1 / 39

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. LMEII. 3. Téma: A gazdaságirányítás pénzügyi politikája. Államháztartás és költségvetés. Az állam háztartás a kormányzati funkciók ellátását átfogó pénz- ügyi rendszer. Az államháztartás mint pénzügyi rendszer kifejezi, hogy az állam

dyanne
Download Presentation

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK LMEII. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  2. 3. Téma: A gazdaságirányítás pénzügyi politikája LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  3. Államháztartás és költségvetés. Az állam háztartás a kormányzati funkciók ellátását átfogó pénz- ügyi rendszer. Az államháztartás mint pénzügyi rendszer kifejezi, hogy az állam Milyen mértékben vállal szerepet a nemzetgazdaság működteté- sében. A kiadások mértékét a GDP%-ában fejezik ki, melyek fedezetét a beszedett adók biztosítják. Az államháztartás alrendszerei: - központi költségvetés, - egészségügyi és nyugdíj biztosítás, - helyi önkormányzatok, - elkülönített pénzalapok, A költségvetés alatt értjük - a kormányzati pénzalapot illetve - a kormányzat pénzügyi tervét. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  4. A nemzetgazdaság piaci szereplői naponta rendszeresen találkoznak. A piaci szereplők: - egyén=célja jövedelem szerzés munka vállalás vagy vállalkozás útján, = nem helyesli a sok szabályt, rendeletet, = fogyasztói minőségében jövedelme függ az adóktól és a szociális ellátás-támogatás rendszerétől, - vállalkozó= küzd a bürokráciával, adórendszerrel, = fontos számára az állami árpolitika, = igyekszik versenytárgyaláson állami meg- rendeléshez jutni, = önszántából nem költ környezet védelemre,- állam = a gazdaság működésének megszervezése LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  5. A kormányzat funkciói: a, közhatalmi funkciók - honvédelem, - rendvédelem, - igazságszolgáltatás, - egyházak támogatása b, igazgatási funkciók - központi kormányzat intézményei, - helyi igazgatási szervek, c, gazdasági funkciók - oktatás, kultúra, - egészségügy, szociálistámogatás, nyugdíj rendszer, - vállalkozások támogatása, - kormányzati beruházások, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  6. A kormányzat gazdasági funkcióinak típusa és mértéke attól függőenváltozik, hogy a gazdasági koordináció három alapkérdésé- nek a „mit-, hogyan-, és kinek termeljünk” megválaszolásában a kormányzat milyen mértékben vesz részt. A piacgazdaság fejlődésével együtt az állam koordinációs súlya értelem- szerűen változik, az állam „ki és bevonul a gazdaságba”. A kormányzati koordinációt a piac működési problémái indokolják, „a piac sok feladatot megold és sok más témát előidéz”. A modern nemzetgazdaságok változó szerepkörű kormányzati gazdál- kodással működőképesek. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  7. A piac működésének pozitívumai. a, a termelőt arra ösztönzi: - az igényeknek megfelelő árút termeljen, - az igények növekedésével az árú ára is növekszik, b, ösztönöz a hasznos képességek megszerzésére, - a képesítés nyomán elérhető magas jöve- delem érdekében vállalják a kiképzés gyötrelmeit, c, a fogyasztókat és a termelőket - a szűkös erőforrások ésszerű ki- használására ösztönzi, d, informál a helyi feltételekről, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  8. A piac működésének negatívumai. a, a termelő csak a fizetőképes keresletet akarja kielégíteni, b, a nemzetgazdaság működésében instabilitást eredményező - munkanélküliséget, - inflációt keletkeztet, c, a piaci árat nem mindig a kereslet-kínálat alakítja, monopol piaci hatások is érvényesülhetnek, d, nem ösztönzi sem a fogyasztót, sem a termelőt a környezet kímélé- sére, e, bizonyos termékek tekintetében nem működőképes, pl. autóriasztó, f, a termelők megtévesztik a vásárlókat. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  9. A kormányzat gazdaság szervező tevékenysége. A gazdaság szervező tevékenység összetétele: - piac szabályozás, - önálló gazdálkodói feladatok megvalósítása, - gazdaságpolitika kidolgozása és érvényesítése. