INNOVÁCIÓ I.

1. INNOVÁCIÓ I. Szilicium völgy: az utolsó két és fél évtizedben az új kezdeményezések, siker sztorik jelképe az egész világon. KALIFORNIA: A 9. legerősebb gazdaság a világon! 100 high-tech cég alakult 1965 óta s harmaduk igen sikeres. Az innováció sikert, felemelkedést ígér! Két pasas egy garázsban jó ötlettel és némi tőkével arra készül, hogy felfordítsa a világot. Pl. APPLE Macintosh. Sikerei – majd visszaszorulása. Harc az IBM-mel. A vállalatok azonban rendkívül tervszerűen, alapos kalkulációk alapján dolgoznak. Az üzleti vállalkozás két fontos funkciója: Marketing és Innováció. Ez utóbbi helyezi a céget dinamikus környezetbe. Segít válaszolni a Mi a vállalat küldetése? Kérdésre. Az innováció természete: a fogyasztói igények kielégítésének magasabb minőségi módja. Vállalatgazdaságtan 2007

2. INNOVÁCIÓ II. • Innováció tartalma: nemcsak új termék, vagy új technológiai eljárás jelenti az innovációt. Azok mind megjelenési formái. • Innováció: az a tény, hogy többet adunk át a fogyasztónak, mint korábban. • A fogalom forrása: Schumpetertől származik. A termelési tényezők új kombinációja. Hordozója a vállalkozó. • Az innováció öt alapesete Schumpeter szerint: • új, a fogyasztók által nem ismert javak előállítása, • b. új, az iparágban még nem alkalmazott eléjárás bevezetése, • új elhelyezési lehetőség, új piac, ahová az adott ország iparága még nem volt bevezetve, • nyersanyagok, félkész árúk új beszerzése forrásainak megnyitása és • új szervezet létrehozása vagy megszüntetése. • Az innováció jellege és indíttatása: • Folyamatos megújulás: innováció kis lépéseken keresztül – a folyamatos, egymással összhangban lévő fejlesztési akciók sorozata. • Stratégiai újdonság:különleges jelentőségű, a piac és a vállalat számára egyaránt magas ujdonságértékü fejlemény (termék, technológia, vagy szervezeti megoldás). Vállalatgazdaságtan 2007

3. INNOVÁCIÓ III. Innovációs helyzetek: • Piaci indíttatású fejlesztés, • Technológiai indíttatású, • Alapkutatások és véletlenek birodalma. • Az innováció nem egyszerűen csak a belső érintettek magánügye. A külső érintettek is erősen befolyásolják. Pl. autóhoz kell jó úthálózat, benzintöltő állomás hálózat. Innovációs stratégia: • Alapkérdései: • Szoros kapcsolat van a funkcionális rész-stratégia és a vállalat egészének stratégiája között éppen az innováció esetében. Ebben tükröződik leginkább a jövőorientáltság. • Így alapkérdés: milyen az általános stratégia jellege. A vállalat mennyire kutató, elemző, védő vagy reagáló stratégiát kíván követni. • Maga akar újdonsággal megjelenni, vagy azt gyorsan át kívánja venni csupán. • Fontos, hogy a termék életgörbe mely szakaszában van a vállalat. Az innovációs stratégia is portfólió. Az innováció tanulási folyamat. Szorosan kapcsolódik mind belső, mind külső tényezőkhöz. Vállalatgazdaságtan 2007

4. INNOVÁCIÓ IV. • Az innováció környezete: Erősen környezetfüggő. Lényeges: tartós együttműködés kialakítása a fogyasztókkal. • Versenytársak: fő erősítői, ösztönzői. • Az állam: nagy befolyással van az innovációra. Műszaki, technológiai fejlesztés. Kockázatot vállal át a fejlesztésekben. • Vállalatok kooperálnak az innovációban. Költségmegosztás! • Természeti környezet. Újszerű követelmények a környezettel való együttműködésben.

5. Sikeres innovációs stratégia • Fő tényezői: • az információs rendszer hatékonysága (fogyasztó igényeiről - technikai fejlődés adta lehetőségekről), • a minőség középpontba állítása (nem a műszaki fejlesztés a cél, hanem az üzleti siker), • az innovációs tevékenység sebessége, az idő a legfőbb versenytényező, (termék és technológia fejlesztés egyidejűleg), • kooperáció, stratégiai együttműködések: fő területe az innováció, • növekvő figyelem az externáliákra. A termékek a használat biztonságát illetően támadhatatlanok legyenek. Sem emberre, sem a környezetre ne legyenek ártalmasak! • a kiszállás lehetősége. Adott esetben ki is kell tudni szállni. A tegnapi innováció nem kötelez a holnapi innovációra. Vállalatgazdaságtan 2007

