Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez

1. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhez Nyomtatható változatHonlap

2. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? Fixtv 2008. április 28. Vendég: dr. Ángyán József Fixtv 2008. március 31. 2003. december

3. Összefoglalás Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar • Miért? – Mit? – Hogyan? • A négy liberális alapelv hatása a magyar mezőgazdaságra • A támogatás alapját képező kvóta néhány adata • A diktatúraváltástól (1989-től) az EU-csatlakozásig elkövetett mezőgazdaság-rombolás fő adatai • Az EU általános hatása a mezőgazdaságra • A Szent Korona Országának mezőgazdasága • Önellátás

4. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar

5. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar A négy liberális alapelv hatása a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban biztosított aszemélyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása.” (EUM 26. cikk) • Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (szolgáltatás is) monopóliumát erősíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk(2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások az Alkotmány rendelkezései, így különösen a versenyszabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben e rendelkezések alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” • A tőke szabad áramlása érvényesülésével a magyar termőföld 2007. január 1-től mindenki számára megvásárolható. • Az áru és a szolgáltatás szabad áramlásával az egészségre ártalmas, de – a diszkriminatív támogatás miatt – olcsó idegen áru beáramoltatásával megfolytja a magyar termelőket és szolgáltatásokat. • A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadsága) az egyenlőtlen feltételek következtében gazdasági emigrációba kényszeríti az embereket, ezzel terelve a gyökértelenség felé a magyarságot.

6. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar A támogatás alapját képező kvóta néhány adata

7. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar A diktatúraváltástól (1989-től) az EU-csatlakozásig elkövetett mezőgazdaság-rombolás fő adatai (Forrás: dr. Zacsek Gyula: „Vádirat”) • Az élelmiszerfeldolgozásmajdnem teljesen külföldi érdekeltségű, zömébenglobális cégek tulajdonába került. • A gyümölcsös területek az 1980-as évi138 ezerhektárról95 ezerre, a szőlős területek168 ezerről 106 ezerhektárra zsugorodtak. • Az 1970-es1.9 millió szarvasmarhából2000-re805 ezermaradt, asertésből 7.3 millióból 4.8 millió, a juhból 2.3 millióból 1.1 milliólett az ország állománya! • Párhuzamosana mezőgazdasági aktív keresők száma az 1985 évi 1 184 000-ről 2000-re 404 ezerre, azóta 298 ezerre csökkent. • A búza piaci értékesítési átlagára1996-ban kilónként23.9 Ft.volt. Az ezt követő években 21.6, 16.0, 20.1 Forint, majd 2000-ben28.2 Ft-raugrott. Ugyanakkor egy hektár búzatermelési költsége56 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedett1996 és 2000 között.

8. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar Az EU általános hatása a mezőgazdaságra 1. • A magyar termőföld 4 500 000 hektárról 3 487 792 hektárra csökken, ami azt jelenti, hogy 22,5 %-kal(1.012.208 hektárral) kevesebb termőterületet használhatunkmezőgazdasági termelésre az EU-ban, mint ami a lehetőségünk. • Az egészséges táplálkozást biztosító növények kvótája lett a legdrasztikusabban kevesebbaz adottságainknál (durumbúza, rizs, paradicsom, tej, saját előállítású hús). Viszont a legtöbb kockázattal járó gyümölcs, az őszibarack és a körte kvótája magasabb az adottságunk szerintinél. • Ugyanide tartozik, hogya természetes takarmányadottságunk szerint előállítható mennyiségének csak24,8 %-a támogatott! • Összefügg az EU-kvótákkal az élelmiszeripar helyzete, hiszen azok olyan szinten állapították meg a növények termesztését, az állatok tartását, amelya multinacionális élelmiszeripari üzemek és a multinacionális kereskedelem kapacitásának megfelel. A Lisszaboni Szerződés mezőgazdaságra vonatkozó cikkei: 4., 27., 37., 39., 40., 41., 42. 43., 44., 106., 149., 175., 191., 300., 309.

9. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar Az EU általános hatása a mezőgazdaságra 2. • A támogatás számunkra negatív megkülönböztetési rendszere miatt (ez évben 75 %)esélyegyenlőtlen a magyar termék még a hazai piacon is. Ez ellentétes aEUM 37.cikk szerinti esélyegyenlőséggel. • Támogatás tilalma: „… a belső piaccal összeegyeztet-hetetlena tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtottolyantámogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt.” …. „A belső piaccal összeegyeztethető:… a Németországi Szövetségi KöztársaságNémetország felosztása által érintett egyes területeigazdaságának nyújtott támogatás,amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van.” (EUM 107. cikk) • „… tilos minden behozatalraEUM 34.vagy kivitelreEUM 35.vonatkozó mennyiségi korlátozás”EUM 153 • A tagállamok minden kereskedelmi jellegűállami monopóliumotkiigazítanak oly módon, hogy az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében a tagállamok állampolgárai között semmilyen megkülönböztetés ne érvényesüljön.EUM 37.

10. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar Az EU általános hatása a mezőgazdaságra 3. • „… az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy aza gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.”- EUM 174. cikk • „Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.„Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.EUM 38.cikk • „A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére.”- EUM 34, 35. cikk • „A közös agrárpolitikacélkitűzései a következők: … a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösena munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;”- EUM 39. cikk

11. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar A Szent Korona Országának általános gazdasági alapelve • Minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy azaz ember és környezete egészségét ne károsítsa • Ebből adódóan: Csak olyantevékenységetlehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenséganyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre. • Atevékenységek végzéseés az annakeredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenséganyagtalanrészét, vagyis nem lehetnek a háttérhatalom diktatúrája – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel.

12. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar A Szent Korona Országának mezőgazdasága 1. • Birtoklási- (föld vonatkozásában) éstulajdonjogokazokat a magyar állampolgárokat illessék meg (mindenekelőtt családi gazdaságok formájában),akik tevőlegesen részt vesznek a termékek előállításában.Ennek megfelelően egy birtokosnak termőáganként különböző mértékű, limitált termőterülete lehet. • Az állama területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapjánfelajánljaminden termelőnek terményenként és termékenkéntannak a mennyiségnek a megtermelését, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van.Amennyiben a termelő elfogadja az állam ajánlatát, akkora megállapodásban meghatározott (tényleges értéket kifejező) anyagi elismerésen kívül az állam biztosít • beruházási támogatást, • vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást, • hozzájárulásta természetes termeléshez szükséges talajerőutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védőszerek, technológiák alkalmazásához.

13. A Szent Korona Országának mezőgazdasága 2.Önellátás 1. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar • Egyetlen lehetőségünk arra, hogy megőrizzük függetlenségünk visszaszerzésének a lehetőségét az, hogy kivonjuk magunkat az EU elnyomorító intézkedéseinek hatása alól. • Ez a tényleges, teljes függetlenség megvalósítását jelenti, amihez a gazdasági függetlenség visszaszerzése az első lépés. • Az emberi Szentháromság, vagyis a lélek, a szellem és a test harmonikus egysége életterét veszíti az EU-ban,ennek a visszaszerzését kell célul kitűznünk.

14. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar • Célja: a magyar föld magyar birtokban (Szent Korona a tulajdonos) tartása, ezen keresztül a Szent Korona önigazgatási rendszerének megszervezése. • Teljes önellátás = önigazgatás Jelentősége: az EU által ellehetetlenített foglalkozási csoportok esélyeinek visszaadása (gazdák, szállítók, kiskereskedők, élelmiszer-feldolgozók, iparosok) Működésének elve: településen belüli igény kielégítés a helyi lehetőségekkel, összehangolt igény kielégítés a szomszédos településekkel (megye, ország) Igény-lehetőség egyenleg = termelés-biztonság A Szent Korona Országának mezőgazdasága 3.Önellátás 2.

15. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar • Az első szakasza szervezet kialakítása, a települések és a családok általános adatainak felvétele, valamint az alapvető élelmiszerek önellátásának részleges, majd teljes megvalósítását jelenti. • A második szakaszcélja a teljes társadalmi és gazdasági összehangolás, a Gondoskodó Magyarország megteremtése. A Szent Korona Országának mezőgazdasága 4.Önellátás 3. Az önellátás bevezetésének szakaszai:

16. Az Ismeretátadás SzereAlapok a három radikális lépés megtételéhezMezőgazdaság és élelmiszeripar Folytarás: Paradigmaváltás