1 / 36

Az atomerőművek gazdasága

Az atomerőművek gazdasága. Atomerőművek a liberalizált piacokon Energia Klub 2007. december. Az építés költségei. Növekvő költségek. Mennyibe kerül?. Kevés recens adat

elaina
Download Presentation

Az atomerőművek gazdasága

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az atomerőművek gazdasága Atomerőművek a liberalizált piacokon Energia Klub 2007. december

  2. Az építés költségei Növekvő költségek

  3. Mennyibe kerül? • Kevés recens adat • Ritkán teszik közzé a végleges árat – ahol igen, ott szignifikáns különbség volt az előzetes és a végleges ár között (USA, India) • Jellemző az alulbecslés • Ár sok mindentől függ • Előrejelzések: jelentős eltérések

  4. Előrejelzések, becslések • Iparág (WNA, GE/Westinghouse): ~1000-1500 USD/kWh • Egyetemek, kutatóintézetek, IEA: ~1500-2200 USD/kWh • Nemzetközi hitelminősítők: • Standard&Poor’s: 4000 USD/kWh • Moody’s: 5-6000 USD/kWh

  5. Indiai példa Adatok: Rs Crores (=10 millió rúpia); forrás: The Economics of Nuclear Power, Greenpeace, 2007

  6. Az építés költségei, összehasonlítás World Energy Investment Outlook, 2003

  7. Építkezés elhúzódása: költségnövekedés • Méret, komplexitás: növekszik • Építési idő: • ’70-es évek közepe: 66 hónap • ’90-es második fele: 116 hónap • Ma: átlagosan 7 év • Építési időt alulbecslik • Költségnövekedés • Amúgy is nő, az elhúzódás csak a problémák egyik tünete • Tőkeköltség-növekedés

  8. Olcsó vagy sem? • Áram árát meghatározza: • építési költség • tőkeköltség • az építés időtartama • az erőmű kihasználtsága • az erőmű élettartama • az üzemanyag költsége • egyéb üzemeltetési és karbantartási költségek • a hulladékok kezelésének, az erőmű leszerelésének költségei

  9. Becslések • 4-5 Ft – 19-21 Ft • WNA, IAE/NEA és más, érdekelt szervezetek: alacsonyabb ár • MIT, egyéb kutatóintézetek, egyetemek: magasabb ár • MIT 2000 USD/kW, 60 hónapos építési idő • Ol-3: 4000 USD/kW, 72 hónap (2007. december)

  10. Építési költség • Becsléseket óvatosan kell kezelni • A szállítási/építési szerződések általában megengedik az ár emelkedését • Valódi „kulcsrakész” ajánlat gyakorlatilag nem létezik

  11. Tőkeköltségek • Országonként és beruházásonként változik (ország és cég hitelbesorolása alapján) • Fontos: az energetikai szektor státusza • Monopolisztikus piac: alacsonyabb (5-8%) • Liberalizált piac: magasabb kamatláb (10-15%)

  12. Üzembiztonság • Megbízható termelés: fix költségek nagyobb termelésen osztódnak el • 90%-os termelés-kihasználtsági mutató kevés helyen • ’80-as évek elején: 60% • mára: 80% • Új típusú erőmű: „gyermekbetegségek” fordulhatnak elő • N4 reaktorok • Sizewell B • Temelín

  13. Egyéb fontos tényezők • Üzemeltetési és karbantartási költség: alacsonynak mondják, de a British Energy csődjét okozták 2002-ben • Hulladékkezelési, leszerelési költség: nem magas költség, ha • pontos az előrejelzés • az alapot megfelelően kezelik De: • nincs tapasztalat kiégett fűtőelemekre és nagyaktivitású hulladékokra • alap sok országban nem létezik, vagy a biztonsága megkérdőjelezhető

  14. Kevésbé fontos tényezők • Élettartam: az első 10-15 év a meghatározó • Biztosítás és kötelezettségvállalás • Utóbbit a kormányok viselik • Teljesítmény: korábban gyakran előfordult, hogy az erőmű nem érte el a tervezett értéket • Üzemanyag ára (?)

