Gyimes, Háromkút, Kóstelek

1. Gyimes, Háromkút, Kóstelek

2. Gyimes • A Tatros vízgyűjtőjében helyezkedik el • Átlagos tszf. magasság a főút mentén 700 m, legmagasabb csúcsok 1500 m felett • A lakosság 2006-ban 14.500 fő körül • Gyimesfelsőlok 3 590 • Gyimesközéplok 5 366 • Gyimesbükk 5 430 • A megélhetés fő forrása: • Gazdálkodás a meredek hegyoldalakon és magashegyi kaszálókon, kalibázás; • Erdőkitermelés. • Az 1968-as megyehatár módosítás több máig megoldatlan helyzetet hagyott maga után

3. Háromkút • Csodálatos természeti környezet • 150-200 főnyi lakosság, többségében magyar • Óvodás: 11 fő • 1-4. osztályba jár: 6 fő • Falugondnoki szolgálat szállítja a felsőbb tagozatosokat Gyergyóba és Felsőlokra • Rossz állapotú földúton közelíthető meg: • Távolság a Gyilkos tótól 18 km • Távolság Gyimesközéploktól 35 km

4. Háromkút: tervek, lehetőségek • Háromkútért Egyesület megalapítása; • Iskola és Falugondnoki szolgálat fenntartása Gyimesközéplok részéről; • A Gyergyó felé vezető úton a hóeltakarítás megoldása; • A Gyimes felé vezető út állapotának feljavítása; • Turisztikai szállásadás megszervezése.

10. Kóstelek • Hárompatak: Kóstelek, Magyarcsügés, Gyepece • Közülük Kóstelek a legnagyobb, lakossága 300 fő körüli, többségében magyar • Gyönyörű természeti környezet • Ma a Bákó megyei Ágashoz tartozik • Megközelítése: • Ágas felől 25 km, egy felújított, de árvíz által teljesen tönkretett aszfaltúton • A Szépvízi víztározó felől 17 km, amit 2006-ban a közbirtokosság rendbetett, de így is csak jó időben járható

11. Kóstelek: tervek, lehetőségek • Kóstelekért egyesület megalakítása. Ezen keresztül saját programok megszervezésének a segítését • A Szépvíz felőli út rendbetételének megkezdése, pl. községi úttá nyílvánítás révén, majd utána HMT • Turisztikai szállásadás megszervezése • Kapcsolattartásban közremáködés

16. Klárik László (szept 22. előadásából): Minden bajok gyökere: a székely gazdaság stagnálása, a termelés értékesítés problémája Bartalis Ágost, 1901 (Balaton Petra, A Székely Akció előzménye és története. 2000, Székelyföld, VI. 6. 62.): • A Székelyföldre nehezen alkalmazható birtokrendezési törvények és szabályozások, • az amúgy is kis terjedelmű birtokok szétforgácsolódása, • az ingatlanok elárusítása, • az erdőjogokkal való üzérkedés, • a hitelhiányt kihasználó idegen pénzintézetek uzsora-politikája, • a kiadásokhoz nem igazodó bevételek, • az ipar fejletlensége, a lakosság szakképzetlensége, • a “népkultúra” hiánya, • helytelen gazdálkodási módok, • alacsony genetikai értékű állatállomány, • fokozódó kivándorlás stb.

17. Fejlesztési lehetőségek a térségben Amelyekhez képes hozzájárulni a kormányzat és a megyei önkormányzat, egy ésszerű ütemezés révén: • Útak és hídak állapotának javítása • Iskolák és óvodák építése, javítása • Művelődési házak, közösségi házak javítása • Sport-termek, sport-pályák • Szélessávú internet szolgáltatás biztsítása a térségben (2,4-es anternákkal lefedni a völgyeket is!) • Patak rendezés és árvíz védelem, ésszerű és tájbarát technológiákkal. • Ivóvíz és csatorna rendszer elkészítése • Szemét elszállítás rendszeresítése • A szociális infrastruktúra javítása (ROP) • A helyi és regionális vállalkozási környezet fejlesztése (ROP) • A turizmus fenntartható fejlesztése és népszerűsítése (ROP) • Parkosítási program (Környzetvédelmi Minisztérium) • Falusi útkövezés (577 Korm Hat +Megye) • Lakásépítési témogatás fiatal (pl. értelmiségi) családoknak (Fejl. Min.) • EU vidékfejlesztési program előtanulmányok elkészítése !!!!!!!!!! Kistérség szerepe!

18. A vidéki úthálózat bővitése és korszerűsitéseViz és csatornarendszerek kiépitése, bővitése, korszerűsitése(kevesebb, mint10.000 e.l. településeken);Alacsony feszültségű villanyhálózatok kibővitése, közvilágitás;Alternativ energiaforrások kialakitása;A gázvezetékek kibővitése;Települési hulladéktárolók létesitése, a hulladékgazdálkodás megszervezése. 322-es Intézkedés: Falufejlesztés és a vidéki kulturális örökség megőrzése • a) A vidéki infrastruktúra fejlesztése • b) A közterületek rendezése • c) A kulturális örökség védelme • d) A közszolgáltatások fejlesztése

19. Beruházások a szociális infrastruktúra fejlesztésére, kialakitására;Helyi közszállitás megszervezése (mikrobusz vásárlás, buszmegállók létesitése stb.);A településgazdálkodás megszervezése

20. A kistérségek kiemelt támogatása! • Beruházások a szociális infrastruktúra fejlesztésére, kialakitására; • A helyi közszállitás megszervezése (mikrobusz vásárlás, buszmegállók létesitése stb.); • A településgazdálkodás megszervezése

21. Politikai-közösségi szinten teendők • A jövő évi 2oo8 évi választásokon (önkormányzat, parlament, majd kormány) nüvelni a térség érdekérvényesítő képességét: • Többségi RMDSZ-es önkormányzatok, polgármester, alpolgármesterek • Megtartani a megyei önkormányzatbani képviseletet • A parlamenti választáson indulni szándékozó képviselő és szenátor jelöltekkel térségi egyezség előzetes-megkötése • A bukaresti és megyei szintű hivatali rendszerbe való bejutásra felkészíteni szakembereket, • A csíki térségen belül a különféle politikai testületekben TKT, bizottságok, elnökségek növelni a térség képviseletét felvállalok súlyát és létszámát • Szakterületenként az összefogást erősíteni, térség civil és szakmai érdekérvényesítő képességét növelni. • Értelmiség szerepének elismerése! Kiemelten támogatni, rájuk figyelni, felkérni, stb. Hisz váratóan az értelmiség nem fog előválasztásokon résztvenni. • Jobban oddafigyelni a térség média jelenlétére. • Vállalkozók és politikusok közötti párbeszéd, a jövőtervezés

22. Köszönöm figyelmüket!és Rodics Gergelynek a munkáját az előadás elkészítésében