Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke MRK TKB Eger, 2008. április 26.

1. Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke MRK TKB Eger, 2008. április 26.

2. I. A TANÁRKÉPZÉS ÚJ RENDSZERE • II. A REFORM SZEREPLŐI és feladataik • III. A SZAKLÉTESÍTÉSEK (KKK) KÉRDÉSKÖRE • IV. A SZAKINDÍTÁSOK KÉRDÉSKÖRE aktuális helyzetkép • V.

3. I. A TANÁRKÉPZÉS ÚJ RENDSZERE • kettős „kényszer” jelentkezett: • A Bologna-rendszer bevezetése • közoktatásunk eredményei (PISA) • alapelvek: egységes tanárképzés, egy tanári mesterszak, két szakképzettség • alapképzés – mesterképzés funkciója • közismereti első és második tanári szakképzettség • szakmai, művészeti tanárképzés • képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés A köztudat még nem ismeri és nem érti eléggé.

4. A nagy áttörést tehát a Bologna-rendszer hozza Hunyady György (2005) „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán valamennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” „Teljesen egyetértek tehát azzal, hogy valóban egy új pedagogikumra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a alapvető reformoknak a megvalósulásához látni kellene, hogy mik lesznek azok a formai keretek, amikben ez megvalósulhat. Az erről szóló vitáknak konszenzusra kellene jutniuk, de ha ez nem sikerül, akkor is jogszabályt kellene alkotni, és akkor lenne mire felkészülnünk.” Lőn jogszabály, s elkezdődött a felkészülés.

5. A közismereti tanári képzési szerkezethez1 • Alapképzés: 6 szemeszter (180 kredit): • 1. szakterület 110 kredit (van záróvizsga) • 2. szakterület 50 kredit (nincs záróvizsga) • PP 10 kredit • szabadon 10 kredit • A tanárképes alaplapszakok néhány problémája: • a fiatal nem tanári szakra jelentkezik, hanem „semleges” alapszakra (a képzési ági jelentkezés gondolata „elvetélt”) • a két szakterület közötti >100% kredit-különbség a mesterképzésben nem kompenzálható • záróvizsga csak az egyik szakképzettségből van

6. A képzési szerkezethez2 • Mesterképzés: 4 + 1 szemeszter (150 kredit): • 1. szakterület 30 kredit minimum • 2. szakterület 50 kredit maximum • PP 40 kredit egységesen • külső szakmai gyak. 30 kredit egységesen • A tanári mesterszak néhány problémája: • A 11. félév új és nagy lehetőség, de nem egy- szerű feladat sem a hallgatónak, sem a FOI-nek, sem a külső gyakorlóhelynek (a mentoroknak). • Hogy alakulnak a tanári M szak keretszámai? • Milyen lesz az intézményenkénti felvételi vizsga, a pontrendszer, a többszörös (át)jelentkezés algoritmusa, a felvételei döntési mechanizmus?

7. Összességében • A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van. • Az új, kompetencia alapú képzési szemléletet a teljes képzésben érvényesíteni kel(lenne). • A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott. • A képzés szerkezete a hallgatónál eklektikus lesz, nem kompakt az A+M tanári stúdium: ezért kérte a MAB a zárószigorlatokat. • Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munka-erőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3-uk nem kap állami támogatást a tanári mesterszakra.

8. II. A REFORM SZEREPLŐI és feladataik • Kormány, OKM:elvi döntés, szakrendszer, rendeletek • Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) Tanárképzési Albizottsága: koncepció • MRK Tanárképzési b. és szakmai albizottságai: képzési és kimeneti követelmények (kkk) • MAB: minőség (feltételek, értékelés) • Felsőoktatási intézmények: szakindítási beadványok és megvalósításuk • Sokoldalú, olykor döcögő, de eredményes kooperáció volt/van, felfogásbeli és érdekellentétekkel - sok helyen, így a MAB-ban is.

9. Mi itt a MAB filozófiája és funkciója? A minőség az intézményekben dől el, nem a MAB-ban. A MAB nem egyszerűen könyveli a magyar felsőokta-tás minőségét, hanem a jó gazda szerepét vállalja: „gazdálkodik” [lásd: book keeping vs. management]. Más szavakkal: a MAB nem „centizget”, hanem mér és értékel (van igény a centiméter pontos ismeretére) A felsőoktatás, a tanárképzés minőségének ügyét az intézményi (egzisztenciális) érdekek fölé helyezi. „A mesterképzési szak illeszkedjék a mesterképzések Európában kialakult rendszeréhez, nemzetközileg legyen versenyképes. Ugyanakkor őrizze meg a magyar egyetemi képzés értékeit.” (2005).

