Takarmány szennyezők carry-over hatása a tejtermelő állatokra

1. Takarmány szennyezők carry-over hatása a tejtermelő állatokra Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal KözpontÉlelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Búza László – M.Schill Judit

2. A takarmány minőségének jelentősége a táplálékláncban Káros anyagokat tartalmaz: mikotoxinok, toxikus nehéz-fémek, növényvédőszermaradékok, dioxinok, PCBk,gyógyszer maradékok, gyommagvak stb. A szövetekben, a vérben, a tejben feldúsulvaegészségkárosító hatásúak T A K A R M Á N Y Á L L A T E M B E R

3. Tejminőség, tejbiztonságjogszabályi háttér A BIZOTTSÁG 1881/2006/EK RENDELETE (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról Nyerstej, tejalapú termékek előállításához használt tej és hőkezelt tej: aflatoxin M1 0,05 mg/kg ólom 0,02 mg/kg Nyerstej és tejtermékek, beleértve a vajzsírt is: Dioxinok összege (WHO-PCDD/FTEQ) 3,0 pg/g zsír Dioxinok és dioxinszerű PCB-k összege (WHOPCDD/ F-PCB-TEQ) 6,0 pg/g zsír

4. Elsődleges takarmányok Legelő és takarmány alapanyag - kockázatok A tej minőségének romlása – kellemetlen ízváltozás Első kaszálású lucerna – keserű-, illetve halíz Francia perje - keserűíz Mezei tarsóka - fokhagymaíz Méreganyagok (konkoly, somkóró, pipacs,farkaskutyatej) – átkerülnek a tejbe • Takarmány alapanyagok (répa, gyapot, repce) – a tej ízhatását rontják, illetve– nemkívánatos anyagként megjelenhet a tejben a gosszipol

5. Toxikus nehézfémek hatása Ólom Élelmiszer – Pb eredet: növények felületi szennyeződése Állati szövetekben (csont) felhalmozódás – kalcium metabilizáció Vér Tej A szarvasmarha vérének és tejének ólomtartalma között exponenciálisaz összefüggés;0,2-0,3 mg/l ólom/vér  0,05-0,08 mg/l ólom/tej > 0,3 mg/l ólom/vér  a tej ólomtartalma meredeken emelkedik (0,5-0,8 mg/l ólom/tejCarry-over hatás (takarmány  tej) = 0,1-5%  közepes kockázat

6. Toxikus nehézfémek hatása Kadmium Élelmiszer – Cd eredet: ipari nehézfém emisszió, bányászat, hulladékégetők, foszfát műtrágyák szennyezettsége, komposztáltvárosi szemét mezőgazdasági területre kerülése Talaj Növénybe felszívódik (pH függő – csökkenő pH növeli a felvételt) Talajok Cd átlagértékei: 0,8-2,2 mg/kg szárazanyag Lucerna, kukorica, gabonamagvak (legelő és takarmányalapanyagok) Cd átlagértékek: 0,08-0,31 mg/kg szárazanyag Carry-over hatás (takarmány  tej) = 0,05-0,1% alacsony kockázatJelentősebb carry-over hatás 250-300 mg/kg kadmium/takarmány,amely sokszorosa a megengedettnek A tej Cd tartalma közvetlenül az ellés után a legmagasabb, a laktációscsúcs idejére lecsökken

7. Toxikus nehézfémek hatása Higany és arzén Élelmiszer – Hg eredet: csávázott vetőmagvak tilalom ellenéretörténő feletetése, talajok higanytartalmú szennyvíziszappalvaló terhelés Felszívódás szájon, légutakon, bőrön át –mértéke: anorganikus  6-15%,organikus: alkil-higany  80-95%metil-higany  95-100%, Felhalmozódás állati szövetekben (máj, vese), de átjut a vér-agygáton is, ezért megjelenhet a tejben Carry-over hatás (takarmány  tej) = 0,1%  kis kockázat Arzén nincs carry-over hatás

8. Mikotoxinok hatása A takarmányban előforduló aflatoxin B1 az állati szervezetbenátalakul és a tejben, mint aflatoxin M1 jelenik meg. Az EFSA egy regressziós egyenletettel számítja ki a carry-over hatást 10,95 + 0,787 x ug aflatoxin B1/napi adag = aflatoxin M1 (ng/kg tej) A takarmányokban előforduló Fusarium toxinok (DON, F2, fumonisin)bejutása tejbe nagyon alacsony hatásfokú. Az ochratoxin jellemző felhalmozódási helye a máj és vese.A tejbe való átmenet nem jellemző.

