MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA

1. MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI MAGYARORSZÁGON I. • Magyarország nagyszerkezeti egységei • Proterozoikum ősföldrajza és képződményei • Paleozoikum ősföldrajza és képződményei A bemutatott képek forrásai: 1, 2, 4, 10: Pannon Enciklopédia 3, 5, 8, 11, 12, 13: internet 6: Fülöp J. 7, 9: Szegedi Tudományegyetem oktatási segédlet HEFOP 3.3.1.

3. 1.Magyarország nagyszerkezeti egységei • Tisza-Dácia lemeztömb – Európai helyzetben volt a földtörténet során • ALCAPA lemeztömb (Alpok-Kárpátok-Pannon) – Afrikai helyzet • Közép-Magyarországi főszerkezeti vonal (Zágráb-Kulcs-Hernád vonal) választja el őket • A két terület a kréta-paleogén-alsó-miocén folyamán került egymás mellé (Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása)!!!! Magyarország szerkezeti egységeinek rendszere HEFOP 3.3.1.

4. Magyarország nagyszerkezeti egységei HEFOP 3.3.1.

5. 2.A PROTEROZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (2,5 md- 590 millió év) Képződmények: • Fúrásban: • Tiszai szerkezeti egység medencealjzatában • Dél-Dunántúl aljzata – Mórágyi migmatit komplexum • Alföld medencealjzata – metamorf kőzetek • Közép-alföldi migmatit komplexum • Békési kristályospala komplexum • Felszínen: • Mórágyi gránit kb. 1,1 milliárd éves (Mórágyi dombság). • Vilyvitányi-rög (Zempléni-szigethegység) területén kb. 950 millió éves csillámpala található. • A Soproni– és Fertőrákosi Metamorfit összlet kiinduló képződményei is visszanyúlhatnak a proterozoikumba. HEFOP 3.3.1.

6. 3. A PALEOZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (580-240m) • Paleozoikum eleje: • Gondwana egységes kontinens • Kanadai, Balti, Angara pajzs különálló kontinens • Kambrium – Ős-Thetys kinyílása, tengeri üledékes kőzetek a Tiszai egység területén • Ausztroalpi és Pelsoi egység – kontinentális eredetű törmelékes kőzetek • A paleozoikum végére a kontinensek egy óriási kontinensben a Pangeában egyesültek, amelyet a Panthalassa ősóceán vett körül. A kontinensek elhelyezkedése a devon elején HEFOP 3.3.1.

7. Az óidőben két jelentős hegységképződés zajlott: 1.Kaledóniai-hegységképződés (ordovícium – szilur – devon időszakban, kb. 500-350 millió éve)Kanadai és Balti-pajzs között a Kaledón-óceán bezáródásával jött létre. Maradványaik ma Skandinávia nyugati részén, Skóciában, Észak-Írországban, Kelet-Grönlandon és az Appalacheache É-i részén figyelhetők meg. 2. Variszkuszi-hegységképződés (karbon – perm időszakban, kb. 400-230 millió éve)Ütközött Laurázsia és Gondwana. Tagjai a variszcidák. Maradványaik: az Appalache déli része, Dél-Anglia, Francia-, és Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a Lengyel-középhegység, a Rodope és az Ural. Magyarországon: Velencei-hg. HEFOP 3.3.1.

8. Képződmények - ópaleozoikum • Ordovicium (500-425 millió év) • Szárhegyi aleurolitpala (Balaton-felvidék). Magyarország legrégebbi életmaradványait tartalmazza (Acritarchák-barázdásmoszat) • Balatonfőkajár - kvarcfillit • Upponyi-hg.: Tapolcsányi formáció (homokkő) • Alföld kristályos aljzatában is találhatók ópaleozoos képződmények. • A Soproni-hegység kristályos palaösszletének eredeti kőzetanyaga az ópaleozoikumban halmozódhatott fel. HEFOP 3.3.1.

9. Szilúr (425-405 millió év): • Lovasi fillit – gyengén metamorfizált palák • Upponyi-hg.: agyag és kovapala • Rába menti Metamorfit összlet képződményei (fillit) Devon (405-365 millió év): Az Ős-Thetys tengeri üledékei jellemzőek ebben az időszakban. • Szendrői-hg, Upponyi-hg: mészkövek (pl. Rakacai-márvány) • Kaledón hg. képződés hatása: Soproni-hg - csillámpalák • Balaton-felvidék • Karbonátos kőzetek (pl. Polgárdi mészkő, Kékkúti mészkő) • Palák Devon mészkőrögök az Upponyi-hegységben HEFOP 3.3.1.

10. Ősföldrajz – újaleozoikum(karbon-perm) • Kialakul az egységes Pangea a perm végére! • Variszkuszi-hegységrendszer kialakulása! • Velencei-hg A kontinensek elhelyezkedése és az egységes Pangea a permben HEFOP 3.3.1.

11. Hatásai: • A proterozoikum végén és ópaleozoikumban képződött üledékes kőzeteink metamorfózist szenvedtek • Soproni-hegység • Tiszai szerkezetei egység kristályos palái • Gránitosodás – pl. Velencei-hg, Mórágyi-dombság • Kiemelkedés, lepusztulás • szerkezetátalakulás (szinklinálisok, antiklinálisok). Kialakult a Tiszai szerkezeti egység ÉK-DNy-i irányú pásztás elrendeződése is. HEFOP 3.3.1. Magyarország aljzatának szerkezeti felépítése

12. Karbon (365-290 millió év) • Bükk és a Szendrő- Upponyi-hegység: tengeri üledékek rakódtak le (mészkő, agyagpala). • gránit: Velencei-hg, Mórágyi-dombság • Csillámpala: Soproni-hegység. Magyarország nagyszerkezeti egységeinek elhelyezkedése a karbonban Gránit tömbök a Velencei-hegységben HEFOP 3.3.1.

