VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

1. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK LMEII. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

2. 3. Téma: A gazdaságirányítás pénzügyi politikája LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

3. Államháztartás és költségvetés. Az állam háztartás a kormányzati funkciók ellátását átfogó pénz- ügyi rendszer. Az államháztartás mint pénzügyi rendszer kifejezi, hogy az állam Milyen mértékben vállal szerepet a nemzetgazdaság működteté- sében. A kiadások mértékét a GDP%-ában fejezik ki, melyek fedezetét a beszedett adók biztosítják. Az államháztartás alrendszerei: - központi költségvetés, - egészségügyi és nyugdíj biztosítás, - helyi önkormányzatok, - elkülönített pénzalapok, A költségvetés alatt értjük - a kormányzati pénzalapot illetve - a kormányzat pénzügyi tervét. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

4. A nemzetgazdaság piaci szereplői naponta rendszeresen találkoznak. A piaci szereplők: - egyén=célja jövedelem szerzés munka vállalás vagy vállalkozás útján, = nem helyesli a sok szabályt, rendeletet, = fogyasztói minőségében jövedelme függ az adóktól és a szociális ellátás-támogatás rendszerétől, - vállalkozó= küzd a bürokráciával, adórendszerrel, = fontos számára az állami árpolitika, = igyekszik versenytárgyaláson állami meg- rendeléshez jutni, = önszántából nem költ környezet védelemre,- állam = a gazdaság működésének megszervezése LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

5. A kormányzat funkciói: a, közhatalmi funkciók - honvédelem, - rendvédelem, - igazságszolgáltatás, - egyházak támogatása b, igazgatási funkciók - központi kormányzat intézményei, - helyi igazgatási szervek, c, gazdasági funkciók - oktatás, kultúra, - egészségügy, szociálistámogatás, nyugdíj rendszer, - vállalkozások támogatása, - kormányzati beruházások, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

6. A kormányzat gazdasági funkcióinak típusa és mértéke attól függőenváltozik, hogy a gazdasági koordináció három alapkérdésé- nek a „mit-, hogyan-, és kinek termeljünk” megválaszolásában a kormányzat milyen mértékben vesz részt. A piacgazdaság fejlődésével együtt az állam koordinációs súlya értelem- szerűen változik, az állam „ki és bevonul a gazdaságba”. A kormányzati koordinációt a piac működési problémái indokolják, „a piac sok feladatot megold és sok más témát előidéz”. A modern nemzetgazdaságok változó szerepkörű kormányzati gazdál- kodással működőképesek. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

7. A piac működésének pozitívumai. a, a termelőt arra ösztönzi: - az igényeknek megfelelő árút termeljen, - az igények növekedésével az árú ára is növekszik, b, ösztönöz a hasznos képességek megszerzésére, - a képesítés nyomán elérhető magas jöve- delem érdekében vállalják a kiképzés gyötrelmeit, c, a fogyasztókat és a termelőket - a szűkös erőforrások ésszerű ki- használására ösztönzi, d, informál a helyi feltételekről, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

8. A piac működésének negatívumai. a, a termelő csak a fizetőképes keresletet akarja kielégíteni, b, a nemzetgazdaság működésében instabilitást eredményező - munkanélküliséget, - inflációt keletkeztet, c, a piaci árat nem mindig a kereslet-kínálat alakítja, monopol piaci hatások is érvényesülhetnek, d, nem ösztönzi sem a fogyasztót, sem a termelőt a környezet kímélé- sére, e, bizonyos termékek tekintetében nem működőképes, pl. autóriasztó, f, a termelők megtévesztik a vásárlókat. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

9. A kormányzat gazdaság szervező tevékenysége. A gazdaság szervező tevékenység összetétele: - piac szabályozás, - önálló gazdálkodói feladatok megvalósítása, - gazdaságpolitika kidolgozása és érvényesítése. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

10. A piacszabályozás a gazdálkodás gyakorlatának szerves része. Irányulhat: - a piac fő elemeinek – ár és verseny – szabályozására, - a piaci szereplők magatartásának befolyásolására, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