  15. Üzemanyag ára • Még ekkora (kb. 10-szeres) változás sem okoz komoly problémát az urán árában • De: az urán és urándúsító piac szűk keresztmetszetet jelent • Keresleti piac, azaz drágulás várható

  16. Összefoglalva • Megbízhatatlan becslések, de valószínűleg igen magas tőkeigény (4000 USD/kW) • Liberalizált piacokon magas tőkeköltség várható, állami támogatás nem lesz • Áramár tekintetében az előrejelzések bizonytalanok, de a versenytársakéval legalábbis egyező árak várhatóak • Múltbeli olcsóság: korábbi erőművek eltérő gazdasági-politikai környezetben épültek (különös tekintettel K-Európára) • Valódi versenyfeltételek esetén a hamarabbi, biztosabb megtérülést hozó versenytársak előnyt élveznek, az atomenergia nem versenyképes

  17. Atomenergia és liberalizált piac

  18. Monopolisztikus piacok a múltban • Állami támogatás: • garantált áramátvétel • pénzügyi támogatások • garanciavállalás • kockázatok viselése • fogyasztók • adófizetők • Alacsony tőkeköltség (5-8%)

  19. Szabad piac – korlátozottabb lehetőségek • Állami támogatás (elvben) nem lehetséges • A kockázatokat a beruházó, és ezzel a (finanszírozó is) viseli • Tőkeköltségek: 10-15%

  20. USA: ha mégis van állami támogatás • Egyszerűsített engedélyezés • Első 6-8 reaktor: 8 évig adókedvezmény a termelésre (kb. 5,7 milliárd USD) • Első 6 reaktorra 80%-os hitelgarancia (14-16 milliárd USD) • Első két reaktornál 500 millió, következő négynél 250 millió USD garanciavállalás engedélyezési és bírósági eljárásokból adódó csúszásokra • 850 millió USD K+F keret • 1,3 milliárd USD leszerelési alap támogatására • Összesen: ~20 milliárd USD • Várakozás: 31 új reaktor

  21. USA: az eredmények eddig • Az ajánlat 2005 óta él, eddig csak néhány engedélykérelem • Watts Bar 2 újrakezdése • Moody’s: nem lesz felfutás, 2015-ig legfeljebb 1 vagy 2 reaktor • Dominion ügyvezetője, Thomas Capps, 2005: „Nem fogunk egyhamar atomerőművet építeni. A Standard & Poor’s és a Moody’s szívrohamot kapna. És a gazdasági igazgatónk is.” • Az eredmények limitáltak, az EU-ban hasonlóra nem lehet számítani

  22. A finn példa – Olkiluoto 3 • Demonstrációs projekt: • 1993 óta az első megrendelés EU-ban • Első EPR (European Pressurized Reactor) • Biztonságosabb • Olcsóbb építés és üzemeltetés • Az atomenergia liberalizált piacon is versenyképes

  23. Háttér • 1993-ban a parlament elutasította a tervet, 2002-ben megszavazta • A beruházó TVO nem profitorientált energetikai vállalat, hanem energiaigényes iparági szereplők konzorciuma • A tender győztese a francia AREVA • Ajánlat: • 1600 MW EPR • 3 milliárd eurós, „kulcsrakész” ár • 48 hónapos építési idő • Építkezés kezdete: 2005. augusztus • Az építkezés alatt a tőkeköltségeket az AREVA fizeti

  24. Finanszírozás • Bayerische Landesbank (állami tulajdon): 1,95 milliárd euró, 2,6% kamatlábbal • Ha nominálkamatláb, akkor a reálkamatláb gyakorlatilag nulla • COFACE, francia állami exporthitel vállalat: 610 millió euró garanciavállalás • Svéd Export Ügynökség (SEK) 110 millió euró

  25. Európai Bizottsági eljárás • Az Európai Megújuló Energia Szövetség (EREF) és a Greenpeace megtámadta a finanszírozási konstrukciót (2005. ősz), mert az szerintük bújtatott állami támogatást takar • Az EB 2006 októberében csak a COFACE esetében indított vizsgálatot • 2007. szeptember: a Bizottság szerint konstrukció nem ütközik a jogszabályokba • Neelie Kroes versenyjogi biztos a határozat kihirdetése után egy héttel egy konferencián kijelentette, hogy atomenergia-párti

  26. Összességében az ajánlatról • A Bizottság véleményétől függetlenül jelentős állami támogatást rejt a finanszírozás • 2,6%-os kamatláb egy ennyire kockázatos iparág esetében minimum meglepő • Exportügynökségek: általában fejlődő világbeli, politikailag és gazdaságilag kockázatos országokban folyó beruházásokat támogatnak – Finnország nem ilyen, plusz EU belső piacán zajlik a folyamat • Ilyen ajánlat még egy nem lesz: az AREVA feltehetően a demonstrációs projektjén elszenvedett veszteségeket a későbbi megrendeléseken hozná be