9. Nem engedélyezett peszticidek hatása 1. Gyorsan lebomló komponensek (klór-pirifosz, deltametrin, diazinon, endoszulfán, metoxiklór) 1-4 nappal az etetés után a tejben már nem lehet kimutatni Carry-over hatás (takarmány  tej): klór-pirifosz < 0,01%, diazinon < 0,05%metoxiklór < 0,05%, endoszulfán 0,01%, deltametrin 0,4-1,6% 2. Állati szövetekben felhalmozódó komponensek (klordan, endrin, a-hexaklór-hexán (a-HCH), g-HCH Klordan esetében becslések szerint egy hét a lebomlási idő,Endrin kumulálódási tulajdonsága kismértékű Carry-over hatás (takarmány  tej):a-HCH (szarvasmarha) 9,5%, (juh) 4,3%,g-HCH (szarvasmarha) 2-4%, (juh) 1,5%,

10. Nem engedélyezett peszticidek hatása 3. Állati szövetekben jelentősen felhalmozódó komponensek (DDT, aldrin, dieldrin, hexaklórbenzol /HCB/, b-HCH, heptaklór, heptaklór-epoxid) • Carry over hatás (takarmány  tej): • DDT 4% (de metabolija /DDE/ 80%!), • aldrin-dieldrin 18-40%, • HCB (szarvasmarha) 79%, (juh) 6,5%, • b-HCH van példa 100%, de átlag 15% a szarvasmarha és 10% a juh esetében • heptaklór /átalakul heptaklór-epoxiddá/ (szarvasmarha) 5-37%, (juh) 15%

11. Peszticidek - következtetések és teendők A fenti anyagok állati szövetekben különböző mértékű felhalmozódási tulajdonságuk ellenére kisebb kockázatot jelentenek, mivel ezek Európában és az USA-ban nem engedélyezettek. Azokról a területekről származó áruknál,ahol ezeket még felhasználhatják (India, távol Kelet,afrikai országok),szigorú ellenőrzésnek kell történni a takarmány anyagok esetében isa beléptető határállomásokon és a felhasználási helyeken. Engedélyezett növényvédőszerek használata esetén – legelőa legelő környezetében végzett permetezés időpontjának és a szerhatóanyagának ismerete, az érintettek értesítése, az egészségügyivárakozási idő betartása  alacsony a kockázat Takarmány alapanyagok esetében a felhasználás kizárólag azegészségügyi várakozási idő lejárta után  „0” kockázat

12. Környezeti kontaminánsok PCBk, dioxinok, furánok, toxafen Carry-over hatás (takarmány  tej): PCBk (dioxinszerű) 2-70% /kongenerenként eltérő/. A 0,07 ng/kg (kb. egy nagyságrenddel kisebb a 2006/13/EK irányelvben meghatározott határértéknél) dioxinszerű PCB-t tartalmazó takarmányetetése után 40 nappal átlag 31%-os a carry-over hatás tejre vonatkoztatva Carry-over hatás (takarmány  tej): Dioxinok és furánok 0,5-40%. Magasabb klóratomszámú kongenerek esetén kisebb a tejben a carry-over hatás/ azok a zsírszövetekben halmozódnak fel/ Toxafen esetén a carry-over hatás 8-14% a kongenerektől függően. További organikus szennyezők: PAH – nem bizonyított a carry-over hatás A környezeti kontamináció nehezebben kontrolálható. Fontos, hogya megengedett határértékek rendszeres felülvizsgálatra kerüljenek(az EFSA javaslatot készít a monitoring eredmények alapján a határértékek szigorítására). Az ellenőrzések során a határértéket meghaladó tételeket azonnal el kell távolítani az élelmiszerláncból.

13. Állatgyógyászati szerek Amennyiben a gyógyszeres takarmányt engedélyezett módonhasználják (koncentráció-idő), a carry-over hatás alacsony  1% Például 250 mg/kg szulfadimidin tartalmú takarmány etetése esetén,21 nap elteltével a tejben mérhető koncentráció 100 mg/l, amely az EU-ban alkalmazott MRL értékkel azonos. A terápiásan alkalmazott, de nem a takarmánnyal bevitt gyógyszerekesetében nagyobb a kockázat a tejbe való átjutásnak. Gazdasági előny –tiltott hormonhatású anyagok használata Tejhozam növelés takarmányba kevert hormokkal- tiroxin, tireoglobulin- 30 %-os hozam növekedés- tejben megjelentek a hormonanyagok

14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!