Középkori egyháztörténet III. óra

1. Középkori egyháztörténet III. óra Egyház a 2-3. században. (gnoszticizmus, kánon kialakulása, az egyház terjedése, alexandriai teológia)

2. Gnoszticizmus: • Gnószisz – tudás, ismeret, • Gyűjtőfogalom, amely a késő ókort átható szinkretista tanok összességét jelenti. • A kereszténységtől függetlenül is létezett, de ez felerősítette. • Az egyházon belül is létrejöhettek a kezdeti évtizedekben.

3. Előzmények: • Platonizmus, • zoroasztrianizmus, • heterodox zsidóság. • De soha nem volt koherens eszmerendszer! • Ugyanis nem volt megváltás tana, ezt a kereszténységtől vették át.

4. A legnagyobb különbség: • A gnosztikusok leválasztják Jézust és mással helyettesítik a személyét, az üdvösségből pedig mítosz lesz. • Nem egyetemesek, építenek Szent Pál predesztináció tanára.

5. A világ és a rossz fogalmának eredete és kapcsolata érdekelte őket • Alapkérdés: hogyan szabadulhat meg az ember a rossztól és a világtól?

6. A világ a gonosz műve. Egy kozmikus katasztrófa során jött létre. • A gnosztikusokban él az isteni szikra az előző korból, de a testbe be van zárva. • Így a lélek boldogtalan.

7. A megismerhetetlen Isten (agnosztosz theosz) a legfőbb, akinek semmi köze nem lehet az anyagi világhoz, mert az anyag és a világ az alacsonyabb rendű szellemek a demiurgoszok azaz démonok alkotása. Ezek képtelenek jó világot teremteni.

8. A gnosztikusok az ószövetségi Istenben is ilyen világteremtőt látnak. Az anyagi világ teremtése a teremtők tudatlanságának a terméke. • Így elkülönül egymástól a teremtő és a megváltó Isten. • Ezért a gnosztikusok semmi szolidaritást nem vállaltak a világgal.

9. Ezért az aszkézisuk során a testet megölni és nem megtartóztatni akarták. • Sok gnosztikus szekta nem is tartotta megváltónak Jézust. A szamaritánus gnósziszban Simon Mágus magát hirdette megváltónak.

10. dokétizmus • Dokeo – látszani, tűnni • Kr. u. II. szd. Valentinosz • nem foglalkozott Jézus emberi lényével, mert tiszta szellemi lénynek tartotta. • A gnosztikus megváltás lélekmegváltás, a testtől váltja meg a lelket.

11. Az ószövetségi szövegek egy részét tartja csak sugalmazottnak. • De szerinte Jézus titkos hagyományt nyilatkoztatott ki, amely szájhagyomány útján. • Ez ellen kell majd a tanítóhivatal és a kánon!

12. A kisázsiai Markion képviselte Rómában a legszélsőségesebben. • Szerinte Jézus atyja ismeretlen Jézus megjelenéséig, ami csak felnőtten történt meg. A gyermektörténetet nem fogadta el, hogy embertől szülessen. Tehát nem született, hanem megjelent.

13. Elvetette az Ószövetséget, mert az a világ teremtéséről szól. • Elvetette a próféciákat, mert csak zsidó megváltót hirdetnek. • Az evangéliumok közül csak Lukácsét fogadja el.

14. Montanizmus • Kr. u. 170 k. Montanosz. • Korábban Kübelé istennő beavatottja. • Priszka és Maximilla a két papnője, akik eksztázisban tolmácsolják a Szent Lélek szavait. • A karizmatikus egyházat kívánják feltámasztani.

15. a zsidó apokaliptikából nőtt ki. • Régi egyházi fegyelem, • szigorú monogámia, • a közeli parúzia várása. • A gnoszticizmussal szemben a közeli parúzia miatt hiszi a test feltámadását.

16. A hirarchiába bevonták a nőket. • Magukat pneumatikusnak tartották. • Kisázsiában, Rómában és Észak Afrikában is jelen voltak.