6. Vezetők szerepe az innovációban • Szupermarketek: Anglia: a pénztári információk termelőknek való rendelkezésre bocsátása. Az átlagos készlet érték jelentősen lecsökkent. Fogyasztás szinthez igazodó termelés! • A vezetők szerepe az innovációban: (Kanter): • jellemezze kaleidoszkóp gondolkodás, lásson meg új összefüggéseket, • legyen víziója és erről kommunikáljon a szervezet tagjaival, • legyen képes koalíciókat kötni, Mindig kell „egy csapat”, • csoportmunka végzése. Az innováció nem magányos farkasok területe! • Ossza meg a sikert! Ez újabb ösztönző erő. Vállalatgazdaságtan 2007

7. INNOVÁCIÓS SZERVEZET Szempontjai: • a tevékenységek szervezeti elhelyezkedése • az innováció szervezeti elfogadtatása. Legtöbb nagyvállalatnak saját fejlesztési részlege van. DE: az innováció nem csak ott zajlik. A szervezet egészét át kell hatnia. Legtöbb innováció teamekben, projektek formájában valósul meg. Vigyázat: van szervezeti ellenállás. Megjelenési formái: • a meglévő piac misztifikálása, • az innováció leértékelése, • szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban Vállalatgazdaságtan 2007

8. INNOVÁCIÓ A VÁLLALATBAN • Innováció a kifejlett és az új vállalatnál • Az innováció bármely vállalatnál a piaci létezés elemi feltétele! • Az innovcációs stratégia eltérő tulajdonságai a vállalati életciklus egyes szakaszaiban. • Kifejlett vállalat: saját életgörbéjének érettség szakaszában lévő vállalat. • A múltbeli életképességet a jövőben is bizonyítani kell. Vállalatgazdaságtan 2007

9. INNOVÁCIÓ A KIFEJLETT VÁLLALATBAN • A kifejlett vállalat innovációs előnyei: • Megalapozottság. Egy-egy innovációs projekt kevesebb megterhelést jelent. • Piaci ismeret, • Kapcsolatok és bizalom. Új termék elfogadottsága gyorsabb. • Tapasztalatok a korábbi innovációs projektekből. • Fő innovációs országok: • 1995: minden második újítás Japánból származik. Minden 5. az USA-ból, és minden 8. Európából. De: sok USA cég jegyeztet be szabadalmat az EU-ban. Vállalatgazdaságtan 2007

10. Innováció a kifejlett vállalatban II. A GDP kutatásra fordított aránya: Svédország: 3,02 %, Svájc: 2,68%, USA: 2,58%, Franciaország: 2,34%. De: kifejlett vállalatok sajátos akadályai az innovációs folyamatban: • nem ismerik fel az innovációs szükségességét, • kevés az új ötlet, • hiányzik a stratégiai szemlélet, részletekben való elakadás, • nehéz az új ötletek elfogadtatása. Vállalatgazdaságtan 2007

11. INNOVÁCIÓ AZ ÚJ VÁLLALATBAN • Új vállalat: saját életgörbéjének kezdeti, felfutó szakaszában lévő vállalat. • Az alapfeltételek eltérőek: Nemcsak az újonnan piacra lépők az innovatív cégek. Innovatívnak lenni O’Hare szerint: • meg kell tartani a stratégiai fókuszt, nem lehet eredményesen több frontos harcot viselni. • ellen tudni állni a csábító üzleteknek. Alapos elemzés kell. • Megnézni: a nyereségesség valóban mekkora, • meg kell tervezni a váratlan visszaeséskor követendő stratégiát, • mértékletesnek lenni a növekedési hajlamot illetően, (MIZO, LUPIS brókerház stb.). • biztosítani kell a finanszírozási forrást, • ajánlatos a sikeres szereplés érdekében a nemzetközi szintérre való kilépés. Vállalatgazdaságtan 2007

12. Az innováció folyamata • Tudatos tevékenység. A tudatos innovációs stratégiára tudatosan szervezett innovációs folyamat épül. • Kielégítetlen igény vagy felhasználatlan technikai lehetőség azonosítása. Ezek feloldására ötletek feldobása. Elemzésekkel keresni az ötletek megvalósíthatóságának módját. Az adaptálható megoldásig eljutni, ha ilyen van. • Kudarcot vallott az innováció ha: • nincs megvalósítható ötlet • túllépi a költségvetést. Vállalatgazdaságtan 2007

13. Szervezeti innováció • Hatékonyságbeli eltérés alakul ki a szervezeti megoldás és a szervezeti jellemzők között. Változtatásra van szükség. A környezet-stratégia-magatartás összhangja megbomlott. • Az elmúlt időszakban innovációt követelő új elemek: • JIT (Just in Time) • TQM (Total Quality Management) • Kontrolling • Elektronikus pénz megjelenése • Az innovációk közül kiemelten fontos: üzleti folyamatok ujjászervezése (Business Process Reengineering, BPR), Hammer-Champy, 1993. • BPR: az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítmény mutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság. Vállalatgazdaságtan 2007

14. Technológiai innováció • Az újraszervezés a vállalati működés elemekre bontása, és a tevékenységek racionalitásának elemzését, majd az elemek újmódon való összekapcsolását jelenti. • Technológiai innováció • Legtöbbször termék innovációval jár együtt, annak következménye. A technológiai innováció a technológia stratégia alapján jön létre. • A technológia stratégia főbb elemei (Maidique és Patch): • technológia kiválasztás, specializálódás mértéke, • a technológia lényegében való elmélyülés, a technológia beépülése a vállalati tudásanyagba, • a technológia forrásai, • idő-ütemezés gazdálkodjunk minden percünkkel és másokéval is! • K+F befektetés nagysága, • K+F szervezet és politikája. Vállalatgazdaságtan 2007

15. Technológiai innováció • A technológiai innováció kiterjed a termék előállítás teljes folyamtára. Gyakran igen tőkeigényes, döntést csak a felső vezetés hozhat. • Csökkenő hozadék. - A növekvő hozadék (ld. Szoftver piac). Minél többet termelsz annál nagyobb az eredmény. • A két jelenség egymás mellett él. Vállalatgazdaságtan 2007

16. Termék innováció • Determinisztikus jellegű, adott szervezeti körülmények között megtervezett folyamat. • Kutatás-fejlesztés: az innováció háttértevékenységének összefoglaló elnevezése: a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozásának folyamata. • Ötletgyűjtés • Az új ötlet az innováció alapja. Legyen mindig elegendő új ötlet: • olyan vállalati környezet teremtése, amely ezt kitermeli, s kedvez a felvetéseknek • célirányos tevékenységekkel segíteni az ötletgenerálást. • Az ötletgyártáshoz meg kell ismertetni a vállalati stratégiát, megbecsülni az ötlethősöket, • Olyan szervezet kell, amely hatékonyan tudja fogadni az új ötleteket s azokat kezelni is tudja. Vállalatgazdaságtan 2007

17. Az ötletgenerálás 8 lehetősége O’Hare szerint - makrotrendek elemzése, • ötletek átvitele egyik piacról a másikra, • más iparágak analógiája, • váratlan sikerek és kudarcok elemzése, • a diszkontinuitások figyelése, • technológiai korlátok elemzése, tágítása, • az értéklánc elemeinek vizsgálata, hol kellene többet adni. • külső kapcsolatok (szakmai, tudományos szervezetek). Vállalatgazdaságtan 2007

18. Az innovációs ötletek kiértékelése • A hatékony szelektálás nagy jelentőségű. Az idejében kidobott rossz ötletek jelentős kiadásoktól kímélik meg a céget. • Pontosan meg kell fogalmazni milyen esetben tekinti a vállalat sikeresnek az innovációt. • Kritériumok adása a szelekcióhoz. Számszerűsíthetők és nem számszerűsíthetők. • A termék tervezése • Meghatározandó: • Mi az új minőség, amit nyújtani akarunk? • Kinek kívánjuk nyújtani? • Hogyan szándékozunk megvalósítani? • Ezek után adható át az ötlet a tervezőknek. Vállalatgazdaságtan 2007

19. Kiértékelés • Első piaci tesztelés: annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelőzően, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására. • A termékkel először találkozik a fogyasztó. A tesztelés lehet kérdőíves felmérés, vagy interjú (szóbeli, vagy képi bemutató • A következő kérdésekre kell választ kapni ekkor (Kotler): • Világosak-e és hihetőek-e a termék várható előnyei? • Jelent-e a termék megoldást a fogyasztó valamely problémájára? • Van-e más olyan termék, amely hasonló igényt elégit ki? • A tervezett ár elfogadható-e a fogyasztónak? • Megvásárolná-e a terméket a fogyasztó? • Kik, milyen gyakran és milyen minőségben használnák a terméket? • A válaszokból megállapítható: van-e intenzív igény a piacon a termék iránt. Előrejelezhető a célpiac részéről a termék fogadtatása. Vállalatgazdaságtan 2007

20. Termékfejlesztés • A terméket ténylegesen előállító technológusok veszik kézbe. Prototípus készül. Sokféle tesztelésnek való alávetés. • Második piaci tesztelés: ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése. • Minden szempontból alkalmas a piaci megjelenésre. • Fogyasztási cikk: hányan hajlandók kipróbálni? Milyen gyakorisággal kívánják vásárolni? • Termelőeszközök: a prototípus alkalmazására épülő termékfelhasználási teszt. Vállalatgazdaságtan 2007

21. Termelés • Már élesben megy a dolog. Előre meghatározott sorozatokban, illetve minőségben való gyártás. • Figyelembe veendő: • a kísérleti és a sorozatgyártás feltételei különbözőek, • kezdetben hiányzik a gyártási rutin, az igazi hatékonyság csak egy bizonyos idő elteltével mutatja a valós lehetőségeket. • Piaci bevezetés • A piaci tesztelés még nem biztos, hogy teljesen jól jelzi a várható fogadtatást. A piaci bevezetést gondosan meg kell tervezni. • Mikor? • Hol? • Kinek? és • Hogyan? Vállalatgazdaságtan 2007