11. Árszabályozás. a, árak eltérítése, piacgazdaságban rendszerint rendkívüli eseményhez kötött, nem jellemző, hatékonysága vitatott, - ármaximálás, = infláció ellenes intézkedés, = fogyasztó védelmi beavatkozás, sorban állás, fekete piac - árminimálás, = ágazat támogatása, = a termelő védelme, felesleg, fogyasztói kereslet kisebb a kínálatnál, b, közüzemi árak, méretgazdasági okok miatt természetes monopólium esetén, vízművek, csatornázási művek célja monopol árak kialakulásának megakadályozása, - árdiszkrimináció, = fogyasztó csökkentett áron kapja, = termelő szubvencionálása LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

12. Verseny szabályozás. a, modern piacgazdaságban - a munkaerő, - a pénz és árupiac, működését a kormányzat is szabályozza, b, a verseny szabályozás a piaci magatartás szabálya = KRESZ - versenytársak védelme, - a közérdek védelme, = tilos kartellbe tömörülni, = monopolista erőfölény elleni védelem, = fúziók tilalma, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

13. Támogatás (szubvenció) és adó. a, Az állam támogatást közérdekből folyósít és a termelőtől-fogyasz- tótól bizonyos magatartást vár el illetve honorál. - pozitív külső hatás a közösség hasznát növeli, - a szubvencióval az állam a termelőt több termelésre, a fo- gyasztót több fogyasztásra ösztönzi, - megjelenési formái: = közvetlen pénzfizetés, = kedvezményes hitel, = árkiegészítés, = adó kedvezmény, = természetben infrastruktúra kiépítése, b, Az adó a termelőnél költséget jelent. Ha az államnak az a célja, hogy egy termék termelését és fogyasztá- sát csökkentse, az adó növelésével megdrágítja a termelést is és a fogyasztást is. Alacsonyabb kibocsátás mellett uj magasabb szintű egyensúlyi ár- szint mellett. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

14. Kormányzati gazdálkodás. A kormányzatnak a gazdaságszervezésben betöltött szerepe kifejezés- re jut abban is, hogy a magánvállalkozásokhoz hasonlóan gazdasági döntéseket hoz. Az állam feladata, hogy biztosítsa a közösségi érdeket szolgáló közja- Vak előállítását iletve a közszolgáltatások nyújtását. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

15. a, közösségi kiadás a központi és helyi kormányzati szer- vek kiadásai, - kormányzati támogatások, - kormányzati szervek társadalom biztosítási kiadásai, - államadósság után fizetett kamat, - állami vállalkozások tőke kiadásai, b, közkiadás, szociális feladatok, - a piaci jövedelem elosztás egyenlőtlenségeinek mérséklése, - az állampolgári szociális jogosultság elismerése, - a szegénység enyhítése, c, közjavak, közszolgáltatások, - a közjavak és közszolgáltatások olyan termékek és szolgáltatá- sok amelyek közösségi szükségletek kielégítését teszik lehető- vé, - a közösségi javak köre nem állandó, - potyautas az akit nem lehet kizárni a közösségi létesítmény vagy szolgáltatás használatának élvezetéből, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

16. d, közösségi szektor és közbeszerzés, - a közösségi (közületi) szektor a nemzetgazdaságnak az a része melyet állami tulajdon jellemez, = a központi kormányzat vagy önkormányzat tulajdona, lehet vegyes tulajdon is, = szervezeti forma tekintetében gazdasági vállalkozásnak felel meg, - a közületi szektor működtetéséhez szükséges termelési tényezők megvásárlása a szállítók versenyeztetésével történik, - a kormányok a nemzeti vállalkozásokat részesítik előnyben, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

17. A közkiadások finanszírozása. A közkiadások finanszírozásának fő forrása a beszedett adó. Alapelvei: - igazságos közteher viselés, - haszonelv érvényesülése az adóztatásnak tükröznie kell azt, hogy az adózó ho- gyan részesül az adó révén finanszírozott létesítmény- hez, szolgáltatáshoz kapcsolódó haszonból, - fizető képesség az a tisztességes adórendszer amely az adóalanyok fizető képességén alapul, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