13. Perm (290-250 millió év) • Folytatódott a Variszkuszi-hegységrendszer lepusztulása félsivatagi környezetben. • Magyarország szerkezeti egységei a perm végén az Egyenlítő és a Ráktérítő között helyezkedhettek el. • A Magyar-középhegységi nagyszerkezeti egység Ny-i részén (Dunántúli-khg) részben szárazföldi, részben pedig sekélytengeri és lagunáris üledékképződés folyt, K-i részét (Bükk) pedig szintén sekélytenger borította. • A Tiszai nagyszerkezeti egység teljes egészében szárazulat volt. Magyarország nagyszerkezeti egységeinek elhelyezkedése a permben HEFOP 3.3.1.

14. Képződmények – Pelsoi egység A perm rétegsor hiányos, csak felső perm ismert. A kezdeti szárazföldi üledékképződést a fokozatos transzgresszió folytán lassan tengeri szedimentáció váltja. • A Bükkben karbonnál régebbi képződmények nem ismertek. • Szárazföldi képződmények: • Vörös homokkő – Balaton-felvidék Permi vörös homokkő kibukkanása a Balaton-felvidéken HEFOP 3.3.1.

15. Lagunáris-sekélytengeri üledékek: • dolomit, anhidrit, gipsz – Balaton-felvidék, • anhidrit: Perkupa (Aggtelek-Rudabányai-hg) • Nagyvisnyói Mészkő (Bükk), mely jelentős ősmaradvány anyaggal bír Pl.: Trilobiták, Brachiopodák, Crinoideák, stb. Ősmaradvány (Crinoidea-tengeri liliom) Ősmaradvány (Trilobita- háromkaréjos ősrák) HEFOP 3.3.1.

16. Képződmények: Tiszai Egység • Az egység területéről a karbontól kezdődően egészen a középső-triászig szárazföldi, folyóvízi, tavi fáciesek voltak. • A karbon összletekben is megtaláljuk a nyomát az időszak nagy kőszénképződésének (Tésenyi Homokkő) • Mecsek: Kővágószőlősi Homokkő. Ez tartalmazza az uránérc tartalmú „zöldhomokkő rétegtagot” A felhagyott uránbánya rekultivált meddőhányója Pécs mellett HEFOP 3.3.1.

17. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • A mélyfúrások adatai alapján a kutatók megállapították, hogy a Kárpát-medence medencealjzata ÉK-DNY-i irányú pásztás elrendeződést mutat, különböző korú és eredetű, részben gyűrt szerkezetű kőzetsávokból áll. A Kárpát-medence szerkezetének magyarázata a lemeztektonika elméletével: A medence két nagy lemeztöredékből állt össze (Tiszai egység és Alcapa egység, amelyeket a Közép-magyarországi főszerkezeti vonal választja el), amelyek az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása során (kréta-paleogén alsó-miocén) kerültek egymás közelébe, és körülbelüli mai helyére. • Magyarország szinte mindegyik szerkezeti egységében találhatók nagyon idős metamorf kőzetek, de pontos besorolásuk nehéz. A kárpát-pannon térségben bizonyíthatóan megvannak a prekambriumot záró bajkáli, az ordovícium eleji ókaledóniai, valamint a devonban kezdődő és az újaleozoikumba átvezető variszkuszi hegységképződés emlékei. Így elmondható, hogy e metamorf kőzetek kiinduló képződményeinek keletkezése akár a proterozoikumba is visszanyúlhat. • A paleozoos képződmények már jelentősebb számban és nagyobb területen fordulnak elő Magyarország területén. A legrégebbi életmaradványokat (barázdás moszat) a Szárhegyi aleurolitpala (Balaton-felvidék) tartalmazza. HEFOP 3.3.1.

18. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Milyen nagy szerkezeti egységekből épül fel a Magyarország aljzata? • Jellemezze az ópaleozoikum (ordovicium, szilúr, devon) ősföldrajzi viszonyait és sorolja fel a legfontosabb képződményeket! • Jellemezze az újpaleozoikum (karbon, perm) ősföldrajzi viszonyait és sorolja fel a legfontosabb képződményeket! HEFOP 3.3.1.

19. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Fülöp J. (1989) Bevezetés Magyarország geológiájába. Akadémiai Kiadó. Budapest. 246 p • Csontos L., Majoros Gy., Péró Cs., Vörös A. által írt fejezetek in. Pannon enciklopédia – Magyarország földje. (1997) szerk. Karátson D., Kertek 2000 Kiadó, 508 p. • Gyarmati P. (2005) Magyarország földtana. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. 76 p. • Császár G. (2005) Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum-paleogén. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 328 p. • Egyéb források: • Molnár B. (1984) A Föld és az élet fejlődése. Nemzeti Tankönykiadó, Bp. 360 p. • Juhász Á. (1983): Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó. Bp. 512 p. • További ismeretszerzést szolgáló források: • Báldi Tamás: Egy geológus barangolásai Magyarországon HEFOP 3.3.1.

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Magyarország földtörténete • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: mezozoikum, kainozoikum, pleisztocén Előadás anyagát készítették: Dr. Nyizsalovszki Rita HEFOP 3.3.1.