FIGYELEM

1. FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!

2. Ajánlott irodalom • Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest • Cziegler István (2001): Figyelem és percepció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen • Cziegler István (2005): A figyelem pszichológiája. Akadémia Kiadó, Budapest

3. Jellemzői • nem önálló megismerési folyamat; • eredményeképpen nem jön létre tudattartalom; • minden emberitevékenység szükséges előfel- tétele; • növeli a tevékenységek hatékonyságát; • multimodális.

4. Anatómiai alapja • az agytörzsben lévő – retikuláris állomány  agyféltekék és az ún. nemspecifikus thala- musz magvak; • halánték- és fali lebeny és egyes kéreg alatti részek; (pl. látásnál: poszterior rendszer – atárgytérielhelyezkedését, alakját vagy színét választja ki) • homloklebenyés egyes kéreg alattirészek; (pl. látásnál: anterior rendszer–azt irányítja, hogy a vonások vonásokközül mikor melyiket használjuk a tárgyak kiválasz- kiválasztásában).

5. Fiziológiai alapja • „Mi ez” reflex (Pavlov, 1958)  „felfigyelés; • a tájékozódási/orientációs reakció(Szokolov, 1960, 1963): − „annak a jele, hogy az idegrendszer detektálta az ingerlés megváltozását,tehát azingertmegkülönböztetteamásiktól”; − hátterében egy idegi modell áll a környezetről (a pillanatnyi helyzetben beérkező ingerek emlékezeti nyoma)  „össze- nem-illés”; • a „figyelésben” a döntő szerepet azingerhatás fel- erősödésének belsőfolyamata,azindukciós gátlás (negatív indukció) játssza.

6. Éberség (vigilitás) • a figyelmi beállítódás az alapja, • az orientáció az aktivitás szintjének időleges emelkedésével jár, • a kérgi aktivitás szintjét a külső és a belső környezetből származó hatások befolyásol-ják.

7. Funkciói • aktivációs– tudati ráirányulás biztosítása: - energetikai bázis biztosítása az információ felvé- teléhez és –feldolgozásához → ingerfelerősítés; - működésével megfelelő éberségi állapotba kerü- lünk; • szelektív: - ingerhatások közötti szelektálás (lényeges – lényegtelen), - a kiválasztott mozzanatra való összpontosítás (fókuszálás) – kiemelés; • motivációs: - adekvátkörnyezetihatásokfogadásárateszalkal- massá.

8. Figyelem elméletek (1) • Szűrőelméletek ▸ Hogyan tudjuk a számunkra fontos információt kiszűrni? ▸ Broadbent (1958) – szelektív szűrő (minden vagy semmi); fizikai jellemzők diszkriminációja szelektív szűrő jelentések diszkriminációja bemeneticsatornák szenzoros tár feldolgozó rendszer bemenő ingerek érzékszervek reakció emlékezet ▸ Treisman (1964) – jelszint csillapítás (a nem figyelt csator- nán jövő jelek csillapításával). szelektív szűrő mentális lexikon semleges figyelt inger bemeneticsatornák szenzoros tár bemenő ingerek reakció érzékszervek jelszint- csillapító küszöb

9. Figyelem elméletek (2) ▸ Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása? ▸ korai szűrés – a feldolgozás szűk keresztmetszete („üveg- nyak”) a folyamat elején, a felismerés korai szintjén van; SZŰ- RŐ echonikus ikonikus inger feldolgozó- rendszer tár ▸késői szűrés - a feldolgozás szűk keresztmetszete a fel- dolgozás késői szintjén van. SZE-LEK-CIÓ jelentésbeli feldolgozás inger tár

10. Figyelem elméletek (3) • Kapacitásmodellek ▸ nem kiszűrjük a nem figyelt információt, hanem a figyelmi kapaci- tásunk korlátozott. • Kognitív elméletek (a feldolgozó rendszerek aktivitását hangsúlyozzák) ▸ Kahneman (1973) – ugyanazon a kapacitáson osztozik valameny- nyi figyelmet igénylő feladat; ▸ Neisser (1974) – miként vonzza magához a feldolgozórendszer azt, amire szüksége van; ▸ Allport (1977) – a különböző funkciókra különböző mechanizmu- sok (modulok) alakulnak ki, melyek egymástól függetlenül működnek  nem egyetlen uni- verzális kapacitás létezik, hanem sok speci- fikus.

11. A figyelem hullámtermészete - fluktuálása • a figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos; • a hullám teljes időtartama 8-10 mp; • két jól elkülöníthető szakasza van (pozitív és negatív).

12. Megnyílvánulásai • Önkéntelen, nem szándékos - automatikus:  reflexszerű,  indítékai a ható ingerek sajátosságaiban keresendők (szokásos intenzitástól eltérő vagy újszerű inger). • Szándékos (tudatos, akaratlagos) - kontrollált:  tudatosan irányított és szabályozott,  mentális erőfeszítést igényel,  minden fontosabb tevékenységhez szükséges,  hatásfokát több tényező is növeli. A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága.

13. Tulajdonságai (1): Összpontosultsága, koncentráltsága (egy bizonyos tárgyra irányultság foka) • mennyire tudjuk összefogni a lelki energián-kat, hogy egy adott dologra figyeljünk, • koncentrált/szétszórt.

14. Tulajdonságai (2): Erőssége (intenzitása) (a koncentrálóképesség mértéke) • azaz idegenergia-mennyiség, amelyet az adott tevékenységre összpontosítani tudunk.

15. Tulajdonságai (3): Tartóssága (tenacitása) (összpontosítás időtartama, vagyis egy adott tárgyra irányultság időtartama) • attól függ, meddig tud az optimális góc izga-lomban maradni, tehát a sejtek „munkabírásá-tól”; a sejtek egy idő után védőgátlás alá ker- rülnek; • egyénenként, életkoronként és tevékenységi formánként is igen eltérő lehet, • „az elterelő ingerek” (az önkéntelen figyelmet kiváltó ingerek) jelentősen zavarják, • folytonos, tartós/fluktuáló.

16. Tulajdonságai (4): Terjedelme (kapacitása) (= azoknak a környezeti hatásoknak a számával, ame- lyeket figyelmünk egyidejűleg képes megragadni (egy bizonyos időegység alatt tisztán tükrözött tárgyak szá- mával) • tág/szűk, • függ a tárgyak ismeretétől és egymás közti kapcsolatától, • életkoronként változó, • nagy egyéni különbségeket mutat.

17. Tulajdonságai (5): Megoszthatósága (két vagy több tevékenységen egyidejű végzése esetén történő figyelemváltás) • egy adott cselekvés áll a figyelem fókuszában, a többi automatikusan végzett, vagy tudati- lag kevéssé ellenőrzött, • tudatosátállásakivitelezésszempontjábólleg- fontosabb szempontra, • merev/mozgékony.

18. (figyelmünk átirányítása egyik ingerről a másikra) Tulajdonságai (6):Átvitel • szándékos vagy spontán (hirtelen szokatlan inger); • hiánya a figyelem tapadása.

19. Figyelemzavarok • szórakozottság, szétszórtság, • erős és egyirányú koncentráció (figyelem megtapadása), • dekoncentráltság, • csapongás, terelhetőség.