10. III. A SZAKLÉTESÍTÉSEK (KKK) KÉRDÉSKÖRE • Tartalmi kérdések: • a kkk a paradigmaváltás kezdő „letéteményese”; • a hangsúlyt a bemenet felől a folyamat és a kimenet felé tolja el (11. félév); • a tanári mesterség és a diszciplináris tudás egységét és arányát reprezentálja – úgy, ahogy; • nagyon hosszú (10-18,19 éves) nevelési/oktatási szakaszra képzünk – tanári mesterségben és szaképzettségben (diszciplináris tudásban) is; • elit gimnáziumban és kisközségi iskolában is alkalmazható kompetenciák kelle(né)nek. • Mindez sok nehézséget és ellentmondást hordoz.

11. Képzési és kimeneti követelmények (kkk) • A tanári mesterszak kkk-ja tagoltan készül(t): ~ 2006-ban megjelent a „koncepció” és a 40 kreditnyi PP tárgyakat lefedő hosszú rész. ~ Az MRK pedagógusképzési bizottsága 9 hónap alatt kidolgozta 83 szakterületen „a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló szakterületi ismeretek”-et. • A MAB az 1.fordulóban zömét nem támogatta, érdemi tartalmi korrekciót, átdolgozást kért. • A 2. fordulóban – erős nyomás alatt – elfogadta. • Az OKM 2007 nyarán honlapján megjelentette. • azóta picit kiegészítettük (tegnap: természetismeret)

12. Szakszerkezeti kérdések: • képzési terület, képzési ág, szak, szakirány • közismereti tárgyak körében első és második szakképzettség lesz, • külön van szakmai, művészeti tanárképzés • képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés • ez így igen bonyolult lett – lásd OKM honlap: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1862

13. A tanárképzés „finomszerkezete” Közismereti* Újabb közismereti# tanárképzés

14. * Szakmai tanárképzés egy tanári szakképzettséggel # Művészeti tanárképzés egy tanári szakképzettséggel

15. A diszciplináris, azaz a szakképzettséget biztosító kreditszámok

16. IV. A SZAKINDÍTÁSOK KÉRDÉSKÖRE • a MAB honlapon külön tanári szakindítási útmutató van • 1 intézmény 1 „A” lap kell a ped-pszi-gyakorlatról és a 11. félévről – - ezt szakértők értékelik, = majd a tanárképzési bizottság • 1 intézmény sok szakképzettségről szóló „B” lapot adhat be (diszciplináris ismeretek és kompetenciák) - ezt szakértők értékelik, = majd a képzési ági bizottságok, s végül • a kollégiumok javaslatára a plénum határoz.

17. Szakindítási beadványok • tanterv, tantárgyi programok, záróvizsga-terv, tárgyi, személyi, 11. félévi feltételek; • a MAB kiegészítést kért: legyen 1-1 zárószigorlat – a rendezett, szintetizált tudás érdekében; • elvileg nem sürgős: az első alapszakosok csak 2009-ben végeznek és akkor jönnek M szakra; • mégis sürgős: a főiskolát végzettek gyors ráképzési lehetősége miatt? (Piacszerzés?); • 2010. szeptember 1-től „1 oktató 1 intézmény” feltétel itt-ott gondot okoz; • az oktatói terhelés maximálása a „kis szakokon” nehéz helyzetet teremtett, rugalmasan kezeljük

18. Tartalmi kérdések: • az egy tanári mesterszak egységének, szerepének, irányultságának értelmezése; • az Ftv. oktató-kritériuma: PhD – ez a MAB megítélésében erős szempont (l. köv. ábra); • a mesterszint feltételei a tanári és nem tanári szakok követelményeiben, ezek színvonalának viszonyában; • közös képzés értelmezése a MAB-ban: szinergizmus legyen, ne csak additivitás; • szakirány a tanárképzésben jelenleg nincs

19. TANÁRKÉPZÉS: A tudomány itt az elméleti és a gyakorlatban fontos ismeretek együttesét jelenti.A tudás itt a tudományra alapozott ismereteket, készségeket, kompetenciákat jelenti. Ftv Redukció, koncentrációmódszertan: tankönyírók feladata JOURNAL OF LINGUISTIC SCIENCE (fejlődőtudomány) Tudományos folyóirat A MODERN NYELVTUD. ALAPJAI (letisztult tudomány) Egyetemi tankönyv NYELVTAN (stabil tudás, ált. műveltség) Gimnáziumi tankönyv Doktori képzés Ftv/MAB* OKTATÓ*PhD-val M-TANÁR nyelvtan szakk. A tudományt műveli* A tudományt oktatja A tudományt tanulta A tudást tanítja és nevel Tanári mesterség: tudomány + tudástranszfer + módszer A tudománytolvassa Tanárképzés mesterfokozaton

20. Falus Iván (2007): „Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasz-talom, hogy a tanulási eredmények alapú meg-közelítés nemhogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a különböző jogszabályokban sem érvé-nyesül következetesen, a szaklétesítési és szak-indítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne.” Ugyan mitől lenne – kérdezem én?

21. Tanári szakindítási beadványok MAB értékelése

22. Tanári szakindítási beadványok MAB értékelése

23. Köszönöm a meghívást és a figyelmet!