1 / 26

AZ ÖKOISKOLA HÁLÓZAT VÁLTOZÁSAI X. Országos Neveléstudományi Konferencia 2010. november 4-6. Budapest

AZ ÖKOISKOLA HÁLÓZAT VÁLTOZÁSAI X. Országos Neveléstudományi Konferencia 2010. november 4-6. Budapest. Horváth Dániel NYME EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia Doktori Program horvath.daniel@vipmail.hu. Miről lesz szó?. Mi az ökoiskola?

duff
Download Presentation

AZ ÖKOISKOLA HÁLÓZAT VÁLTOZÁSAI X. Országos Neveléstudományi Konferencia 2010. november 4-6. Budapest

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ ÖKOISKOLA HÁLÓZAT VÁLTOZÁSAIX. Országos Neveléstudományi Konferencia2010. november 4-6.Budapest Horváth Dániel NYME EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia Doktori Program horvath.daniel@vipmail.hu

  2. Miről lesz szó? • Mi az ökoiskola? • Az ökoiskola hálózat bemutatása • Az ökoiskola hálózat korábbi kritériumrendszere • Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához • A kritériumrendszer átalakításának dilemmái • Az ökoiskola kritériumrendszer átalakítása • A jelenleg használt ökoiskola kritériumrendszer bemutatása • Az ökoiskolák közti differenciálás

  3. Az ökoiskolákról • Ökoiskolák: olyan (köz)oktatási intézmények, melyek működését minden téren áthatja a fenntarthatóság elve • Tanórán • Tanórán kívüli iskolai tevékenységek során • Iskolán kívüli tevékenységek során • Az iskola mindennapi működése (anyag- és energiafelhasználás, étkeztetés) terén • Az iskolai alapdokumentumokban • Fenntarthatóság: a jelen szükségleteit olyan szinten elégítjük ki, hogy azzal nem tesszük lehetetlenné a jövő nemzedékek számára majdani szükségleteik kielégítését.

  4. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat • A Hálózat 2000-ben jött létre a ENSI (Environment and School Initiatives - Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) égisze alatt • A Hálózat kialakulását segítették: • Már a NAT első változata (1995) is foglalkozott a fenntarthatóság pedagógiájával • ENSZ (2002): A 2005 és 2014 közti időszak legyen a fenntarthatóságra nevelés évtizede • Közoktatási törvény (2003): minden iskolában kötelező környezeti és egészségnevelési program • 2005 óta ismeri el az OKM (jelenleg: NEFMI) és a KvVM (jelenleg: VM) Ökoiskola Címmel ezen iskolák tevékenységét • A 3 évre szóló, megújítható Cím közvetlen anyagi támogatással nem jár • A Hálózatot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálja, Varga Attila vezetésével

  5. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat

  6. Az ökoiskola pályázat • Az Ökoiskola Cím pályázati úton nyerhető el • A pályázat leglényegesebb eleme: • 2005 és 2009 között: az iskola vállalásait bemutató táblázat. Kategóriák (már teljesült – teljesítendő – nem teljesíthető); jelölendő tényezők (dokumentum – felelős – határidő) • 2010-től: az iskola fenntarthatóság terén elért eredményeit bemutató önértékelési táblázat. A kritériumcsoportok döntő részében csak a már teljesült kritériumokat lehet jelölni • Pontozás alapján ítélik oda a címet

  7. Kritériumrendszer (2005-2009) • A kritériumrendszer a svéd modell „magyarításán” alapszik • Elsősorban nem meglévő, hanem vállalt, teljesítendő kritériumok jelentik az alapját • Hároméves megvalósítási időszak • A három évre vállalt kritériumok teljesülését az iskolai dokumentumokban kellett igazolni • Igazoló dokumentum szinte bármi lehetett (akár egy fénykép is) • Az ökoiskola hálózat koordinátorai – lehetőségeikhez mérten – igyekeztek nyomon követni a kritériumok megvalósulását (kérdőív, telefonos interjú, helyszíni szemle) • Az egyes kritériumok teljesítésének nehézsége igen eltérő (igényel-e anyagi forrást?)

  8. Kritériumrendszer (2005-2009) • A kritériumrendszer jellemzői: • A kritériumok háromkategóriás osztályozása: teljesült – teljesítendő – nem teljesíthető kritériumok • Kötelező, illetve nem kötelező kritériumok • Kötelező kritériumok: csak teljesültnek, illetve teljesítendőnek sorolhatók be • Pl.: „Az iskolában működik környezeti nevelési csoport” • Nem kötelező kritériumok: ezek közül nem szükséges mindegyiket teljesíteni a hároméves megvalósítási időszak során – e kategóriába tartoznak az olyan kritériumok, melyek megvalósítása nagyobb anyagi megterhelést jelentene az iskoláknak • Pl.: „Harmonikusan illeszkedő épület”