17. Az egyház válasza: • a lélek adományai mindenkiben meg vannak, és Istennel rendes úton, igehirdetés és a szentségek vétele révén is kapcsolatba lehet kerülni.

18. A kérdés: • Hogyan lehet eldönteni, hogy kinél van az igazság?

19. Szentírás és az egyházi hierarchia kánonjának kialakítása a megfelelő válasz.

20. Kánon kialakulása: • - újszövetségi kánon • 1. században az Ószövetség. Krisztus tetteit szóbeszéd útján ismerték. • A 2. század közepén már a szinoptikusokat kánoninak tartották, a 2, század végére Jánosét is.

21. A kánont a közmegegyezés alakította, amit már többször felolvastak az eucharisztia ünneplése során, de ez laza volt. • A legrégebbi kánon töredék a Muratori-töredék. 200 k. Rómából. (1740-ben fedezték fel)

22. II. századi papirusztekercs a legrégebbi, amely tartalmaz újszövetségi iratokat. • Ide tartozik Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma levelek. Pál, Péter 2, János 3, Jakab illetve Júdás levele.

23. A Páli levelek 51-ben kezdődnek /Thesszalonikieknek írt levél/ Ezek a legrégebbi szövegek. • Az evangéliumok nem történeti könyvnek készültek, bár Lukácsnak volt ilyen ambíciója. Apostoli igehirdetés, ún. kérügma a célja.

24. Máté, Márk, Lukács összetartozik – szinoptikusok (együttlátók). Ők Jézus életére koncentrálnak, ugyanazt az anyagot dolgozzák fel. Ők inkább mint prófétát mutatják be Jézust. • Jánost az Isten Jézus érdekli.

25. Apostolok cselekedetei – Lukács tollából született. Történeti munka. • Pál levelei az ötvenes években születtek. Keresztény közösségek belső problémáiról tudósít. • Korábban az Újszövetségbe tartozónak hitték a Kelemen-féle levelet.

26. Egyházi hierarchia kialakulása: • Az egyház alapja az apostol (apostolos), akit a feltámadt Krisztus megbízott a misszióval. • Az Újszövetség a vándortanítókat is e névvel illette.

27. 1-2. szd. vándorpróféták, vándorapostolok, tanítók. • 2. század közepén a vándorhierarchia helyett helyi hierarchia.

28. Püspökök, presbiterek, diakónusok • Episzkoposz. A hellén jogban egyesületi hivatalnok gazdasági funkcióval. • Később ő vendégeli meg a közösséget. • Ő szentel presbitert és diakónust. • A 4. századig a nép választja.

29. Preszbüterosz. • Lelki és polgári ügyekre kiterjedő illetékesség. • A püspökkel együttműködtek, és funkcióik keveredtek.

30. A presbiterek közül kivált a liturgiát vezető presbiter-püspök, akinek a segítője a lelki ügyekben a diakónus. • Jeruzsálemben és Antiochiában a püspök mindig egy és nem nevezte magát presbitertársnak. Ez lesz majd a minta.

31. Diakónus • ők felügyelik az istentisztelet rendjét, nyújtják a hívőnek a kelyhet áldozáskor, betegek látogatása az oltári szentséggel, evangéliumok felolvasása.

32. A diakonátus eredete a 7 férfi kiválasztása, mint pl. Fülöp, aki felszolgált. De ők tanítottak is mint az apostolok. Rómában mindig 7 fő volt, és ez elterjedt máshol is. • Állandó tisztség, sokszor közülük választották a püspököket. Közülük a rangidős a fődiakónus, aki nem presbiter. Sok fődiakónusból lesz pápa.

33. A 2-3. század az egyház egyszerűsödésének a kora. • Szíriában és Kisázsiába megkezdődött a püspöki tekintély megerősítése. • A gnosztikusok titkos hagyománya ellen azt vallották, hogy akkor az apostoli alapítású közösségekben, így Rómában adták volna tovább ezeket.