18. Privatizáció és dereguláció. A privatizáció alatt azt értjük, hogy a két fő gazdaságszervező erő – piac és állam – közötti munkamegosztás átrendeződik, a koor- dináció nagyobb mértékben támaszkodik a magán szektorra mint a közösségi szektorra. Három alapvető stratégiája: - tőke kivonás, az állami vállalat vagyonának eladása, - képviseleti-bizományosi rendszer, = közszolgáltatást magán vállalkozóra bízza, = szubvenciós adományozás - váltó stratégia = nem megfelelő állami teljesítés helyébe magán vállalko- zás lép, = tervszerű vissza vonulás, = jogszabályi kötöttségek feloldása, = állami bevonulás azon állami feladatok köre ahol az ál- lam szerepe erősödik, kutatás, oktatás, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

19. Költségvetési és monetáris politika fogalma, célja, eszközei. A költségvetési és monetáris –pénzügyi- politika célja a gazdaság stabilizálása, - a munkanélküliség csökkentése, az infláció megfékezése, a gazda- ság tartós növekedésének biztosítása - érdekében. - A költségvetési politika eszközei: = a kormányzati kiadások, = az adók, melyek közvetlenül hatnak a jövedelem színvonalra. - A monetáris politika eszközei: = a viszontleszámítolási kamatláb, = a kötelező tartalék ráta, = a nyíltpiaci műveletek. melyek a pénz mennyiségének, vagy a kamatlábnak aváltozásán keresztül fejtik ki hatásukat. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

20. A költségvetési politika lényege, A költségvetési politikával a kormányzat az egész ország összjövedelmének színvonalát, s ezzel valójában az összkeresletet, valamint az összkínálatot szabályozza. Az adók útján elvont és az állami kiadások révén a gazdaságba visszatáplált összegek relatív mennyiségét változtatva hat a jövedelem színvonalára. Típusai: • Expanziós (keresletélénkítő) • költségvetési politika. • Restrikciós (kereslet visszafogó) • költségvetési politika. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

21. A vállalkozások és háztartások számára az a kedvező gazdasági kör- nyezet amelyben - az összkereslet, az output, a foglalkoztatás nő, - konjunktúra van. Ellenkező esetben - ha recesszió van - a kormányzat feladata a gazda- ság élénkítése. A gazdaság működésének élénkítését elősegítő politika az „Expanziós (keresletélénkítő) költségvetési politika.” Az expanziós költségvetési politika növeli - a kibocsátást, - a foglalkoztatottságot, és/vagy - emelkednek az árak. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

22. Ha egy gazdaság tényleges állapotára az a jellemző, hogy „túl nagy az összkereslet az output színvonalához képest,”a gazdaságot „hűteni” kell. A gazdaság működését visszafogó /hűtő/ politika a „Restrikciós (kereslet visszafogó) költségvetési politika.” Restrikciós politika esetén. . - csökken az összkereslet, - növekszik = a munkanélküliség, = az output = az árszínvonal az adósság törlesztés lehetséges útjai: - ujabb hitelek felvétele, - az export kínálat bővítése, - az ország gazdasági szerkezetének korszerűsítése, .Tapasztalat szerint a keresletkorlátozás idején nem csökkennek az árak. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

23. Ha nem pontos számításokon alapul a költségvetési politika, • az expanziós politika nyomán • = túlfuthat az összkínálaton az összkereslet, • = a gazdaság túlhevül, • = kereslet-húzta inflációt eredményezhet, a restrikciós költségvetési politika pedig = elvezethet a költségvetési csapdához ahhoz, hogy a recesszióban lévő gazdaságban a költségvetés auto- matikusan deficittel zár, és tovább mélyül a recesszió, LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

24. A költségvetési politika korlátai. A költségvetésipolitika eredendő célja: - a munkanélküliség csökkentése, mely a gazdaság működésé- nek élénkítésével, munkaalkalmak teremtésével érhető el, ezzel nő az output -kibocsátás- színvonala. A kormányzat feladata a „recesszió” szintjéig történő kiadás csökken- tés vagy adó csökkentés, mindaddig amíg el nem vezet a munkanél- küliség természetes rátájának megfelelő output színvonalához. Kérdés: ki lehet-e számítani, hogy mennyivel kell növelni - a kormányzati kiadásokat a teljes foglalkoztatottság biztosí- tása érdekében, - az output színvonalát olyan mértékig amig nem gyorsul fel az infláció. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

