétszeres időre, tehát 6–18 hónapra.

  5. A támogatások forrása pályázatok szerint

  6. A pályázati döntések • Az OFA és az ÁFSZ pályázatok szelekciója - formai megfelelés esetén - központilag, kézi vezérléssel történt (azonos bizottság döntött) • TÁMOP 2.3.3. szelekciójához programozott gazdasági előszűrő programot dolgoztak ki • + a sikeres pályázók között is magas a visszalépési arány (fenntartási feltételek szigorú kritériuma miatt) • A beadott pályázatok jelentős aránya nem bizonyult sikeresnek (+halmozódások, ismétlődő pályázatok)

  7. A támogatások időarányos felhasználása • A rendelkezésre álló (szűkös) források felhasználásának időbeli alakulása a teljes időszakra számítva. • források fele (TÁMOP) későn indul. • a támogatásokra fordított forrásokat az OFA-pályázatok ténylegesen kimerítették, az ÁFSZ és a TÁMOP programokban a ráfordítások valamelyest elmaradtak a támogatásra biztosított keretösszegtől (részleges teljesítés miatt)

  8. Pályázati hatás – naiv becslés átlagos statisztikai létszám ~ teljes megőrzendő létszám támogatási és fenntartási időszak teljes idejére a statisztikai létszámra vetítettük az összes kifizetést Pályázatonként nagyon eltérő az átlagos megőrzési költség

  9. A hatásbecslés célja, adatai, módszere • Cél: • tényleges hatás mérése, holtteher hatás kiszűrése • Adatok: • KSH adat összekapcsolás a pályázati összevont adatbázissal (vállalati szintű elemzések) • TEIR adatok és kistérségi szintre aggregált összevont pályázati adatbázis (kistérségi szintű becslés) • Foglalkoztatási hatás mérésének módszerei • Különbségek különbsége modell kontrollált változata (kistérségi és vállalati szinten) • Párosításos modell (propensityscorematching, vállalati szinten)

  10. Hatásbecslő modellek

  11. Hatásbecslő modellek

  12. A modellek eredményei: közvetlen hatás * ** *** * R2=0,975 ** R2=0,083 *** Nagelkerke R2=0,276

  13. A modellek eredményei:relatív hatás és relatív költség

  14. Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint

  15. Pályázati kiválasztás modellje

  16. Pályázati kiválasztás modellje

  17. Pályázati kiválasztás célzottsága

  18. Következtetések • A naív becsléshez képest harmad akkora a modellek alapján becsült megőrzési hatás • Pályázati szelekció a vállalatok egyéni helyzete helyett a válságról alkotott képet tükrözi • Ez jól körülhatárolható ágazatokban, régiókban és vállalatméret esetén jelentős holtteher hatást eredményezett

More Related