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  10. A piacszabályozás a gazdálkodás gyakorlatának szerves része. Irányulhat: - a piac fő elemeinek – ár és verseny – szabályozására, - a piaci szereplők magatartásának befolyásolására, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  11. Árszabályozás. a, árak eltérítése, piacgazdaságban rendszerint rendkívüli eseményhez kötött, nem jellemző, hatékonysága vitatott, - ármaximálás, = infláció ellenes intézkedés, = fogyasztó védelmi beavatkozás, sorban állás, fekete piac - árminimálás, = ágazat támogatása, = a termelő védelme, felesleg, fogyasztói kereslet kisebb a kínálatnál, b, közüzemi árak, méretgazdasági okok miatt természetes monopólium esetén, vízművek, csatornázási művek célja monopol árak kialakulásának megakadályozása, - árdiszkrimináció, = fogyasztó csökkentett áron kapja, = termelő szubvencionálása LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  12. Verseny szabályozás. a, modern piacgazdaságban - a munkaerő, - a pénz és árupiac, működését a kormányzat is szabályozza, b, a verseny szabályozás a piaci magatartás szabálya = KRESZ - versenytársak védelme, - a közérdek védelme, = tilos kartellbe tömörülni, = monopolista erőfölény elleni védelem, = fúziók tilalma, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  13. Támogatás (szubvenció) és adó. a, Az állam támogatást közérdekből folyósít és a termelőtől-fogyasz- tótól bizonyos magatartást vár el illetve honorál. - pozitív külső hatás a közösség hasznát növeli, - a szubvencióval az állam a termelőt több termelésre, a fo- gyasztót több fogyasztásra ösztönzi, - megjelenési formái: = közvetlen pénzfizetés, = kedvezményes hitel, = árkiegészítés, = adó kedvezmény, = természetben infrastruktúra kiépítése, b, Az adó a termelőnél költséget jelent. Ha az államnak az a célja, hogy egy termék termelését és fogyasztá- sát csökkentse, az adó növelésével megdrágítja a termelést is és a fogyasztást is. Alacsonyabb kibocsátás mellett uj magasabb szintű egyensúlyi ár- szint mellett. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  14. Kormányzati gazdálkodás. A kormányzatnak a gazdaságszervezésben betöltött szerepe kifejezés- re jut abban is, hogy a magánvállalkozásokhoz hasonlóan gazdasági döntéseket hoz. Az állam feladata, hogy biztosítsa a közösségi érdeket szolgáló közja- Vak előállítását iletve a közszolgáltatások nyújtását. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  15. a, közösségi kiadás a központi és helyi kormányzati szer- vek kiadásai, - kormányzati támogatások, - kormányzati szervek társadalom biztosítási kiadásai, - államadósság után fizetett kamat, - állami vállalkozások tőke kiadásai, b, közkiadás, szociális feladatok, - a piaci jövedelem elosztás egyenlőtlenségeinek mérséklése, - az állampolgári szociális jogosultság elismerése, - a szegénység enyhítése, c, közjavak, közszolgáltatások, - a közjavak és közszolgáltatások olyan termékek és szolgáltatá- sok amelyek közösségi szükségletek kielégítését teszik lehető- vé, - a közösségi javak köre nem állandó, - potyautas az akit nem lehet kizárni a közösségi létesítmény vagy szolgáltatás használatának élvezetéből, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  16. d, közösségi szektor és közbeszerzés, - a közösségi (közületi) szektor a nemzetgazdaságnak az a része melyet állami tulajdon jellemez, = a központi kormányzat vagy önkormányzat tulajdona, lehet vegyes tulajdon is, = szervezeti forma tekintetében gazdasági vállalkozásnak felel meg, - a közületi szektor működtetéséhez szükséges termelési tényezők megvásárlása a szállítók versenyeztetésével történik, - a kormányok a nemzeti vállalkozásokat részesítik előnyben, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  17. A közkiadások finanszírozása. A közkiadások finanszírozásának fő forrása a beszedett adó. Alapelvei: - igazságos közteher viselés, - haszonelv érvényesülése az adóztatásnak tükröznie kell azt, hogy az adózó ho- gyan részesül az adó révén finanszírozott létesítmény- hez, szolgáltatáshoz kapcsolódó haszonból, - fizető képesség az a tisztességes adórendszer amely az adóalanyok fizető képességén alapul, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  