25. Ha az állam élénkíti a gazdaságot az árak lassan emelkednek, nehéz meg mondani ennek hatására a fogyasztói kereslet mennyivel csök-ken. Ahhoz, hogy az állam élénkítse a gazdaságot valószínűleg hiteleket kell felvennie, mert a recesszió időszakában kevesebb adóbevételhez jut miközben kiadásait növelnie kell. Megnő az állam hiteligénye, megnő a pénzkereslet. Mindez felhajtja a kamatlábat. A magánszektor vállalkozásai felhagynak a beruházásokkal, az erre szánt pénzkamatozó betét formáját ölti LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

26. A folyamatot kiszorító hatásnak nevezzük. Kiszorító hatásról akkor van szó, ha - a kormányzati kiadások növekedését a magán szektor kiadásainak (beruházásainak) mérséklődése túlszárnyalja, - több munkaalkalom szűnik meg a vállalkozásoknál mint amennyi új munka alkalmat az állam teremt. Ez esetben a költségvetési politika nem éri el a célját. A költségvetési politika korlátjai számba vételénél nem hagyható figyel- men kívűl az, hogy a költségvetési politika az összkínálatra is hat, ezzel befolyásolja a vállalkozások költségeinek alakulását. A magasabb TB járulékot áthárítják, ezzel nő az inflációs nyomás, a be- ruházást serkentő adócsökkentés hatása évek multán érzékelhető LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

27. A költségvetési politika hatása a vállalkozói gazdálkodásra. A költségvetési politika a jövedelem színvonalának változtatásával hat a gazdálkodás feltételeire. A közvetett hatás a költségvetési politika alkalmazott típusától függ. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

28. a, Változatlan kormányzati kiadások esetén. - Adócsökkentés hatására: = nő a rendelkezésre álló jövedelem, = nő a fogyasztói kiadás, = nő az összkereslet, = bővül a piac, - Adóteher emelés hatására: = csökken a jövedelem, = magasabb bérkövetelés, = növekvő vállalkozói költség, = csökkenő beruházás és foglalkoztatás, = piac szűkülés, = csökkenő háztartási fogyasztás és beruházás LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

29. b, Növekvő kormányzati kiadások esetén - transzfer kifizetések növelése: növelik a háztartások jövedelmét, - árút rendel: növekszik a vállalkozói bevétel . Időt vesz igénybe (reakció idő) amíg a költségvetési döntés hatása meg-jelenik a szereplők kiadási döntéseiben. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

30. A költségvetési politika akkor tud eredményesen működni, a feladat- nak meg felelni, ha: - mérsékelni lehet a kiszorító hatást, - a gazdaságban kihasználatlan kapacitások vannak és a kínálat rugalmas, - a költségvetési politikát megfelelő pénzpolitika támasztja alá, - a kormányzat politikája nem a költségvetés évenkénti kiegyensúlyozására törekszik. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

31. Költségvetési hiány és államadósság. A költségvetési deficit -hiány- a költségvetési mérleg évenkénti egyen-legének alakulását fejezi ki, azt jelenti az állam kiadásai meghaladják a bevételeket. Az államadósság: - a felhalmozott deficiteket, - a garancia és kezességvállalás, - a hiteltartozás és a valuta leértékelésből származó veszteségek együttes értéke. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

32. A költségvetési hiány finanszírozhatóságának három fő forrása: - adóemelés, - az állami árú- és szolgáltatás vásárlások csökkentése, - hitelfelvétel Az államadósságot elsősorban hitelfelvétellel finanszírozzák, Hitelezők: - belső hitelezők = belföldi pénzmegtakarítók, lakosság, vállalkozások, = jegybank, - külső hitelezők = kormányközi hitel megállapodás alapján egyes kormányok, = bankrendszer közvetítésével bankkonzorciumok, nemzetközi szervezetek, IMF, Világbank A kormányzat nem mehet csődbe, mert a tartozásokat, - kormánykötvényeket - az állam visszafizeti. „valamilyen pénzben”, ab-ban a pénzben amit maga teremthet. Azokban az államokban amelyek valutája nem konvertibilis, a gazdaság-fejlődés alacsony fokán állnak, ahol nem működnek tényleges piaci viszo-nyok az államcsőd realitás. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