34. Római Szent Kelemen. 1. szd vége. - A hierarchia fontossága mellett érvel. • Antiochiai Szent Ignác (†110) • 7 levelet ír, amiben az egyház egysége a közös mondanivaló • Nála jelenik meg először a catholikosz szó az egyház jelzőjeként. • Az egyház egységét a mennyei minta alapján lehet és kell megőrizni.

35. Didakhé (tanítás) „Az Úr tanítása a népeknek a 12 apostol által.” • Az élet útja egy erény katalógus, a halál útja a bűnkatalógus. • Tiltja a varázslást, az abortuszt és a gyermekek megölését. Ez innentől imperatívusz az európai kultúrában. • Szerdai és pénteki böjt Jézus szenvedésének és halálának emléke, egyben a zsidó kedd-csütörtök böjtjétől való elkülönülés.

36. Barnabás levele • Ez hozza be a szellem temploma és a vasárnapi ünnepnapot. • Az episztolairodalom csúcsa, a zsidó-keresztény vita legjobb összefoglalása. • Az alexandriai keresztények sokat használják.

37. Így alakult ki a hitében egységes katolikus egyház fogalma.

38. Az egyház növekedése. A missziós sikerek. • 180 k. Kelszosz. Pogány filozófus. • A kereszténység természetes magyarázata. • Ő szociális kötelékként fogta fel. Az összetartozás tudatát emelte ki. • Ezt külső körülményekkel magyarázta.

39. A keresztény egyéni élet sokkal fegyelmezettebb keretek között folyt a pogánynál. • Nem csak vigasztalt a kereszténység, de szabályokat is adott. • Az evangélium válasz a boldogság keresésére.

40. A sztoikusok erre a vágyak feladását hirdették. Emiatt Senecáékra a keresztények, így Tertullianus is sokszor előzményként tekint. • De nagy a különbség. A sztoikusok az önuralomra építenek, a keresztények Isten kegyelmére. Náluk fontos az etika, a felebarát iránti felelősség. • A keresztény missziók sikere a szeretet aktív gyakorlása.

41. Növekedés: • Anyagi gyarapodás: Rómában 251-ben 157 egyházi személynek adott fizetést, és 1550 rendszeres segélyt folyósított. • Kezdetben adományok, később öröklés útján szereztek vagyont, csináltak alapítványokat. • 260. Gallienus türelmi rendelete.

42. Itáliában már Pompeiben találtak krisztogrammot. • 250 k. 100 püspökség a félszigeten. • Galliában Lyon a központ, Iraeneusz keltául is prédikál. 177-ben üldözések.

43. A 2. század közepén az egyház a görög világon túlra, a szír Edesszai királyságba is eljut. • De eredeti közösségük gnosztikus irányba hajlik. Ezért szakadás, és azért fogadják el Palut személyét, mert Antochiában szentelték fel. Azaz kapcsolat Róma és A. felé.

44. Brit püspökök 314-ben az Arles-i zsinaton részt vettek. • Az 5. században Verulanumi Albanus sírja már zarándokhely. • Pelagius is Brit. • Egyiptom. 2. század már virágzik, de sem nem ortodox, sem nem eretnek. Külön út, aszkézis. • Sok apokrif irat az alap.

45. Alexandria Péter apostol tanítványában Szent Márk evangelistában tisztelte az alapítót. • Nagyon ügyelnek az ortodoxiára. • 180-tól dokumentálható a létük. • Észak Afrikában Karthagó a központ. Scilliumi vértanú akták 180 k. a legkorábbiak. • Itt jön létre a Vetus Latina. • Hispánia a 3. században.

46. A misszió sikereiben szerepet játszott, hogy az elitet meghódította, és a városokban volt népszerű. De valójában mindenkinek volt mondanivalója. • Nem volt társadalmi forradalom, sem felszabadítás. De a vagyonosok sem sajátították ki. • Valójában egy vallási mozgalom, amelyben járulékosan van társadalmi fejlődési lehetőség. De ezek majd Róma bukása után látszanak.