  9. Kritériumrendszer (2005-2009) • A 2005-2009 között alkalmazott kritériumrendszer tartalmi csomópontjai (kritériumcsoportjai): • Általános elvárások • Tanítás-tanulás • Személyes feltételek, belső kapcsolatok • Tanításon kívüli tevékenységek • Társadalmi kapcsolatok • Fizikai környezet • Iskola működtetése • Iskola saját kritériumai (ez később került be a rendszerbe)

  10. Kritériumrendszer (2005-2009)

  11. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához • Véleményfelmérés az ökoiskolák körében (2009. január-február) • Az internetes kérdőívet 240 ökoiskola töltötte ki • A kérdések a következőkre vonatkoztak: • ökoiskola tevékenység megítélése • munkaterv teljesítése • kritériumrendszer megítélése • ökoiskolák közötti esetleges differenciálás • A felmérés eredményeit az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása során messzemenőkig figyelembe vettük

  12. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához

  13. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához

  14. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához

  15. Dilemmák az ökoiskola kritériumrendszer megújítása kapcsán • Mozgalom vagy elit? • A 2005-2009 között használt kritériumrendszer túl bonyolult – de túl egyszerű megszerezni a címet • Nem tesz különbséget annak ellenére, hogy sok iskola megszerzi – igen nagy különbségek fedezhetők fel az egyes ökoiskolák között • Túl nagy a hálózat csomópontok nélkül – jelenleg 539 iskola • Sok minden nem csak az iskolától függ – ami anyagi befektetést igényel

  16. Az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása Új kritériumrendszer Régi kritériumrend- szer mint alap Szakemberek javaslatai Véleményfel- mérés eredményei

  17. Az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása • Kiindulási alap: a meglévő, 2005-2009 között használt kritériumrendszer – az ökoiskolák véleménye szerint nem kell teljesen újat létrehozni, csak a meglévő szorul átdolgozásra • Szakértők: a kritériummegújítás munkálataiban a környezeti nevelés szakemberei, iskolák és civil szervezetek képviselői vettek részt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálásában • A kritériummegújítás során figyelembe vettük az ökoiskolák szélesebb körének véleményét is: • a 240 ökoiskola részvételével zajlott véleményfelmérés eredményei • az új kritériumrendszer „társadalmi vitája”

  18. Új kritériumrendszer (2010-) • Legfontosabb változások: • Nem vállalásokon, hanem már elért teljesítményen alapszik • Kötelező kritériumok száma jelentősen csökkent, azok csupán az „Alapdokumentumok” kritériumcsoportban találhatók – de ott az összes • Nem csak összesített, hanem a kritériumcsoportonkénti minimum pontszám is meghatározott • A pontozás során a mennyiségi differenciálás is előtérbe került (pl. hányféle hulladékot gyűjtenek szelektíven) • Összesen minimum 60 pontot kell elérni • Az iskola vállalásait egy külön kritériumcsoportban („Vállalások”) tüntetheti fel • A dokumentumok közé bekerült a helyszíni szemrevételezés

  19. Új kritériumrendszer (2010-) • A 2010-től alkalmazott kritériumrendszer tartalmi csomópontjai (kritériumcsoportjai): • Alapdokumentumok • Szervezeti feltételek • Pedagógiai munka • Iskola működtetése • Kommunikáció • Együttműködések • Helyi közösség, közvetlen környezet • Az iskola arculata és specialitásai • Vállalások

  20. Új kritériumrendszer (2010-)

  21. Új kritériumrendszer (2010-) • 2010-ben az új kritériumrendszer alapján pályáztak az iskolák az ökoiskola címre • 159 pályázó iskolából 156 nyerte el a címet • Komolyabb nehézségek a „Kommunikáció” és az „Együttműködések” kritériumcsoportok terén mutatkoztak – főként az először pályázók érték el nehezen a minimális pontszámot • „Együttműködések” kritériumcsoport: a pályázók sok esetben még nem építették ki a kapcsolati rendszerüket a fenntarthatóság pedagógiája terén • Ez felveti annak lehetőségét, hogy bizonyos esetekben újragondoljuk a kritériumcsoportonkénti minimális pontszámot

  22. Új kritériumrendszer (2010-)

  23. Az ökoiskolák közti differenciálás

  24. Az ökoiskolák közti differenciálás

  25. Az ökoiskolák közti differenciálás • Differenciálás: bázis-ökoiskola rendszer (korábbi eredmények + regionális elhelyezkedés alapján) • Lényege: • Az újonnan csatlakozókat a már nagy tapasztalattal rendelkező ökoiskolák mentorálják – csak a már régóta ökoiskolaként működő intézmények pályázhatnak a bázis-ökoiskola címre (min. 3 éve ökoiskola) • Bázis-ökoiskolák minden régióban jelen lesznek, s régiós ökoiskola-központként működnek (min. 7 intézmény) • A bázis-ökoiskolák anyagi támogatásban részesülnek • A bázisintézményeket rendszeresen ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a magas szintű követelményeknek • E rendszer jelenleg kiépítés alatt áll

  26. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! • Horváth Dániel • NYME EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia Doktori Program • horvath.daniel@vipmail.hu

More Related