33. Monetáris politika lényege, típusai, korlátai. A monetáris politikalényege, hogy a pénzmennyiség vagy a kamatláb változtatásával hat a jövedelem színvonalára. Két fő típusa: - expanziós pénzpolitika, összkereslet növelését szolgáló, - restrikciós pénzpolitika, összkereslet csökkentését szolgáló A kormányzat a pénzpolitikáját a jegybankon keresztül érvényesíti. A jegybanknak három fő eszköze van a pénzszűke illetve a pénzbőség kialakításához: - viszontleszámítolási kamatláb - kötelező tartalékrész - nyílt piaci műveletek LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

34. Viszontleszámítolási kamatláb (refinanszírozás) Amennyiben egy másik bank, rendszerint a jegybank megfinanszírozza, – hitelezi – a kereskedelmi bankot, refinanszírozásról van szó. A refinanszírozás kamat - viszontleszámítolási kamat fizetés - ellenében történik. A viszontleszámítolási kamatot a kereskedelmi bank értelemszerűen to-vább hárítja. A viszontleszámítolási kamat növelésével illetve csökkentésével befolyá-solja a jegybank a meghitelezett kereskedelmi bank hitel kihelyezését. Korlátok: - a kereskedelmi bankok nem csak a jegybank által refinanszí- rozott hitelt helyezhetik ki, - a kamatláb csökkentése hatástalan ha mérsékelt a hitel- kereslet, - a kamatláb emelése ellenére nem biztos, hogy csökken a hitel- kereslet. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

35. A kötelező tartalék ráta. A kötelező tartalék ráta a kereskedelmi bankok tartalékainak és a kereske-delmi bankok betéteinek arányát írja elő. A jegybank a kötelező tartalék ráta megemelésével szűkítheti a pénzkíná-latot és emelkednek a kamatok. Korlátjai: - a kötelező tartalék ráta emelésével az üzleti alapon történő hitele- zés szenved csorbát, a bankok ez esetben nem a hitelképesség a- lapján hanem a várható kamatok alapján helyezik ki a hiteleket, - a számlapénz teremtés szűkítésével szemben a bankok a napi pénzek piacán néhány napos hitelt vesznek fel a hitel nyújtás fedezetére. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

36. Nyíltpiaci műveletek A nyíltpiaci műveletek keretében a jegybank értékpapírokat, elsősorban állam papírokat (államkötvényt és kincstárjegyet) forgalmaz azzal a céllal, hogy a közületi szektornak, a költségvetésnek pénzt szerezzen. Ezzel a jegybank növeli a pénzkínálatot. Az értékpapírok ára és a kamatláb ellentétes irányban mozog. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

37. A monetáris politika hatása a vállalkozói gazdálkodásra. Hatása ellentmondásos. Pénzbőség időszakában az expanziós politika elvezethet az inflációhoz. Pénzszűkítő politika esetében fékezi a gazdasági növekedést. Ellentmondás keletkezik a bel és a külgazdasági stratégia között akkor, ha a jegybank a kamatláb változásának eszközével él. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

38. Közvetett hatás. Bizonyos idő elteltével a pénzkínálat ill. a kamatláb változásának hatására változik az összkereslet. - A háztartások nominál jövedelme emelkedik nő a keresletük, a plusz jövedelem egy részét megtakarítják és ezzel növelik a pénzintézetek tartalékát. - Az állam is többet költhet árú és szolgáltatás vásárlásra, hozzá- járul a hitel kínálat fokozódásához. - A beruházási lehetőségek bővülnek. - Nő az output, nagyobb lesz a jövedelem. LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

39. Közvetlen hatás. A vállalkozói gazdálkodás szempontjából kulcskérdés a hitel lehetősége mert a forgóeszköz hitel a napi kiadásait finanszírozza. A vállalkozásokra a monetáris politika a forgóeszköz hitel ellátáson keresztül gyakorol közvetlen hatást. Hitel hiányában a vállalkozó nettó pénzáramlási helyzete romlik. Lehetősége: - késlelteti fizetéseit hitelezői felé, vagy - meggyorsítja adósaitól a pénz beáramlást, A megoldás sikere a vállalkozó alkupozíciójától függ. A vállalkozás likviditását javíthatja: - a készletek csökkentésével, - a beruházási programok visszafogásával LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája