EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008

1. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS2008 Műhelybeszélgetés 2008. június 10.

2. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió • társadalmi folyamatairól • Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források • Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő • jelentések a jövőben is • Tartalomjegyzék 2008: • Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann) • Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig) • Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton) • Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán) • Sajátosságok: • Össz-európai szemlélet • Újfajta indikátorok • Társadalompolitikai következtetések

3. A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői: Simor András (Magyar Nemzeti Bank, elnök) Kovács Álmos (Pénzügyminisztérium, szakállamtitkár) Palócz Éva (Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgató) Vértes András (GKI Gazdaságkutató Zrt, elnök)

4. Jövedelem eloszlás az EU-ban és az EU országaiban .. ahogy az Európai Társadalmi Jelentés ezt bemutatja

5. Témák: • 1. Jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység az EU országaiban • 1.1 Országok sorrendje az egyenlőtlenségek mértéke szerint • 1.2.Országok sorrendje a szegénység kiterjedése alapján • 2. Összeurópai jövedelemeloszlás • 2.1.Országok közötti jövedelmi különbségek • 2.2.EU polgárok helye az összeurópai jövedelemeloszlásban • 3. Az életkor, az iskolázottság és a foglalkoztatottság szerepe a jövedelemeloszlás meghatározódásában • 3.1.Tényezők hatása az egyenlőtlenség mértékére • 3.2. Tényezők hatása az egyenlőtlenségek változására

6. Jövedelemegyenlőtlenségek mértéke Európában Ország-sorrend Gini-együttható alapján: Magas egyenlőtlenség (Gini>30%): Portugália (41%), balti államok, dél-európai országok, angolszász országok, Lengyelország. Közepes egyenlőtlenség (25%<Gini<30%): nyugat-európai országok,Finnország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ciprus Alacsony egyenlőtlenség (Gini<25%): Svédország, Dánia és Szlovénia

7. Országok közötti egyenlőtlenségek A volt szocialista országok alkotják a legalacsonyabb átlagjövedelmű országok csoportját. Ezekben az országokban a legfelső tized él azon az életszínvonalon, amely a fejlett nyugat-európai országok esetében a középosztályt jellemzi. Luxemburgban több, mint ötszöröse az átlag- jövedelem, mint a legalacsonyabb életszínvonalú országban.

8. Jövedelemeloszlás Európában

9. Az egyenlőtlenségek meghatározói Módszertan: egyenlőtlenségek tényezőkre bontása Életkor (>5%): Észak-Európa és CY Iskolai végzettség (>15%): mediterrán országok (PT, CY, GR), volt szocialista országok (HU, LT, SI, PL), LU, IE Foglalkoztatás (>10%): balti és angolszász országok, FI, DK, BE, CZ

10. Fontosabb következtetések • Magyarország a jövedelmi egyenlőtlenségek és relatív szegénység szempontjából az EU középmezőnyébe tartozik. • A balti országokban és Lengyelországban nagyobb az egyenlőtlenségek mértéke, mint nálunk, Szlovéniában és Csehországban alacsonyabb. • Az EU-ban a volt szocialista országokban a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek: csak a leggazdagabb tized él az európai középosztály életszínvonalán (kivétel: Csehország és Szlovénia). • Magyarországon és a többi kelet-európai országban az iskolázottság szerepe a legjelentősebb az egyenlőtlenségek alakításában. A foglalkoztatás hatása is számottevő, az életkor szerepe elhanyagolható.

11. A műhelybeszélgetés javasolt kérdései: • Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon csak a felső 10 % életszínvonala alakul az európai átlagnak megfelelően. Mik itt a perspektívák, hogyan nőhet ez az arány? • 2. A TÁRKI adatai szerint az utóbbi 5 évben jelentősen csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, elsősorban a felső középosztály terhére. Hogyan értékeli ezt a folyamatot? • 3.Hogyan ítélhető meg a különböző jövedelemtulajdonosok (vállalkozók, alkalmazottak, nyugdíjasok, eltartottak) egymáshoz viszonyított helyzete? • 4. Mindenki egyetért azzal, hogy Magyarországon túl magas a jövedelemkoncentráció, és redisztribúció. Miként és miben a legsürgősebb a változás?