  27. Problémák az építés során • Az építkezés a várakozásokkal ellentétben nem diadalmenet, hanem az iparág problémáit tárta fel • Problémák a minőséggel és a biztonsággal (~1500 problémát tárt fel máig a finn nukleáris hatóság) • Tapasztalatlan fővállalkozó • Nem megfelelő (általában a legolcsóbb) alvállalkozók • Félreértések a TVO és az AREVA között, ki felel az építés minőségéért és ezzel az erőmű majdani biztonságáért • A késedelmekről szóló bejelentések hamar megjelentek, majd gyorsan inflálódtak: a 2009. augusztusra tervezett befejezést most 2011 augusztusára ígérik – két év építés után kétévi csúszás 48 hónap helyett 72 hónap • A költségek gyorsan emelkedtek, a 3 milliárdért ígért erőmű mostani becslések szerint 4,5 milliárdba fog kerülni (1,5-szeres emelkedés) • A különbözetet az AREVA-nak kell lenyelnie; a veszteségek megtérülése nem biztos, a piac bizalmát vesztheti az AREVA-ban

  28. Tanulságok • A 2000 eurós (kb. 3000 USD) kW-kénti szerződéses ár a költségek durva alulbecslésének bizonyult • A 48 hónapos kivitelezési idő szintén durva alulbecslésének bizonyult • Egy atomerőmű építéséhez igen komoly szakértelemre van szükség; az aktuális építési tapasztalatok hiánya miatt igen komoly kihívást jelent, hogy a követelményeknek megfelelően történjen a kivitelezés. • A finanszírozási konstrukció, amely bújtatott állami támogatásokat (meglepően alacsony kamatrátát, illetve egyéb kreatív elemeket) tartalmaz, nem jelent garanciát a veszteségek elkerülésére, de a termelt villamos energia árának csökkenését fogják okozni, mivel a veszteségeket a gyártó/kivitelező cégre terheli ( piactorzítás) • A „kulcsrakész” szerződés olyan kockázatokat jelent a gyártóknak, hogy az olkiluotoihoz hasonló, árplafont és egyéb igen kedvező feltételeket rögzítő szerződést várhatóan egy kivitelező sem fog többé vállalni • A fentiek mind egyes vállalatok, mind az iparág hitelességét, illetve hitelminősítését rontja

  29. Kelet-Európa • Miközben a „nukleáris reneszánsz” nyugaton igencsak limitált lehet; Kelet-Európában komoly nyüzsgés tapasztalható • Tervek, ötletek: • Bulgária: Belene 1-2 • Szlovákia: Mohi 3-4 • Litvánia-Észtország-Lengyelország közös projektben: Ignalina • Románia: Cernavoda 3-4 • Szlovénia: Krsko 2 • Fehéroroszország

  30. Mi szólhat mellette? • A nukleáris ipar minden eszközzel igyekszik megrendeléseket szerezni, ezért alacsony árakat, olcsó hiteleket kínálhat • A többlet villamos energia exportja, elsősorban Nyugat-Európába, ígéretes üzletnek tűnik • Az atomenergia alternatívái közül ijesztő lehet az orosz gáztól való a növekvő függés • A kelet-európai szovjet atomerőművek többsége megbízhatónak bizonyultak (összehasonlítva egyes nyugati típusokkal)

  31. Mi szól ellene? • A működő erőműveket a piaciakra jellemzőnél lényegesen alacsonyabb áron építették, nagyban ennek köszönhető a termelt áram alacsony ára. Kérdéses, mi várható a piaci viszonyok között. • Kérdéses, hogy egy esetleges orosz dizájn megfelel-e a nyugati normáknak? • Az orosz erőművek növelik az orosz importtól való függést • Kérdéses, hogy az ajánlatokban szereplő árak mennyiben egyeznek meg majd a végső árral – valóban vannak-e „kulcsrakész” ajánlatok? • Hulladékokra megoldás nincs, kérdéses, hogy a becsült költségek valóságosak-e? • Kérdéses, hogy a döntéshozók teljes mértékben ismerik és értik-e a liberalizált árampiaci viszonyok kockázatait?

  32. Új atomerőmű építésének további veszélyei • A versenyképes és fenntartható megoldások – amúgy elkerülhetetlen – rendszerbe vezetését hosszú időre elodázza • Leköti a tőkét • Elveszi a helyet a rendszerben • A késlekedés versenyhátrányt okoz

More Related