18. Privatizáció és dereguláció. A privatizáció alatt azt értjük, hogy a két fő gazdaságszervező erő – piac és állam – közötti munkamegosztás átrendeződik, a koor- dináció nagyobb mértékben támaszkodik a magán szektorra mint a közösségi szektorra. Három alapvető stratégiája: - tőke kivonás, az állami vállalat vagyonának eladása, - képviseleti-bizományosi rendszer, = közszolgáltatást magán vállalkozóra bízza, = szubvenciós adományozás - váltó stratégia = nem megfelelő állami teljesítés helyébe magán vállalko- zás lép, = tervszerű vissza vonulás, = jogszabályi kötöttségek feloldása, = állami bevonulás azon állami feladatok köre ahol az ál- lam szerepe erősödik, kutatás, oktatás, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  19. Költségvetési és monetáris politika fogalma, célja, eszközei. A költségvetési és monetáris –pénzügyi- politika célja a gazdaság stabilizálása, - a munkanélküliség csökkentése, az infláció megfékezése, a gazda- ság tartós növekedésének biztosítása - érdekében. - A költségvetési politika eszközei: = a kormányzati kiadások, = az adók, melyek közvetlenül hatnak a jövedelem színvonalra. - A monetáris politika eszközei: = a viszontleszámítolási kamatláb, = a kötelező tartalék ráta, = a nyíltpiaci műveletek. melyek a pénz mennyiségének, vagy a kamatlábnak aváltozásán keresztül fejtik ki hatásukat. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  20. A költségvetési politika lényege, A költségvetési politikával a kormányzat az egész ország összjövedelmének színvonalát, s ezzel valójában az összkeresletet, valamint az összkínálatot szabályozza. Az adók útján elvont és az állami kiadások révén a gazdaságba visszatáplált összegek relatív mennyiségét változtatva hat a jövedelem színvonalára. Típusai: • Expanziós (keresletélénkítő) • költségvetési politika. • Restrikciós (kereslet visszafogó) • költségvetési politika. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  21. A vállalkozások és háztartások számára az a kedvező gazdasági kör- nyezet amelyben - az összkereslet, az output, a foglalkoztatás nő, - konjunktúra van. Ellenkező esetben - ha recesszió van - a kormányzat feladata a gazda- ság élénkítése. A gazdaság működésének élénkítését elősegítő politika az „Expanziós (keresletélénkítő) költségvetési politika.” Az expanziós költségvetési politika növeli - a kibocsátást, - a foglalkoztatottságot, és/vagy - emelkednek az árak. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  22. Ha egy gazdaság tényleges állapotára az a jellemző, hogy „túl nagy az összkereslet az output színvonalához képest,”a gazdaságot „hűteni” kell. A gazdaság működését visszafogó /hűtő/ politika a „Restrikciós (kereslet visszafogó) költségvetési politika.” Restrikciós politika esetén. . - csökken az összkereslet, - növekszik = a munkanélküliség, = az output = az árszínvonal az adósság törlesztés lehetséges útjai: - ujabb hitelek felvétele, - az export kínálat bővítése, - az ország gazdasági szerkezetének korszerűsítése, .Tapasztalat szerint a keresletkorlátozás idején nem csökkennek az árak. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  23. Ha nem pontos számításokon alapul a költségvetési politika, • az expanziós politika nyomán • = túlfuthat az összkínálaton az összkereslet, • = a gazdaság túlhevül, • = kereslet-húzta inflációt eredményezhet, a restrikciós költségvetési politika pedig = elvezethet a költségvetési csapdához ahhoz, hogy a recesszióban lévő gazdaságban a költségvetés auto- matikusan deficittel zár, és tovább mélyül a recesszió, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  24. A költségvetési politika korlátai. A költségvetésipolitika eredendő célja: - a munkanélküliség csökkentése, mely a gazdaság működésé- nek élénkítésével, munkaalkalmak teremtésével érhető el, ezzel nő az output -kibocsátás- színvonala. A kormányzat feladata a „recesszió” szintjéig történő kiadás csökken- tés vagy adó csökkentés, mindaddig amíg el nem vezet a munkanél- küliség természetes rátájának megfelelő output színvonalához. Kérdés: ki lehet-e számítani, hogy mennyivel kell növelni - a kormányzati kiadásokat a teljes foglalkoztatottság biztosí- tása érdekében, - az output színvonalát olyan mértékig amig nem gyorsul fel az infláció. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  25. Ha az állam élénkíti a gazdaságot az árak lassan emelkednek, nehéz meg mondani ennek hatására a fogyasztói kereslet mennyivel csök-ken. Ahhoz, hogy az állam élénkítse a gazdaságot valószínűleg hiteleket kell felvennie, mert a recesszió időszakában kevesebb adóbevételhez jut miközben kiadásait növelnie kell. Megnő az állam hiteligénye, megnő a pénzkereslet. Mindez felhajtja a kamatlábat. A magánszektor vállalkozásai felhagynak a beruházásokkal, az erre szánt pénzkamatozó betét formáját ölti LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  26. A folyamatot kiszorító hatásnak nevezzük. Kiszorító hatásról akkor van szó, ha - a kormányzati kiadások növekedését a magán szektor kiadásainak (beruházásainak) mérséklődése túlszárnyalja, - több munkaalkalom szűnik meg a vállalkozásoknál mint amennyi új munka alkalmat az állam teremt. Ez esetben a költségvetési politika nem éri el a célját. A költségvetési politika korlátjai számba vételénél nem hagyható figyel- men kívűl az, hogy a költségvetési politika az összkínálatra is hat, ezzel befolyásolja a vállalkozások költségeinek alakulását. A magasabb TB járulékot áthárítják, ezzel nő az inflációs nyomás, a be- ruházást serkentő adócsökkentés hatása évek multán érzékelhető LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  27. A költségvetési politika hatása a vállalkozói gazdálkodásra. A költségvetési politika a jövedelem színvonalának változtatásával hat a gazdálkodás feltételeire. A közvetett hatás a költségvetési politika alkalmazott típusától függ. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  28. a, Változatlan kormányzati kiadások esetén. - Adócsökkentés hatására: = nő a rendelkezésre álló jövedelem, = nő a fogyasztói kiadás, = nő az összkereslet, = bővül a piac, - Adóteher emelés hatására: = csökken a jövedelem, = magasabb bérkövetelés, = növekvő vállalkozói költség, = csökkenő beruházás és foglalkoztatás, = piac szűkülés, = csökkenő háztartási fogyasztás és beruházás LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  29. b, Növekvő kormányzati kiadások esetén - transzfer kifizetések növelése: növelik a háztartások jövedelmét, - árút rendel: növekszik a vállalkozói bevétel . Időt vesz igénybe (reakció idő) amíg a költségvetési döntés hatása meg-jelenik a szereplők kiadási döntéseiben. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  30. A költségvetési politika akkor tud eredményesen működni, a feladat- nak meg felelni, ha: - mérsékelni lehet a kiszorító hatást, - a gazdaságban kihasználatlan kapacitások vannak és a kínálat rugalmas, - a költségvetési politikát megfelelő pénzpolitika támasztja alá, - a kormányzat politikája nem a költségvetés évenkénti kiegyensúlyozására törekszik. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  31. Költségvetési hiány és államadósság. A költségvetési deficit -hiány- a költségvetési mérleg évenkénti egyen-legének alakulását fejezi ki, azt jelenti az állam kiadásai meghaladják a bevételeket. Az államadósság: - a felhalmozott deficiteket, - a garancia és kezességvállalás, - a hiteltartozás és a valuta leértékelésből származó veszteségek együttes értéke. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  32. A költségvetési hiány finanszírozhatóságának három fő forrása: - adóemelés, - az állami árú- és szolgáltatás vásárlások csökkentése, - hitelfelvétel Az államadósságot elsősorban hitelfelvétellel finanszírozzák, Hitelezők: - belső hitelezők = belföldi pénzmegtakarítók, lakosság, vállalkozások, = jegybank, - külső hitelezők = kormányközi hitel megállapodás alapján egyes kormányok, = bankrendszer közvetítésével bankkonzorciumok, nemzetközi szervezetek, IMF, Világbank A kormányzat nem mehet csődbe, mert a tartozásokat, - kormánykötvényeket - az állam visszafizeti. „valamilyen pénzben”, ab-ban a pénzben amit maga teremthet. Azokban az államokban amelyek valutája nem konvertibilis, a gazdaság-fejlődés alacsony fokán állnak, ahol nem működnek tényleges piaci viszo-nyok az államcsőd realitás. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  33. Monetáris politika lényege, típusai, korlátai. A monetáris politikalényege, hogy a pénzmennyiség vagy a kamatláb változtatásával hat a jövedelem színvonalára. Két fő típusa: - expanziós pénzpolitika, összkereslet növelését szolgáló, - restrikciós pénzpolitika, összkereslet csökkentését szolgáló A kormányzat a pénzpolitikáját a jegybankon keresztül érvényesíti. A jegybanknak három fő eszköze van a pénzszűke illetve a pénzbőség kialakításához: - viszontleszámítolási kamatláb - kötelező tartalékrész - nyílt piaci műveletek LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  34. Viszontleszámítolási kamatláb (refinanszírozás) Amennyiben egy másik bank, rendszerint a jegybank megfinanszírozza, – hitelezi – a kereskedelmi bankot, refinanszírozásról van szó. A refinanszírozás kamat - viszontleszámítolási kamat fizetés - ellenében történik. A viszontleszámítolási kamatot a kereskedelmi bank értelemszerűen to-vább hárítja. A viszontleszámítolási kamat növelésével illetve csökkentésével befolyá-solja a jegybank a meghitelezett kereskedelmi bank hitel kihelyezését. Korlátok: - a kereskedelmi bankok nem csak a jegybank által refinanszí- rozott hitelt helyezhetik ki, - a kamatláb csökkentése hatástalan ha mérsékelt a hitel- kereslet, - a kamatláb emelése ellenére nem biztos, hogy csökken a hitel- kereslet. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  35. A kötelező tartalék ráta. A kötelező tartalék ráta a kereskedelmi bankok tartalékainak és a kereske-delmi bankok betéteinek arányát írja elő. A jegybank a kötelező tartalék ráta megemelésével szűkítheti a pénzkíná-latot és emelkednek a kamatok. Korlátjai: - a kötelező tartalék ráta emelésével az üzleti alapon történő hitele- zés szenved csorbát, a bankok ez esetben nem a hitelképesség a- lapján hanem a várható kamatok alapján helyezik ki a hiteleket, - a számlapénz teremtés szűkítésével szemben a bankok a napi pénzek piacán néhány napos hitelt vesznek fel a hitel nyújtás fedezetére. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  36. Nyíltpiaci műveletek A nyíltpiaci műveletek keretében a jegybank értékpapírokat, elsősorban állam papírokat (államkötvényt és kincstárjegyet) forgalmaz azzal a céllal, hogy a közületi szektornak, a költségvetésnek pénzt szerezzen. Ezzel a jegybank növeli a pénzkínálatot. Az értékpapírok ára és a kamatláb ellentétes irányban mozog. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  37. A monetáris politika hatása a vállalkozói gazdálkodásra. Hatása ellentmondásos. Pénzbőség időszakában az expanziós politika elvezethet az inflációhoz. Pénzszűkítő politika esetében fékezi a gazdasági növekedést. Ellentmondás keletkezik a bel és a külgazdasági stratégia között akkor, ha a jegybank a kamatláb változásának eszközével él. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  38. Közvetett hatás. Bizonyos idő elteltével a pénzkínálat ill. a kamatláb változásának hatására változik az összkereslet. - A háztartások nominál jövedelme emelkedik nő a keresletük, a plusz jövedelem egy részét megtakarítják és ezzel növelik a pénzintézetek tartalékát. - Az állam is többet költhet árú és szolgáltatás vásárlásra, hozzá- járul a hitel kínálat fokozódásához. - A beruházási lehetőségek bővülnek. - Nő az output, nagyobb lesz a jövedelem. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

  39. Közvetlen hatás. A vállalkozói gazdálkodás szempontjából kulcskérdés a hitel lehetősége mert a forgóeszköz hitel a napi kiadásait finanszírozza. A vállalkozásokra a monetáris politika a forgóeszköz hitel ellátáson keresztül gyakorol közvetlen hatást. Hitel hiányában a vállalkozó nettó pénzáramlási helyzete romlik. Lehetősége: - késlelteti fizetéseit hitelezői felé, vagy - meggyorsítja adósaitól a pénz beáramlást, A megoldás sikere a vállalkozó alkupozíciójától függ. A vállalkozás likviditását javíthatja: - a készletek csökkentésével, - a beruházási programok visszafogásával LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

More Related